A Füstmentes Világnap apropóján minden évben lehetőségünk van összehasonlítani, hogy mennyit nőtt vagy csökkent hazánkban a dohányosok száma.
A belélegzett füst rendkívül káros egészségünkre, különösen a dohánytermékek füstjére igaz ez. Emellett, nem kis anyagi terhet ró a dohánytermékek vásárlása a rendszeresen füstölőkre.
A trombózis kevésbé ismert fajtája során – a néma trombózis fellépésekor – nincs lehetőség a tünetekből időben észrevenni a betegséget.
Néma trombózis esetén már csak a bekövetkezett tüdőembólia jelzi, hogy nagy a baj.
Nap mint nap mérgeznek minket Budapesten az ehhez hasonló buszok tucatjai.
Környezet- és egészségvédelem Európa szívében...
A hipertónia körülbelül 1,13 milliárd embert érint világszerte. 2025-re ez a szám 1,5 milliárdra is nőhet.
A magyar felnőtt lakosságban a betegség előfordulása meghaladja a 35%-ot. 65 év felett pedig már minden második magyar vérnyomás betegséggel küzd, derült ki a Kardioközpont felméréséből.
A járvány okozta fokozott helyzet aggódó kismamák és orvosaik millióit foglalkoztatja szerte a világon.
Nap mint nap jelennek meg újabb kutatások és tanulmányok, amelyek a fertőzés terhességre gyakorolt kockázataival, valamint a védekezésül szolgáló oltások hatásaival foglalkoznak.
Magasra teszi a lécet a koronavírus-járvány legaggasztóbb, dél-afrikai mutációja. Az ellene is hatékonynak remélt oltóanyagok egyelőre mind le is verik.
Ezt történt utóbb az orosz Gamaleja Szputnyik V oltóanyagával.
A címben szereplő mondatot egy oltóponton szolgálatot teljesítő orvostól hallottam, személyesen.
A kijelentés az orosz fejlesztésű Szputnyik V vakcinára vonatkozott. Két évtizedes tudományos újságírói tapasztalattal, orvosi és műszaki tanulmányokkal a hátam mögött ez bizony elszomorított.
Ha ez az illető azt mondta volna, hogy 55 év alatt nem javasolná az éppen soros AstraZeneca oltóanyagát, azt gondoltam volna, hogy jelenlegi ismereteink fényében ez óvatos, racionalitást nem nélkülöző megközelítés. Az előbbi azonban irracionális.
Végre benyújtották a Sinopharm és a Sinovac kínai koronavírus elleni oltóanyagok hatásossági dokumentációját a WHO-nak.
Úgy tűnik, az itthon már bevetett Sinopharm vakcina is jó választásnak bizonyult, a WHO által most vizsgált adatok szerint kis híján 80%-os védelmet biztosítva a beoltottaknak. (2021.04.01)
Franciaországhoz hasonlóan Kanadában is felfüggesztették az 55 év alatti korosztályba tartozók beoltását az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájával. Németországban – a mai rendelkezés felülvizsgálatáig és esetleges visszavonásáig – 60 éves kor alatt szintén nem alkalmazzák ezt az oltóanyagot. (2021.03.30)
Sztárok fogtak össze, hogy felhívják a figyelmet a lakossági hulladékégetés súlyos következményeire. Béres Alexandra, Tóth Vera, Jaksity Kata, Molnár Áron, Németh Kristóf és Puskás Peti egy kisfilmben, és közel 30 sztár posztokban kér mindenkit, hogy ne égessen hulladékot.
Magyarországon évente 13 ezer ember korai halálát a rossz levegő, ami nagyrészt a lakossági szemétégetésből ered.
Egy új kutatás szerint a COPD kialakulásának okai közé sorolható az is, ha az illető a tüdőtérfogatához viszonyítottan kisebb kiterjedésű légutakkal rendelkezik.
Ezt a jelenséget dysanapsis-nak nevezzük. A levegő a fa ágaira hasonlító légutakon keresztül kerül a tüdőbe, azonban ezek a kis ágacskák egyes embereknél a tüdő térfogatához viszonyítva rövidebbek az átlagosnál.
Oltáspártiak vagyunk. Az azonban nem járja, hogy elferdítsük a valóságot. Az AstraZeneca oltóanyagának korábban egészséges (vagy annak vélt) embereknél véralvadási zavarhoz, vérrögképződéshez vezető hatásának beállítása véletlen egybeesésként merőben idegen tőlünk.
Így nem lehet az oltás mellett érvelni, egyenértékű lenne azzal, hogy megkérdőjelezzük olvasóink józan ítélőképességét, egyúttal az oltásellenesség malmára is hajtva a vizet.
Rendkívül aktuális kihívás elé állította a Janssen és a Dél-pesti Centrumkórház oltópontja a nemrégiben megrendezett Hack&Heal Programozói Verseny részvevőit.
A csapatoknak a 48 órás megmérettetésen olyan digitális megoldást kellett kidolgozniuk, amely a koronavírus elleni oltási folyamatot gyorsíthatja fel úgy, hogy papírmentesebbé teszi a folyamatot és csökkenti az orvosok adminisztrációs terheit.
Első körből kimaradt egészségügyi és egészségügyben dolgozók várnak az oltásukra, és ennek beütemezéséről hetek óta nincs semmilyen biztató információjuk.
Az első körben olyanok is megkapták a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni védőoltását, akiknek vajmi kevés tevékenységükből fakadó veszélyeztettségük van.
Újra elő kellett vennünk harcias hölgyünket, mert lehangoló látni, hogy akár a fővárosban, akár vidéken járok-kelek, sokan még mindig nem értik, hogy a maszk életet menthet.
Nem feltétlenül a sajátunkat, nagyobb valószínűséggel azét, akit esetleg nem is ismerünk.
Előző írásunkban kitértünk arra, hogy a korábbi járványokból a tanulságokat leszűrve, idejében megszülethetett volna a koronavírus elleni alapvakcina.
Ezen kívül is tehettünk volna többet. A járvány kezelése, az Egészségügyi Világszervezet hezitálása és meghaladott tudományszemlélete, a vírus terjedésével és a maszkok mibenlétével kapcsolatos tájékozatlanság mind a vírus malmára hajtották a vizet.
A világjárványt okozó koronavírus régóta köztünk él, és csak a pillanatra várt, hogy megtalálja és bevethesse azt a genetikai kódot, amivel fertőzőképességét új szintre emelheti.
Korábban a szezonális nátha egyik kórokozójának könyvelték el, legtöbbször láztalan, az alsó légutakat ritkán érintő betegséget okozva.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.