Százhatvanöt ember hunyt el tegnap Magyarországon koronavírus okozta megbetegedés következtében.
Amikor öten haltak meg, felkaptuk a fejünket, amikor tizenöten, összenéztünk, amikor harmincöten, megriadtunk – talán el sem akartuk hinni. Aztán leszegett fejjel kezdtük megszokni.
A COPD ma már a 3. leggyakoribb halálok a világon. Ennek ellenére a COPD diagnózisa nem jelenti azt, hogy nem lehet boldog életet élni a betegséggel együtt – hangsúlyozta dr. Mucsi János, a Légúti Betegek Országos Egyesületének elnöke.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy gyógyíthatatlan, de megelőzhető és kezelhető betegség. Magyarországon a becslések szerint félmillió COPD-ben szenvedő beteg él, akik közül 200.000 beteget tartanak nyilván a tüdőgondozói hálózatban.
A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt., a hazai Enterprise Europe Network (EEN) konzorciumvezetője az elsők között csatlakozott a „Care & Industry together against CORONA” elnevezésű platformhoz.
Az oldal az egészségügy nemzetközi megsegítésére jött létre, célja, hogy országhatárok nélkül összehozza a koronavírus elleni küzdelmet támogató szolgáltatásokat és termékeket kínáló cégeket valamint az innovatív megoldásokat kereső egészségügyi intézményeket. A koronavírus-válság globális kezelésében magyar innovációk is szerepet vállalhatnak.
A magány érzésének megtapasztalása szinte elkerülhetetlen az életünk során hosszabb vagy rövidebb időre. Egy-egy új helyzet, költözés, munkahelyváltás mind azzal járnak, hogy a korábbi társas kapcsolataink felborulnak.
Vannak olyanok is azonban, akik számára a magány nem csupán átmeneti állapot, hanem mindennapi életük velejárója. A tudományos eredmények pedig már bőséges bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a társas izoláció krónikus formája komoly egészségromboló hatással járhat.
Bejárták a hírek a világot, hogy Nagy-Britanniában és Hollandiában 5G-t ellenző aktivisták telekommunikációs adótornyok rongálásával, felgyújtásával próbálják azok beüzemelését, a hálózatépítést akadályozni.
Ennek apropója, az események katalizátora pedig nem más, mint a koronavírus és az általa okozott világjárvány.
Kérdésfeltevésünk a mobilkommunikációs hálózatok aktív generációinak, az ezek által használt elektromágneses sugárzás vizsgált hatásain alapul.
Megközelítésünkben a frekvenciát, illetve a hullámhosszot tekintjük lényeges különbségnek. Minél magasabb a frekvencia és rövidebb a hullámhossz, annál több bázisállomás szükséges a kívánt lefedettséghez.
Ugyanazon virológus társaság prominens képviselői kevesebb mint két hónapja azt nyilatkozták nagy nyilvánosság előtt, hogy "ne használjon szájmaszkot az, aki egészséges". Később megtoldották azzal, hogy "ha minden egészséges ember sebészi maszkban jár az utcán, az hatalmas pánikot is kelthet".
Most már azt mondják – menteni a menthetőt –, hogy "értelmetlen a maszkon vitázni": használ és kész. Mindenkinek. Milyen lehet virológusként ebben a témában a sor végén kullogni?
Olaszországban és Angliában is felmerült szakmai körökben, hogy a koronavírus valamilyen formában már év elején, akár 2019 végén felbukkanhatott a kontinensen, illetve a Brit-szigeteken.
Felvetődött az is, hogy a SARS-CoV-2 különböző variánsai "megfigyelőként" hosszú ideje velünk lehetnek, és csak a megfelelő pillanatra vártak.
Koronavírus elleni oltóanyagra emberi számítás szerint idén nem számíthatunk, bár most valóban komoly erőfeszitéseket tesznek kifejlesztéséért, a folyamat felgyorsításáért.
A korábbi koronavírus járványok nem teljesedtek ki pandémiává, így a vonatkozó vakcinák fejlesztése megállt.
Az alapvető távolságtartási és higiéniai megfontolások mellett a légzésvédelem, a maszkok használata elengedhetetlen bármely közösségi tevékenységben, akár kültéren, akár beltéren.
Ez a cseppfertőzés tényéből következik, abból, hogy a vírusok apró nyál- és váladékcseppecskékben, illetve aeroszolokként a köhögés vagy tüsszentés mellett hangképzés során – beszéd, ének –, vagy enélkül, intenzívebb légzéssel is elhagyhatják a vírushordozó száját, orrát.
Jól tudjuk, hogy mostanság az élelmiszerek vásárlását különösen meg kell tervezni, a felhasználást illetően előre kell gondolkodni.
Érdemes a megvett termékeket "karanténba" helyezni egy külön helyiségbe, de legalább néhány külön polcra, ahová 2-3 napra elpakolhatjuk, és ezalatt az idő alatt nem is nyúlunk hozzá.
A dehidratált állapot fejfájáshoz, szédüléshez, levertséghez és sok más kellemetlen tünethez vezethet. Lehetséges azonban, hogy a szellemi folyamatokra is hatással van.
A tudományos vizsgálódások mindeddig arra fókuszáltak, miként is befolyásolja a test hidratáltsági foka a fiatalok teljesítményét. Leginkább pedig az izzadás és folyadékpótlás hatását mérték a sporteredményekre.
– Jó napot kívánok! Hogy van? Látom, egy-egy kollégája már hord maszkot. Maga miért nem?
– Azt mondják, hogy egészséges ember ne hordjon maszkot!
– Ez egy tévhit. Magam sem értem, miért terjesztik, de jobban teszi, ha hordja. A maszk véd. A tények makacs dolgok.
Két kérdést kaptunk Maszk mizéria cikkünkkel kapcsolatban.
Miért egyszerhasználatosak az FFP2 és FFP3 maszkok?
Ezeknek a maszkoknak súlyosan szennyezett környezetben, a specifikációjuknak megfelelő szűrőképességük maximumán 8 (esetleg 12) órán keresztül helyt kell állniuk telítődésük előtt. Ezt a gyártó meghatározott szennyezőanyag-koncentrációig garantálja. Munkavédelmi megközelítésben ez egy műszakot jelent. Az "NR" jelzés a maszkon azt jelenti, hogy "non reusable", nem újrafelhasználható.
Az utcán jártomban-keltemben – természetesen maszkban – szomorúan konstatálom, hogy hiába minden ismeretterjesztés, az emberek óvatlanok, nem érzik a súlyát saját cselekedeteiknek, akár a saját, akár embertársaik egészségéről van szó.
Most kerülni kell a társas érintkezést, a csevegést a szomszéddal, parolázást a régen látott ismerőssel, fennhangon értekezni a lépcsőházban, a zöldségesnél vagy a közértben. A közértben, mert ez az idősebbeknek kedves szó, értik is, de azt már kevésbé, hogy a legnagyobb veszélynek ők vannak kitéve.
Minden ellenkező híresztelés ellenére, a maszk védelmet nyújt. Többé-kevésbé. Kevésbé a sebészeti maszk, sokkal jobban az FFP2 és FFP3 munkavédelmi maszkok, illetve félálarcok. Erről már február elején írtunk.
Amikor már sokakat a vírus potenciális hordozójaként kell számon tartani, a maszk a racionális védekezés egyik eszköze.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.