A szinbiotikumok

A vastagbél nagyon fontos szervünk, hiszen nemcsak a táplálék emésztésében és a tápanyagok felszívásában, de szervezetünk védekezôképességében is kiemelkedô szerepet játszik.

A vastagbélben egymással egyensúlyban élnek a jótékony és káros baktériumok milliárdjai. Ezek alkotják a normál bélflórát, ami a felnőttek testtömegéből 1-1,5 kg-ot tesz ki! Amikor ez az egészséges egyensúly megbillen, kellemetlen közérzet, rosz-szabb emésztés, hasmenés jelentkezhet. Mit tehetünk a mikrobiális egyensúly helyreállításáért?

Először is tisztázzuk, mik is azok a szinbiotikumok. Olyan készítmények, amelyek egyszerre tartalmaznak prebiotikus rostokat és jótékony hatású élő baktériumokat, ún. probiotikumokat is.

A prebiotikumokrĂłl

A prebiotikumok tulajdonképpen olyan élelmi rostok, amelyek ellenállnak a gyomor- és epesavaknak és emésztetlenül, változatlan formában kerülnek a vastagbélbe, ahol a jótékony baktériumok számára táplálékul szolgálnak. A prebiotikumok közül a legfontosabb az inulin, amelyet például hagyma, fokhagyma, articsóka, bab fogyasztásával juttathatunk a szervezetünkbe. Érdekesség, hogy az anyatej nagy mennyiségű prebiotikumot tartalmaz, míg a tehéntejben ezek csak nyomokban találhatók meg.

A prebiotikumok azonban nemcsak a jótékony baktériumok növekedését a serkentik, hanem a bél védekezőrendszerére is kedvező hatást fejtenek ki azáltal, hogy belőlük a bélbaktériumok rövid szénláncú zsírsavakat képeznek. A vastagbél nyálkahártyáját alkotó sejteknek ugyanis ezek a zsírsavak a legfőbb energiaforrásai.

A probiotikumokrĂłl

A probiotikumok az emberi szervezet egészsége szempontjából jótékony hatással bíró, élő tejsavbaktériumok, amelyek egyébként az emberi bél mikroflórájának természetes alkotóelemei.

Nem minden baktériumról lehet elmondani, hogy probiotikum, mert ahhoz - az előbbieken kívül - számos egyéb, szigorú feltételnek kell megfelelniük, többek között: álljanak ellen a gyomor- és epesavaknak; képesek legyenek hozzátapadni a bélnyálkahártyához és ott meg tudjanak telepedni, szaporodjanak; az ipari technológiai eljárás - pl. tablettázás - során életképességüket ne veszítsék el.

A probiotikumok természetes forrásai a tejtermékek - pl. élőflórás joghurt, kefír - és a fermentált húsok. Fontos, hogy a probiotikus hatás kifejtéséhez, a telepek képzéséhez elegendő számú jótékony baktérium kerüljön a szervezetbe, ami kb. 108-109 telepképző egység. Ezt a mennyiséget pl. étrend-kiegészítőkkel lehet biztosítani.

Mikrobiális egyensúly

Az emberi béltraktus jótékony és ártalmas baktériumfajok százaiból álló hatalmas és változatos mikroflórával rendelkezik. A jótékony baktériumok, elsősorban a Lactobacillus és Bifidobacterium fajok a születéstől, a gazdatest egész élete során uralják a vastagbelet. Felnőttek esetében a mikroflóra összetétele egészen stabilnak mondható, azonban idősebb korban a jótékony bifidobaktériumok aránya lecsökken.

Normál esetben a jótékony baktériumok kontrollálják az ártalmas baktériumok mennyiségét, és fenntartják a vastagbél ellenálló képességét. Megakadályozzák ezzel a káros baktériumok és a kórokozók túlszaporodását. Mindazonáltal, ez a mikrobiális egyensúly könnyen felborulhat antibiotikumok szedése, étrendváltozás, utazás, valamint a bél megbetegedései következtében és laktózintoleranciában.

Bizonyított gyógyhatás

Az utóbbi évtizedekben tudományos vizsgálatok egész sora irányult az egyes baktériumtörzsek klinikai hatásainak igazolására. Íme néhány példa:

Probiotikumok klinikai vizsgálatok által bizonyított klinikai hatása

• Lactobacillus acidophilus: csökkentette az antibiotikum-kezelĂ©s okozta hasmenĂ©st (Black et al. 1991)
• Lactobacillus casei: a rotavĂ­rus okozta hasmenĂ©st lerövidĂ­tette, immunmoduláns hatás (Sugita and Togawa 1994 Nagao et al. 2000)
• Lactobacillus rhamnosus (LGG): a rotavĂ­rus okozta hasmenĂ©st lerövidĂ­tette, immunmoduláns hatás, enyhĂ­tette a gyulladásos bĂ©lbetegsĂ©geket, az allergia kezelĂ©se Ă©s megelĹ‘zĂ©se (Guandalini 2000, Kaila et al. 1992, Gupta et al. 2000, Kalliomaki 2001)
• Lactobacillus plantarum: enyhĂ­tette a gyulladásos bĂ©lbetegsĂ©get, az LDL koleszterol szintet csökkentette (Niedzielin 2001, Bukowska 1998)
• Bifidobacterium longum: allergia kezelĂ©se (Isolauri 2001)
• Lactobacillus reuteri: a rotavĂ­rus okozta hasmenĂ©st lerövidĂ­tette (Shornikova 1997)
• Streptococcus thermophylus: laktĂłz-intolerancia tĂĽneteinek csökkentĂ©se (Ouwehand 2002)

Számos Lactobacillus és Bifidobacterium törzset sikeresen alkalmaztak antibiotikum-kezelés utáni, illetve utazók hasmenéses megbetegedésének megelőzésére és kezelésére. A bél mikrobiális egyensúlyának normalizálása vagy helyreállítása probiotikum bevételével számos bélbetegség tüneteinek enyhülését okozza: pl. székrekedés, laktóz-intolerancia vagy irritábilis bélproblémák esetén.

A bél védekezőrendszerének megerősítése

A fentieken túlmenően, a probiotikumok védelmi szerepet töltenek be a fertőzések és az allergia kialakulásának megelőzésében, mivel a legnagyobb nyirokszövet a bélhez kapcsolódik. Az immunrendszerünk működéséhez szükséges legtöbb védekezőanyag - azaz az antitesttermelés - is a bélben található. A probiotikumok és prebiotikumok segítik a sérült bélnyálkahártya gyógyulását, csökkentik az antigének áthatolását a nyálkahártyán, és a gyulladásos reakciót.

Mindezek alapján elmondható, hogy a pro- és prebiotikumok kiegészítik egymás kedvező hatásait, ezért úgy érdemes táplálkozni, hogy étrendünk mindkettőt tartalmazza. Különösen érdemes erre odafigyelni a téli időszakban, amikor egyébként is romlik a védekezőrendszerünk, és gyakrabban kell antibiotikumot szednünk.

A kiegyensúlyozott táplálkozás mellett szinbiotikus étrend-kiegészítő tabletta fogyasztása javasolt a jó közérzetért és a normál bélflóra helyreállításáért. Használata ajánlott felnőtteknek és időseknek egyaránt. Kisgyermekek 2 éves kortól szedhetik.

Dr. Szabó Gábor
háziorvos, belgyógyász

forrás: archívum
(Patika Tükör – 051205)