Magyarországon 40-50 ezer ember kap évente agyi infarktust, emiatt 10 percenként kerül egy beteg kórházba, s ami még ennél is sokkolóbb, hogy a szélütés következményeként itthon minden félórában meghal egy ember.
Ezen a szomorú statisztikán szeretne változtatni az útjára indított „Szívvel a stroke ellen” kampány, amely ráirányítja a figyelmet stroke és a pitvarfibrilláció tüneteinek felismerésére, az időablak jelentőségére. Az ismeretterjesztő programsorozat további célkitűzése, hogy a lakosság figyelmét felhívja a megelőzésre, hiszen nem csupán a belőle fakadó stroke, de maga a szívritmuszavar is megszüntethető.
A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség Európában, éves viszonylatban 1.4 millió halálesetet regisztráltak. Hazánkban 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában, évente mintegy 40-50 ezer ember kerül a stroke központokba, ebből 15 ezren halnak meg szélütés következtében – ismertette az aggasztó számokat Prof. Dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság (MST) elnöke.
A stroke nemcsak az idősek betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalokat is, ugyanakkor a férfiakat öt évvel hamarabb üti meg a guta, mint a nőket.
Fókuszban
Az nem más, mint egy 3.5-4 cm-es kürtő (tuba auditiva), amely átjárást, szellőzést biztosít a középfül számára az orrgarat, végeredményben a külvilág felé.
Közönséges esetben a két fülkürt megnyílása nyeléskor, ásításkor történik, amely a lágyszájpadot emelő és feszítő izmok összehúzódásainak köszönhető. Ezek egyes rostjai a külső harmadát tekintve csontos, belső kétharmadában porcos képlet garatüregi végénél erednek. Az izmok összehúzódásukkor a hártyás beszájadzásokat is megfeszítik; ez az egyszerű mechanizmus nyitja a „szelepeket”. Noha nem minden nyeléskor történik meg mindez, a percenkénti 1-3 megnyílás elegendő a nyomás észrevétlen kiegyenlítődéséhez, a dobüreg szellőzéséhez.
A fülkürt (szerzői nevén Eustach-kürt) szerepe azonban nem merül ki ebben. Némi képzavarral élve a középfül szemétledobója is egyben, hiszen a dobüregnek (ami a dobhártya mögött kezdődik) ez a vezeték teszi lehetővé a fentebb részletezett mechanizmussal segített, csillószőrök közreműködésével végbemenő tisztulását.
Hétszázhuszonöt helyszín, több mint kétmillió vizsgálat, drámai szűrési adatok – ez Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának elmúlt négy évi mérlege.
A kezdeményezés célja az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, kiszűrése. A komplex állapotfelmérés keretében végzett vizsgálatok egyénre szabottak, és mindössze fél órát vesznek igénybe.
A magyar társadalom általános egészségi állapotát tekintve „előkelő” helyen áll világviszonylatban. Az összes halálozás 54 százalékáért a szív- és érrendszer, míg 27 százalékáért a daganatos betegségek a felelősek. Legalább három millió embernek magas a vérnyomása, egy millióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 40%-a túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képeset az emberek jóval többet dohányoznak és isznak alkoholt, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak. A magyar emberek átlagéletkora elmarad az Európai Uniós átlagtól, az elmúlt években a lakosság létszáma 10 millió fő alá csökkent.
A kor előrehaladtával a vesék folyadék kiválasztó és méreganyag eltávolító képessége természetes módon, fokozatosan csökken. Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye, hogy ez különféle tényezők hatására kóros mértékűvé váljon és orvosi kezelést igényeljen.
A vese számos funkciót biztosító szerv – egészségünk védelmében, a homeosztázis, azaz a szervezet belső egyensúlyának fenntartásában alapvető fontosságú. Legfőbb feladata, hogy kiszűrje a vérből a méreganyagokat, de többek között a szervezet só- és vízháztartásáért, valamint a vérnyomást és a kalcium-anyagcserét szabályozó hormonok előállításáért is felel.
A kórházi tartózkodás minden gyerek számára nehéz – legyen bármilyen korú is. Az otthontól és a barátoktól való távollét, az idegen szituáció, a vizsgálatok, a szokásos napi rutin megváltozása mind-mind frusztrációt okoznak a gyerekeknek. Összegyűjtöttük, hogy a különböző életkorú gyerekek hogyan élik meg a kórházi tartózkodást, mi okozza számukra a fő problémákat.
Azt, hogy a gyermek hogyan éli meg kórházi napjait, természetesen több dolog is befolyásolja. Az első mindjárt az, hogy tervezett beavatkozásról van-e szó, vagy egy esetleges baleset miatt hirtelen kerül be a kórházba. A gyerek alaptermészete szintén egy fontos tényező; a könnyen alkalmazkodó gyerek számára egyszerűbb a kórházi lét és az azzal járó kellemetlenségek elviselése, míg a rutinjaihoz jobban ragaszkodó, akaratos gyereket jobban megviseli az új helyzet. Mindezek ellenére van néhány általános tényező, amelyekre a különböző életkorokban érdemes figyelni.
A Magyar Rezidens Szövetség a Hála-Pénz – Hálát a betegtől, Pénzt az Államtól – Kampányának keretében piackutatást kezdeményezett, amelynek célja, a hálapénzzel kapcsolatos objektív adatok és az orvosok valamint a társadalom véleményének megismerése, az eredmények kommunikálása.
Az orvosok 19%-a teljes mértékben elutasítja a paraszolvencia rendszerét, 70%-uk elviekben nem ért egyet ezzel a finanszírozási móddal, de a jelenlegi egészségügyi helyzet miatt kénytelen elfogadni a beteg által felajánlott pénzt. A kérdés megítélésében az alap illetve a szakellátásban dolgozó orvosok véleménye között nincs szignifikáns különbség.
Mind a szakma (82%), mind a lakosság (86%) egyetért abban, hogy a hálapénz rendszere megalázó a beteg számára. Ugyanakkor a kutatás rámutat: a lakosság mindössze 44%-a gondolja úgy, hogy a paraszolvencia az orvos számára is megalázó, míg a szakma 87%-a szerint ez a gyógyítást végzők számára is az!
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 53%-át szív- és érrendszeri betegségek okozták, míg a férfiak között ezek a betegségek 47%-ban felelősek a halálozásért.
A gyengébb nem tagjai közül szív- és érrendszeri betegségben ma már minden földrészen többen vesztik életüket, mint valamennyi rosszindulatú daganat, tuberkulózis, malária és AIDS következtében együttesen. Szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának egy nagymamát, édesanyát, közeli hozzátartozót, testvért emiatt. Ezek az adatok különösen azért elszomorítóak, mivel a szív- és érrendszeri betegségek megfelelő életmóddal, megfelelő odafigyeléssel mintegy 80%-ban megelőzhetőek lennének.
Dr. Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke szerint sajátos emancipáció zajlott le a szív- és érrendszeri betegségek terén. Való igaz, hogy nagyon sokáig döntően a férfiak kórjának hitték a menedzser- és életmódbetegséget, napjainkra azonban már a nőket is utolérte.
Egy közel ezer, döntően 35 év feletti nő megkérdezésével végzett nem reprezentatív hazai kutatás alapján vélelmezhető, a hölgyek többsége tisztában van a nőgyógyászati szűrések fontosságával. A megelőzés érdekében 85%-uk panasz- és tünetmentes időszakban is felkeresi orvosát.
Árnyalja a képet, hogy a nők 15%-a kizárólag panasz esetén, az elváltozások kezelése végett megy el szakorvosához, a veszélyeztetettebbnek tekinthető 55 éven felülieknek pedig 13%-a hanyagolja el a rendszeres szűrést.
Mammográfiai vizsgálaton való részvétel egyéb indikáció hiányában a fiatalabbaknak (30-45 év) három, idősebbeknek (45 év felett) kétévente javasolt, így – a fizikális és otthoni ellenőrizhetőség ellenére – elgondolkodtató, hogy összességében a nők több mint harmada (36%), a 45-55 évesek fele, a 35-45 éves korosztály 70%-a még soha nem járt ilyen képalkotó szűrővizsgálaton.
A magyar orvosok, kutatók évszázadok óta viszik hazánk jó hírét szerte a világban, az azonban kevésbé köztudott, hogy Magyarország nem csak jeles gyógyítókat, hanem kiváló gyógyszereket is adott és ad a mai napig a világnak.
Az 1800-as évek vége, az 1900-as évek eleje valóságos áttörést hozott a gyógyítás és a gyógyszergyártás világában. Ekkor kezdtek kialakulni azok a gyártási technológiák, amelyek lehetővé tették, hogy az újonnan felfedezett gyógyszereket jó minőségben és jelentős mennyiségben lehessen előállítani, így minden korábbinál több ember számára elérhetővé tenni a gyógyulást.
A „magyar gyógyszer”
Magyarország az elsők között kapcsolódott be a gyógyszergyártásba és vált néhány évtized alatt gyógyszergyártó nagyhatalommá: 1913-16 között felfedezett görcsoldó hatású gyógyszer-hatóanyag volt az első szintetikus úton előállított, napjainkban is forgalomban lévő gyógyszer, 1916-18 között Wolf Emil és Kereszty György megvalósította Magyarországon az első nyomás alatti gyógyszeripari technológiát a szalicilsav, az egyik legismertebb láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagának előállítására.
A nőknél 54%-ra, a férfiaknál 46%-ra tehető a szívinfarktus okozta halálozás. Ennek visszaszorítása érdekében idén egy nagyszabású jótékonysági kampány indul a PaN keretében, amellyel a szervezők szeretnék felhívni arra a figyelmet, hogy a szív- és érrendszeri betegségek nemcsak a férfiakat, de a nőket is komoly mértékben érintik, noha a betegség megfelelő odafigyeléssel megelőzhető lenne.
A kampányhoz neves közéleti személyiségek is csatlakoztak, ezzel egyidejűleg elkészült a Szív dala is.
A K&H gyógyvarázs program 2013-ban ünnepli 10 éves fennállását. Idén a zsűri 11 intézményt választott ki a 20 millió forintos pályázati támogatásra, amely 12000 beteg gyermek gyorsabb gyógyulását segíti. A jubileum alkalmából a K&H további 5 millió forint értékű különdíjat is felajánlott, amely májtranszplantációra váró csecsemők életének megmentésében segíthet.
A 2013-as pályázati évben a halmozottan sérült gyermekeket ellátó és segítő, valamint gyermekfogászati ellátást nyújtó intézmények pályázatai részesültek kiemelt figyelemben az elbírálás során. A sikeres pályázók közül két intézmény működik a gyermekfogászat területén, míg szintén ketten foglalkoznak halmozottan sérült gyermekekkel. A nyertesek között 5 mentőállomás is található, az ország öt különböző régiójából.
A jó idő beköszöntével a szülők nagy része retteg a gyerekekre leselkedő veszélyektől. A nyarat beárnyékoló események döntő többségét nem a klasszikus értelemben vett balesetek okozzák, hanem a kellő odafigyelés és józan belátás, a megelőzés hiánya.
Az izommunka, azaz a mozgás, szaladgálás, játék fokozott hőtermeléssel és folyadékvesztéssel járnak. A nagy melegben azonban jóval nehezebb a hőleadás, ezért könnyen bekövetkezhetnek a különböző hőártalmak. Ez a hőkimerüléssel kezdődhet, de ha nem vigyázunk, napszúráshoz és – nagyon ritkán – akár hőgutához vezethet, ami életveszélyes is lehet. A gyerekek könnyen belefeledkezhetnek a játékba a tűző napon is, ezért a szülőknek oda kell figyelniük a nap- és hővédelemre, a folyadékpótlásra és az ésszerű határok betartására.
A hipertónia, más néven magas vérnyomás a legelterjedtebb szív-érrendszeri megbetegedések közé tartozik. Világszerte 9,4 millió ember halálát okozza évente és mintegy 1,5 milliárd embert érint. Sokszor emlegetik „csendes gyilkosként” is, mivel sokáig tünetmentes, súlyos szövődményei csak évek múltával jelentkeznek. A Hipertónia Világnapjának célja az emberek tájékoztatása a szív-érrendszeri megbetegedések megelőzési lehetőségeiről, tüneteiről, illetve kezelési módjairól.
Sokszor csak legyintünk, amikor megtudjuk, hogy valakinek magas a vérnyomása, hiszen mindenkié magas, a szomszédasszonyé is. Egyébként sem okoz fájdalmakat és gyógyszerekkel illetve odafigyeléssel könnyen szabályozható. A magas vérnyomás azonban annak ellenére, hogy fájdalommentes, nagyobb károkat okoz a szervezetünkben, mint gondolnánk.
Áprilisban hónapban tartják a „Parkinson Tudatosság Hetét”, amellyel a Parkinson-kórra, illetve a betegségben szenvedő emberek helyzetére szeretnék felhívni a figyelmet a betegszervezetek. Céljuk, hogy minél szélesebb körben tájékoztassanak a Parkinson kórról, annak tüneteiről, továbbá, hogy miként lehet a kórban szenvedő betegeket segíteni.
A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri megbetegedések egyike, világszerte 6,3 millió embert érint. Magyarországon mintegy 20-30.000-re becsülik a betegek számát, akiknek azonban csak 50-70%-a részesül kezelésben, mivel többségük nem is tud betegségéről.
A Parkinson-kór elsősorban mozgászavarral járó lassú lefolyású megbetegedés. Általában az 50 év felettieket veszélyezteti, de a közhiedelemmel ellentétben sajnos a fiatalok sincsenek biztonságban. A betegség kialakulásának okai egyelőre ismeretlenek, ezért prevenciós lépések sem ismertek ahhoz, hogy elkerülhető legyen a kór.
2013-ban ismételten országjáró körútjára indul Magyarország egészségvédelmi programjának speciális, mobil szűrőállomása. A cél változatlan, a Program szervezői továbbra is lehetőséget kívánnak biztosítani a lakosságnak, hogy megtegyék az első lépéseket egészségük javítása érdekében.
A Program elmúlt három évében 65267 ember élt a 30 különböző, európai szinten is kiváló minőségű szűrővizsgálat adta lehetőséggel. A résztvevők 57 százaléka a nők, míg 44 százalékuk a férfiak köréből került ki. A hölgyek átlag életkora 40 év, a férfiaké 39 év volt. A legaktívabbak Budapesten és Pest megyében voltak az emberek. A kérdőíves válaszok száma közel négymillióra rúg.
A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Újszülött részlegén új Baba-mama szoba került kialakításra az örökbefogadó szülők részére.
A helyiség kialakítását a nyílt örökbefogadások szervezésével foglalkozó Gólyahír Egyesület anyagilag, több egykori „gólyahíres” család önkéntes segítő munkával támogatta. Az ismerkedő szoba a Gólyahír Egyesület fennállásának 13. évfordulóján nyitott meg.
A helyiségben az örökbefogadó szülők, és az örökbefogadásra váró újszülött már az első napoktól élvezhetik egymás közelségét, hogy a korai kötődés mielőbb kialakulhassék közöttük.
Hazánkban legutóbb 2008-ban vizsgálták, mennyire bíznak a magyarok a különböző honi egészségügyi szolgáltatásokban.
Jelentős változás a korábbi eredményekhez viszonyítva, hogy egyes területeken szignifikánsan nőtt a tapasztalattal (vagy legalább percepcióval) rendelkezők aránya.
A mentőszolgálatba, betegszállításba vetett bizalom fokáról 2008-ban még 44% nem tudott érdemben nyilatkozni, ez az arány tavaly év végére a negyedére csökkent. A magánklinikák, magánrendelés esetén korábban mindössze 40% volt azok aránya, akik adtak valamilyen osztályzatot a bizalom megítélésére, 2012-re közel megduplázódott (75%) táboruk – nem meglepő módon főleg a fiatalabb korosztályok körében.
Tragédia árnyékolja be év végi ünnepeinket. Gyerekek haltak meg, akik már nem kereshetnek ajándékot a karácsonyfa alatt, nem mosolyoghatnak vissza szüleikre. A gyász órái ezek, és most úgy érzem, hogy valóban itt a világvége.
Megváltozott az életünk. Emberi értékek, a józan belátás, a valódi, nem prédikált erkölcs feláldozását kell megéljük modern létünk „vívmányainak” oltárán.
Gyermekeink nevelésében az egyre szélesebb korosztályok által fetisizált elektronikus médiumok, a „képmutatók” lelki szőnyegbombázása az, amivel szemben fel kell vennünk a kesztyűt.
A nyár és a kánikula nem kedvez a szív-és érrendszeri rendellenességekkel küzdőknek. A magyarok 30 százaléka magas vérnyomással küzd, melynek legrettegettebb szövődménye a stroke. Évente 50.000 magyar család szembesül közvetlen közelről a szélütéssel és éli át annak hatásait, következményeit. A stroke utáni felépülésben nagy szerep jut a hozzátartozóknak, akik sokat tehetnek azért, hogy a beteg újra teljes életet élhessen.
Az arra hajlamosaknál a nyári hirtelen időjárás változások, a hosszan tartó kánikula, a nem megfelelő folyadékbevitel és az egészségtelen táplálkozás nagyban hozzájárulhatnak a vérnyomás megemelkedéséhez, és megnő az egyes szövődmények veszélye is.
A stroke az agyérgörcs és az agyvérzés közös elnevezése. Az agyérgörcs az agyi erek elzáródását, az agyvérzés pedig az agyi erek „kiszakadását” jelenti. A stroke következtében a sérült érterület által ellátott agyrész károsodik, és kiesik annak funkciója, az agy nem kap elég oxigént.
A világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt, szenvedélyük miatt évente 4 millióan vesztik életüket, ebből közel 20 százalék a nők köréből kerül ki. 151 országot tekintve a serdülőkorú lányok hozzávetőleg 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a káros szenvedélynek.
Hazánk a dohányzást tekintve a világranglistán dobogós helyre került. Évente 35 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki.
Magyarországon a személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, körülbelül 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítő hosszának negyvennyolcszorosát – füstölik el évente.
Az ING Biztosító alapítványa gyermekgyógyászati eszközök beszerzéséhez nyújt pénzügyi támogatást a pályázat keretében, melyre 2012. augusztus 15-ig várják a jelentkezéseket.
Az ING Biztosító célja hogy hatékony segítséget nyújtson a magyar gyermekgyógyászatnak, és ezzel hozzájáruljon a gyermekek gyógyításához és egészségének megőrzéséhez. Az e törekvés jegyében 2002-ben létrehozott, és azóta sikeresen működő „ING a Gyermekegészségügyért” Alapítvány a magyar gyermekgyógyítás intézményeinek, szakembereinek nyújt pénzügyi segítséget. Megalapítása óta az Alapítvány 421 intézménynek összesen több mint 170 millió forint támogatást biztosított.
Egy a közelmúltban végzett felmérés szerint megelőzés jellegű szolgáltatásokra az egészségpénztári költéseinknek csak kevesebb mint negyedét fordítjuk, ami az egészségbiztosítások piacára is kihatással van.
Az elmúlt három évben nagyságrendileg nem változott az egészségpénztári költések mértéke, a sláger még mindig a gyógyszer, amire tavaly a pénztártagok által költött teljes összeg 46,9 százaléka jutott. A 19 megye és a Budapesti adatok összesítése alapján fejenként valamivel több, mint 52.400 forintot költöttek számlájukról a pénztártagok 2011-ben.
A felnőtt lakosság igen jelentős része ébred gyakran fáradtan, kialvatlanul, így nem meglepő, hogy szinte nincs olyan ember, aki ne alkalmazna valamilyen praktikát az ébrenlét fokozása érdekében.
A megkérdezettek csaknem 60%-a napi szinten fogyaszt kávét, kifejezetten ilyen céllal, további közel 10%-uk 2-3 naponta teszi ezt. A listát a tea folytatja, az emberek közel 40%-a mindennap, 16%-uk pedig valamelyest ritkábban, 2-3 naponta fogyasztja fáradtság űzése céljából.
A két leggyakoribb élénkítő ital tekintetében megfigyelhető, hogy azok népszerűsége lényegesen magasabb a saját bevallásuk szerint stresszes munkát végzők körében. Egyéb demográfiai szempontból a kávéfogyasztás különösen 25 év felett ugrik meg jelentősen, míg a teát említők aránya az átlag körül alakult az egyes korcsoportokban.
Minden második ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Csaknem 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, 1 millióan cukorbetegek, a lakosság fele pedig túlsúlyos. Magyarországon évente 50 ezren kapnak szélütést. A Stroke Nap rendezvényen a szélütés gyakoriságára, valamint a megelőzés fontosságára kívánták felhívni a figyelmet a szervezők. A szűrővizsgálatok eredményei önmagukért beszélnek.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint évente 1,4 millió ember veszíti életét agyér-katasztrófa következtében, míg Magyarországon ugyanennyi idő alatt 18 ezren halnak meg szélütésben. Évente 50 ezerre tehető az új betegek száma. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett beteg él hazánkban.
Az immáron ötödik alkalommal megrendezett Stroke Napon a Magyar Stroke Társaság (MST) a szélütés gyakoriságára, a megelőzés fontosságára, az időfaktor jelentőségére, a kockázati tényezők karbantartására és nem utolsó sorban a szűrővizsgálatok fontosságára kívánta felhívni a figyelmet. A szervezők ingyenes vércukor-, koleszterin-, és vérnyomásméréssel, valamint nyaki doppler vizsgálattal várták az érdeklődőket.
A tünetegyüttes a többnyire ártalmatlan és átmeneti, a modern kor felnövekvő nemzedékeiben jelentős arányban megjelenő kisebb akaratlan mozgások, izomrángások, az ún. tic-ek komplex megnyilvánulása, mely a motoros összetevőkön kívül legtöbbször valamilyen kényszeres hangadással is jár.
Míg megnyilvánulásuk tekintetében a lelki alkattól is függő, a zaklatott életmód, az egymásra figyelés korlátai, a feldolgozandó ingertömeg, a megfelelési kényszer és sok más további stresszfaktor által kiváltott közönséges tic-ek mentálhigiéniai eszközökkel, a dolgok normális mederbe terelésével, megfelelő fizikai aktivitással, kiegyensúlyozott étrenddel, némi magnéziummal, B-vitaminokkal és enyhe nyugtatókkal (pl. citromfű-teával) előnyösen befolyásolhatóak, addig a Tourette-szindrómával küszködők kezelése különös kihívást jelent a neurológia és pszichiátria határán is jártas szakembereknek.
A gazdasági válság legkevésbé az egészségügyi kiadásokat mérsékli – derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb kutatásából.
A felnőtt lakosság 95%-a érzékeli a gazdasági válság hatását, többségük (közel 60%) jelentősen, további 35%-uk valamelyest mérsékelte kiadásait. Jellemzően az idősebbeket, alacsony jövedelműeket érinti a megszorítás fokozottabb mértékben, míg a fiatalabbak esetében valamivel kisebb a ráfordításaikat visszafogók aránya.
2009-hez viszonyítva 2011 év végén lényegesen magasabb volt azok száma, akik esetében jelentős volt a kiadások csökkentése, mely már két éve is aggasztó, közel 40%-os arányt ért el.
A különböző termékkategóriák tekintetében túlnyomórészt a ruházati cikkekről és a szórakozási lehetőségekről mondtak le a fogyasztók, a válságot érzékelők mintegy 44-50%-a szignifikánsan mérsékelte ezek kiadásait. A két évvel ezelőtti adatokhoz képest döntően az utóbbi területén figyelhető meg jelentős visszaesés.
Hazánk a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Végükkel egymás mellé helyezve ezek mintegy 250 métert tennének ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel kétmillió kilométernyi "rudat", az egyenlítő hosszának mintegy negyvennyolcszorosát füstölik el évente.
Magyarországon a felnőtt férfiak több mint 40 százaléka, a nők közel 30 százaléka cigarettázik rendszeresen, és évente mintegy harmincezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek.
Abbahagyni a dohányzást kevesen tudják, pedig a felmérések szerint tízből négyen szeretnének leszokni. Ha sikerül, az általa okozott károsodások visszafordíthatóak, a kedvező hatások szinte azonnal jelentkeznek.
A dialízis központban végzett hemodialízissel szemben a hasi (peritoneális) dialízist otthon, akár alvás közben is el lehet végezni.
Ha a vesék már nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat, az kihatással van az egész szervezetre. Ennek következtében nem tudja kiválasztani az elfogyasztott folyadékot és az anyagcsere folyamatok során keletkezett mérgező anyagokat. (Ugyanakkor az értékes fehérjéket nem tudja visszaszívni, a vizeletben fehérje jelenik meg.) Kialakul a szervezet „vizesedése” (ödéma), a magas vérnyomás és a szervezet mérgezettségi állapota. A visszatartott mérgező anyagok a többi szervet is károsítják. A legjobb és legtökéletesebb vesepótló kezelés egy új vese beültetése, erre sajnos nem minden veseelégtelenséggel élő beteg alkalmas, és az új szervre várakozóknak legtöbbször – átmenetileg – művese kezelésre van szükségük.
A fülzúgás Magyarországon körülbelül 400.000 embert érint. A betegek életkor szerinti megoszlása az elmúlt évtizedek alatt jelentősen megváltozott, az 55 év feletti korosztályról a 30-as éveikben járókra tolódott. Kevesen tudják, hogy a gyógyszeres kezelés mellett számos alternatív gyógymód is létezik a fülzúgás kezelésére.
A fülzúgással (tinnitus) együtt élő személyek olyan hangokat hallanak egyik vagy mindkét fülükben, melyeket környezetük nem. Ez a sípolás, kattogás, morajlás, sistergés, dübörgés rendkívül zavaró, csökkenti a koncentrálóképességet, megnehezíti az elalvást és állandó frusztrációt eredményez. Mivel a beteg nem tudja kikapcsolni a hangforrást, állandóan szorong, hogy mikor múlik el vagy jön elő ismételten a hang, amely emeli a stressz-szintet, esetenként ördögi körben erősítve a tüneteket.
Hátterében fülészeti és neurológiai betegségek, bizonyos szervi betegségek, vagy akár trauma, például hirtelen erős zaj, hangos zene állhat. A legtöbb esetben a fülcsengés összefüggésbe hozható a fül elégtelen vérellátásával, amikor a sejtekhez, szövetekhez nem jut elegendő oxigén.
Ma már nem csak a nők között hódítanak az esztétikai műtétek, egyre több férfi is kés alá fekszik. Fontos tehát, hogy a szakemberek ismerjék és alkalmazzák a legújabb módszereket. Ezt a célt szolgálta többek között a hatvan ország plasztikai sebészeit integráló nemzetközi társaság, az ISAPS (International Society for Aesthetic Plastic Surgery) háromnapos továbbképző kongresszusa, melynek a debreceni Kölcsey Központ adott otthont.
A plasztikai sebészet szolgáltatásait a fejlett országokban gyakran veszik igénybe, a legmagasabb arányban az Egyesült Államokban szánják rá magukat erre. A férfiak esetében az elmúlt években mintegy 16 százalékkal nőtt a beavatkozások száma, amelyek közül a legnépszerűbb a zsírleszívás volt, de a szemhéj-, valamint orrplasztikai műtétet is sokan vették igénybe. A plasztikai beavatkozásokon átesettek 46 százaléka a 35-50 év közötti korcsoportból került ki, míg a 18-35 éves korosztály több mint 20 százaléka élt a plasztikai sebészet adta lehetőségekkel. Európában a britek vezetik a sort, őket követik az olasz, francia és német páciensek.
Oldalak
Versbe szőtt egészség
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
Önnek ajánljuk
Táblázatok
Cikkeinkből
Jó tudni...
Orvosviccek
Egy orosz és egy amerikai sebész beszélget egymással:
- Az anyám megvakult, mi kioperáltuk a szemét és egy hal szemét tettük a helyére. Azóta tökéletesen lát - mondja az orosz.
- Az semmi, mert egy barátom levágta két ujját a láncfűrésszel és mi egy tehén tőgyeit tettük az ujjak helyére. Azóta nemhogy jól mozgatja őket, de ha eleget legel, akkor napi 7-8 liter tejet is ad - mondja az amerikai.
- Aha, persze... és ki látta ezt?!
- Az a halszemű anyád!!!