A világjárványt okozó koronavírus régóta köztünk él, és csak a pillanatra várt, hogy megtalálja és bevethesse azt a genetikai kódot, amivel fertőzőképességét új szintre emelheti.
Korábban a szezonális nátha egyik kórokozójának könyvelték el, legtöbbször láztalan, az alsó légutakat ritkán érintő betegséget okozva.
A sérülésekre és külső behatásokra igen érzékeny központi idegrendszer – melynek része a gerincvelő és az agy – a mindennapos fizikai hatásokkal szemben hatékony védelemmel rendelkezik.
A zárt, csontos koponyán belül az agy az úgynevezett agygerincvelői folyadékban lebeg, így minden irányból vékony folyadékréteg veszi körül.
A fizika törvényei alapján a koponyát érő ütés energiája az agy teljes felületén oszlik el, kevésbé károsítva így az idegsejteket. Ezenkívül az agyat borító agyhártyák is bizonyos fokú mechanikai védelmet nyújtanak.
A köszvény a szervezet húgysav anyagcseréjének zavara. A köznyelvben csúznak is nevezett kórkép lényege, hogy a testfolyadékokban a húgysavszint megemelkedik.
Ennek oka a húgysavtermelés növekedése vagy a húgysavkiválasztás csökkenése lehet.
Az álomkór fertőző betegség, kétféle kórokozója (gambiai és rodéziai*) a cecelegyek szúrásával terjed. Afrika Szahara alatti összes trópusi területén előfordul. A fertőzés következtében évente 5-6 ezer ember hal meg.
A megelőzés nehéz. Segít a testet a lehető legnagyobb felületen fedő ruházat, a szúnyogháló alkalmazása. Megbízható riasztószer a mai napig nem áll rendelkezésre.
Nap mint nap sokan fogadkoznak, hogy változtatnak életük folyásán, egészségesebben fognak táplálkozni, beérik majd kevesebb kalóriával, felhagynak a mozgásszegény életmóddal.
Az esetek többségében ezek a kísérletek sajnos hamvukba halnak, a "majd" minden mást uralma alá hajt, bizonytalan messzeségbe tolva a hőn óhajtott változást.
Minden polgártársunk, aki a szmogriadó alatt a szabadban, szennyezett területen fut, annak hálásak lehetünk, ugyanis aktív, hatékony légszűrőként óránként sokezernyi liter levegőt tisztít meg, szemben az utcán téblábolókkal, akik – eléggé el nem ítélhetően – kevesebb, mint négyszázat...
Szabadban sportolni kizárólag tiszta levegőjű helyen érdemes. Nem az Alpok kristálytiszta levegőjű magaslati terepeire gondolok, még csak nem is a Mátrára, Normafára. Csupán tényeken alapuló, józan, felelős mérlegelésre.
A cinket ötvözetek formájában már az ókorban is ismerték, de az emberi szervezetben betöltött szerepére sokáig senki sem gondolt.
Persze arra is csak a XVIII. században jöttek rá, hogy a természetben előforduló szervetlen kémiai elemek, mint pl. a vas, megtalálható a vérben, és azt is csak ebben az időben ismerték fel, hogy a csont a kalciumnak köszönheti a keménységét.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.