Az utcán jártomban-keltemben – természetesen maszkban – szomorúan konstatálom, hogy hiába minden ismeretterjesztés, az emberek óvatlanok, nem érzik a súlyát saját cselekedeteiknek, akár a saját, akár embertársaik egészségéről van szó. Most kerülni kell a társas érintkezést, a csevegést a szomszéddal, parolázást a régen látott ismerőssel, fennhangon értekezni a lépcsőházban, a zöldségesnél vagy a közértben. A közértben, mert ez az idősebbeknek kedves szó, értik is, de azt már kevésbé, hogy a legnagyobb veszélynek ők vannak kitéve.

Minden ellenkező híresztelés ellenére, a maszk védelmet nyújt. Többé-kevésbé. Kevésbé a sebészeti maszk, sokkal jobban az FFP2 és FFP3 munkavédelmi maszkok, illetve félálarcok. Erről már február elején írtunk. Amikor már sokakat a vírus potenciális hordozójaként kell számon tartani, a maszk a racionális védekezés egyik eszköze.

Ritka betegségeknek hívjuk azokat a betegségeket, amelyek előfordulása a népességben kevesebb, mint 1/2000, azaz kétezer emberből legfeljebb egyet súlyt. Azonban több ezer ilyen betegséget tartanak nyilván, amelyek együttesen már jelentős részét érintik az embereknek – ezért is hívják fel a figyelmet február utolsó napján a ritka betegségekre.

Elsősorban a kezünkön. Unos-untalan felhívjuk ugyan erre a figyelmet, de mégsem lehet elégszer hangsúlyozni: a gondos kézmosás – és nem egy néhány másodperces lötykölés – döntő jelentőségű a védekezésben. Nem kell hozzá hiper-szuper antibakteriális, sebészi stb. folyékony szappan, a hétköznapi tökéletesen megfelel. Habozzon fel a csuklón túl, kézháton, ujjak között, ápolt, rövidre vágott körmök mellett vagy puha sörtéjű körömkefe használattal, alaposan leöblítve, gondosan megszárítva.

A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) 2000. február 4-én írta alá azt a dokumentumot, amely világméretű összefogásra szólít fel a rák ellen. A nemzetközi és a hazai elszomorító statisztikák is jelzik azt, hogy évről-évre érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy mit tehetünk önmagunkért a betegség megelőzése érdekében, vagy rákos betegként a gyógyulásért.

Azért kell írnunk a cseppfertőzéssel terjedő vírusok elleni védekezés ezen eszközéről, mert az utóbbi időben – a tudományos igényességet sutba dobva – egyre több félinformációt, leegyszerűsítést, egyenesen szamárságot olvashatunk ebben a témában, akár vezető hírportálok oldalain is.

A számítógépes munkát számos tényező teheti kihívássá. Szemszárazság, irritáció – pislogás hiánya, alacsony páratartalom, klímaberendezés –, ülőalkalmatossági és egyéb ergonómiai hiányosságok, hogy csak a leggyakoribbakat említsük. A kedvezőtlen körülmények talán a szemünket viselik meg leginkább, összefolynak a sorok és a betűk, a fejünk megfájdulhat, dekoncentráltakká válhatunk. Többnyire akkor, amikor a legjobban kellene haladnunk.

Akik influenza ellen be kívánják oltatni magukat, azok a 2019/2020-as szezonban is alapvetően kétféle oltóanyagból választhatnak. Noha támogatás – a védőoltás ingyenes a rizikócsoportba tartozóknak – döntően a háromkomponensű vakcinához jár, aki négykomponensűt szeretne, annak a háziorvos minden további nélkül felírja. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e az utóbbit választani. Írásunk végére kiderül.