Egy bölcs mondás szerint a hosszú élet titka az, hogy nem szabad abbahagyni a levegővételt. A légvétel – normális esetben – teljesen automatikusan történik. Csak akkor veszünk róla tudomást, ha valami nincs rendben. A téli hónapokban bizony gyakorta megesik, hogy a légutakat megtámadja valamilyen betegség, melyek ellen sokszor nehéz védekezni. A kellemetlen tüneteket mi magunk is csökkenthetjük, természetesen – ha szükséges – nem kihagyva a szakszerű orvosi ellátást.
Mielőtt áttekintenénk, melyek a leggyakoribb felső légúti betegségek, nézzük meg, hogyan is jutnak be a kórokozók a légutakon keresztül. Ez nem is olyan egyszerű, hiszen a légutak nyálkahártyája sűrű folyadékot termel, ami sok kórokozót képes megkötni ezzel megakadályozva a szervezetbe történő bejutásukat. Ezeket a kórokozókat a csillószőrők kifelé irányuló mozgása kilöki a légzőrendszerből, ráadásul a nyálkahártyán vannak olyan ellenanyagok, melyek ennek a területnek a védelmét biztosítják.
Fókuszban
Magyarországon a szív- és érrendszer elváltozásai vezetnek a megbetegedések és a halálozások terén. Összeállításunkkal szeretnénk egy kis segítséget adni ahhoz, hogy miként előzhetjük meg ezeknek a betegségeknek a kialakulását és térhódítását.
Tekintsük át, hogyan élvezhetjük a tél szépségeit anélkül, hogy szervezetünket káros hatásoknak tennénk ki. Mire érdemes odafigyelni, hogy keringésünk épségét megőrizhessük? Hogyan függ össze az életmód, a táplálkozás, a mozgás és az érzelmi világ változása a betegség kialakulásával, illetve hogyan befolyásolja azt az időjárás szeszélye?
Télen az egészséget alapvetően négy dolog befolyásolja.
Az időjárás változásai, a mozgásszegény életmód, a vitaminhiányos, a sok esetben indokolatlanul kalóriadús, a gyomrot, a szervezetet megterhelő étkezés, valamint a fertőzéses meghűlések.
A COPD a negyedik leggyakoribb halálok világszerte. Évente több mint 3 millióan halnak meg ebben a senyvesztő tüdőbetegségben, annyian mint HIV/AIDS következtében. Minden 40 év feletti jelenlegi vagy egykori dohányos forduljon orvoshoz, ha sokat köhög, vagy nehezebben bírja a terhelést.
A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség angol nevéből származik. Világszerte ez a négybetüs rövidítés jelöli azt a betegséget, amelynek tüneteitől minden tizedik 40 év feletti ember szenved. A betegek 90%-a a régi dohányosok közül kerül ki, akik legalább 10-15 éven át dohányoztak, vagy dohányoznak jelenleg is.
Az első tünetek egyike a köhögés lehet, amelyet a dohányos a szenvedélyének a „természetes” következményének tart, holott már egy krónikus hörghurut jele. Orvoshoz csak akkor fordul, ha ő maga, vagy a környezete megelégeli mindezt – és ekkor még szerencséje is lehet, hiszen a köhögés egy korai jele a kórképnek.
A télen szabadban végzett tevékenységek, illetve a meleg, fűtött lakás száraz levegője fokozott kihívást jelent bőrünk számára.
A szabadban sétálva, sportolva többféle hatást kell figyelembe vennünk. Védenünk kell bőrünket a túlzott hidegtől, különösen annak, akinek keringése nem tökéletes. Hamarabb bekövetkezhet a fagyási sérülés kisgyermekeken is, vagy azoknál, akiknek a vérnyomása nagyon alacsony. A fagyási sérülés enyhe esetben csak bőrpírt okoz, égő, viszkető érzéssel, súlyosabb esetben az égéshez hasonló hólyagok képződése figyelhető meg. Az enyhébb esetekben elegendő a fokozatos felmelegítés és melegen tartás, a súlyosabb, hólyagos tüneteket jobb, ha bőrgyógyász kezeli. A szabadban végzett erős izomtevékenység, síelés kapcsán a túlzott izzadás, és – megállás esetén – a hirtelen lehűlés okozhat gondokat.
A síelők a sportolás szüneteiben vagy ebéd után szívesen sütkéreznek a napon. Bármilyen kellemes érzés is a téli sötét napok után 1-1 napon eltöltött óra, gondolnunk kell arra, hogy a napfény télen is károsíthatja bőrünket. A napfény spektrumában lévő ultraviola (UV) fény, ennek is rövidebb hullámhosszú, UVB sugarai felelősek a bőrrák kialakulásáért, míg a hosszabb hullámhosszú UVA sugarak kissé mélyebbre hatolnak a bőrben, és öregítik, ráncosítják azt.
Készüljünk a télre
Az évszakok váltakozása manapság nem fokozatosan, hanem hirtelen következik be. A gyönyörű őszi, tiszta időt borús, fagyos, téli nap válthatja fel, minden átmenet nélkül. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne döntsön le lábunkról a zord idő?
Az influenza időszaka általában november környékén kezdődik és egészen márciusig tart. Ki ne ismerné a vírusfertőzéssel járó kellemetlen tünetegyüttest (láz, ízületi fájdalom, fejfájás, levertség, émelygés, torokfájás, orrdugulás stb.), amely – főleg idősebb korban – súlyos szövődményekkel (pl. tüdőgyulladás) társulhat. Bármilyen különös, de nagyon könnyen megelőzhető az influenza és természetesen minden egyéb enyhébb téli fertőzés. Legfontosabb dolog, hogy mire jön az évszakváltás, immunrendszerünk, betegségekkel szembeni ellenálló képességünk erős legyen. Mindebben nagy szerepe van a megfelelő táplálkozásnak, a folyadékbevitelnek, a rendszeres fizikai aktivitásnak, a lelki egyensúlynak, megfelelő mennyiségű és minőségű alvásnak, pihenésnek.
Tabuk nélkül élni, tartják a Fontana Nap szervezői. Magyarországon is jelentős azoknak a túlnyomórészt nőknek a száma, akik az életvitelt megkeserítő vizelet-visszatartási és -ürítési problémával küszködnek. E betegségcsoportnak az egyik válfaja a hiperaktív hólyag.
Ezt a betegséget az ebben szenvedők és környezetük komolyabb tabként kezelik, mint a férfiak a merevedési problémáikat. A program szervezői, többek között az Inkontinencia Betegegyesület arra hívták fel a figyelmet, hogy beszélni kell a problémáról, fel kell vállalni, és szakorvoshoz kell fordulni.
A hiperaktív hólyag, mely a húgyhólyag működésének a zavara, jelentős mértékben rontja az életminőséget. Magyarországon mintegy félmillió embernek vannak vizelet-visszatartási és -ürítési zavarai. A betegségben szenvedők kevesebb, mint 10%-a áll kezelés alatt. A kezelt betegek többsége gyógyászati segédeszköznek minősülő higiéniás betétet használ, amely korlátok közé szorítja használóját mindennapi tevékenységei során.
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet hazánkban is engedélyezte az eddig már használt letrozol hatóanyagú terápia elsődleges adjuvánsként, azaz közvetlenül a sebészeti beavatkozást követő alkalmazását az emlőrák gyógyításában. (Ilyenkor képalkotókkal nem lehet szervi áttétet kimutatni.)
Statisztikák szerint az emlőrák a nőket veszélyeztető leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, ezáltal a 40-59 éves nők körében a vezető számú halálok. Annak ellenére, hogy az emlőrák az egyik legtöbbet publikált betegség, mégis kevés szó esik a kiújulás kockázatáról, illetve annak csökkentéséről. Ma már a kezeléshez korszerű készítmények állnak az orvosok rendelkezésére, melyben további előrelépés a betegség hatékonyabb kezelését szolgáló, a kiújulás létrejöttének kockázatát csökkentő terápia elterjedése. Nemzetközi kutatások kimutatták, hogy ezen készítmények alkalmazása az emlőrák kiújulásának kockázatát közel felével (43%) csökkentette.
A prosztatarák a férfiak körében a negyedik leggyakrabban diagnosztizált betegség. Minden harmadik percben meghal valaki ebben a betegségben. A probléma súlyosságát és jelentőségét mutatja, hogy a prosztatának már világnapot is szentelnek szeptember 15-én.
A prosztatarák veszélye abban rejlik, hogy kezdeti stádiumában tünetmentes, hiszen a rosszindulatú elváltozás a prosztata széli részeitől indul. Így nem okoz semmilyen kellemetlenséget, a beteg pedig nem is sejti, mi zajlik a testében. Ezért rendkívül fontos ötven év felett az évenkénti szűrővizsgálat. Mindenkinek felelősséget kell vállalnia egészségi állapotáért, és évi rendszerességgel el kell mennie a prosztatavizsgálatra, melyhez még beutaló sem szükséges, így bármikor elvégeztethető. Sokan idegenkednek ettől a vizsgálattól, pedig ennek segítségével a prosztatarák időben felfedezhető, ezáltal gyógyítható is.
Háttérben meghúzódó betegségre nem utaló, azaz nem tartós és/vagy nem rendszeresen visszatérő, jóindulatú csuklás (singultus) megszüntetésére számos praktikát ismerünk. Egyesek hatékonyabbak, mások tán kevésbé, többségét laikusok is bevethetik, néhányuk azonban egészségügyi téren képzett szakember közreműködését igényelheti.
A legegyszerűbb, amit mindannyian kipróbáltunk vagy javasoltunk már, az néhány korty víz megivása. A csuklás megszüntetésére önmagában is alkalmas légzésvisszatartással kombinálva jóval hatékonyabb.
Alternatívák: segíthet a zárt hangrés melletti levegő préselés (Valsalva manőver). Talán érthetőbb és "kézenfekvőbb", ha a kézfejünkre nyitott szájjal, de ahhoz körös-körül légmentesen tapasztott ajkakkal megpróbálunk levegőt kifújni.
Vannak akik a térdek mellkashoz szorítását (rekeszizom ingerlése), vagy rövid ideig történő zacskóba lélegzést ajánlanak, de a "nyeldeklés" előnyeit kidomborító kiskanálnyi kristálycukor, vagy egy citromszelet elfogyasztása is megkönnyebbülést hozhat.
A gyógyszerek szervezetbe történő bejuttatásának számos módja van. Valamennyi között a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerforma a tabletta. A lenyelésre szánt tabletta hatóanyaga a gyomorban vagy a bél meghatározott szakaszán szívódik fel, esetleg helyi hatást vált ki. Ilyen a legtöbb úgynevezett „normál” tabletta, a késleltetett hatású retard tabletták vagy a gyomorsaválló bevonattal ellátott drazsék.
Ezenkívül számos új fajta, alapvetően a tabletták csoportjába tartozó gyógyszertípussal találkozhatunk a patikákban. E fejlesztések a hatékonyabb felszívódást, a hosszabb hatástartamot, és nem utolsósorban a kellemesebb, kényelmesebb bevételt szolgálják.
A szopogatótabletták hatóanyaga a szájüregben oldódik és helyi hatást fejt ki. Többnyire fertőtlenítőszert, antibiotikumot, helyi érzéstelenítőt tartalmaznak.
A rágótabletták viszonylag nagy átmérőjűek, kellemes ízűek. Ezt a tablettafajtát szét kell rágni, majd le kell nyelni, a hatóanyag – ellentétben a szopogatótablettával – a gyomor-bélrendszerben szívódik fel. A rágótabletták általában gyomorsavkötő anyagot, különféle vitaminokat, acetil-szalicilsavat tartalmaznak.
Bár pontos adatokkal nem rendelkezünk, de a magyar lakosság – legalább – harminc százaléka küzd valamilyen allergiás megbetegedéssel. A legtöbb beteget a felső légúti allergiák – mint a szénanátha – érintik, de a bőr különböző allergiás folyamatai is megkeserítik nagyon sokak életét. Táplálékallergiában legalább 200-300 ezer ember szenved a legkülönbözőbb korosztályokból, a gyógyszerallergiák is számos embert érintenek, s meg kell említenünk az asztmás tünetegyüttest is, amely – a jelenlegi adatok szerint – a hazai lakosság körülbelül három százalékát sújtja.
- A betegség terjedésének dinamikája egészen elképesztő: míg 2000-ben még úgy gondoltuk az Európai Unióban, hogy minden negyedik gyerek lesz allergiás, a mai álláspont szerint már az tűnik reális adatnak, hogy minden harmadik gyerek küzd majd e betegséggel – mondja Nékám Kristóf professzor, a Budai Irgalmasrendi Kórház Allergiaosztályának vezetője. – Nem lehet megmondani, melyek azok a tényezők, amelyek kiiktatásával csökkenteni lehetne a betegek számát. Azt tudjuk, hogy a genetikai hajlam, a környezeti hatások és az életmód együttesen felelősek a betegség kialakulásáért, ám mégsem lesz minden hasonló körülmények között élő, születetten allergiára hajlamos (atópiás) ember beteg. Ez utóbbi tény is jelzi, hogy ezerarcú betegséggel állunk szemben. A szakemberek általában a „nyugati típusú” életkörülményekhez, életvitelhez kapcsolják az allergiát, hiszen – például – a környezetszennyezés igen jelentős szerepet játszik a megbetegedésben. Ugyanakkor a tiszta levegőjű skandináv országokban sem kevesebb az allergiás, mint Európa más részein. Ott tehát valószínűleg más tényező, például a hatalmas nyírfaerdők pollenje képezi a megbetegedésekhez „szükséges" legjelentősebb környezeti terhelést.
Nyolcmilliárd pollen. Bármilyen hihetetlennek tűnik is ez a szám, bizony ennyi virágport szór széjjel az allergiás tünetek zömét okozó parlagfű egyetlen egyede. A támadás július közepe táján indul, augusztusban éri el csúcspontját, de a kisebb-nagyobb rohamokra egészen a fagyok beálltáig számítani lehet.
A parlagfű pollenjei a szelek szárnyán kelnek útra, gyakran igen messzire – akár 100 km-re is – eljutnak. Ha a nyár derekán hirtelen addig nem észlelt tüneteket – orr- szájpad-, szemviszketés, tüsszögés, orrfolyás – észlelünk magunkon, s ezek ráadásul nem múlnak el egy héten belül, akkor bizony nagy eséllyel mi is a parlagfű-allergiások népes táborához csatlakoztunk. A pollenek a légutakon keresztül jutnak be a szervezetbe. Az előbb említett szénanáthás tüneteken kívül asztmás – fulladás, köhögés, nehézlégzés – tüneteket is előidézhetnek, sőt ekcéma (az allergiás bőrgyulladás egyik fajtája) is előfordulhat a hatásukra.
A 2-es típusú cukorbetegek elsöprő többsége nincs tisztában a betegséggel járó legnagyobb veszélyekkel.
A cukorbetegek ismerethiánya az esetek több, mint 40%-ban jelentős állapotromláshoz, szövődmények kialakulásához vezet, mutatott rá a Szonda Ipsos 2007-es felmérése. A kutatás azt is kimutatta, hogy a 2-es típusú diabéteszben szenvedők tájékozottságuk hiánya miatt komoly veszélyben vannak. Az érintettek nagy része nincs tisztában alapfogalmakkal, nem méri rendszeresen vércukor szintjét, így csökkennek az esélyeik arra, hogy a betegséggel járó súlyos szövődményeket elkerüljék.
A WHO (World Health Organizations) 1997-ben nyilvánította április 11-ét a Parkinson kórban szenvedők világnapjává. Azóta minden évben különböző eseményekkel emlékeznek ebben az idegrendszeri megbetegedésben érintettekről. A kór „névadója” James Parkinson, angol háziorvos, aki elsőként írta le a betegség tüneteit 1817-ben. Április 11-én, az ő születésnapjának tiszteletére tartják a World Parkinson’s Disease Day-t, vagyis a Parkinson Betegek Világnapját.
Minden 3. partnerváltás után számíthatunk a HPV fertőzés jelenlétére
Budapesten, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, Prof. Dr. Pajor Attila vezetésével megnyílt hazánk első HPV-centruma. A HPV betűszó a humán papilloma vírust takarja, amelynek bizonyos típusai 99%-ban felelnek a méhnyakrák kialakulásáért. Az első hazai HPV központ létrehozásában szerepet játszott, hogy az utóbbi időben jelentősen bővültek a tudományos ismeretek a HPV fertőzésről, forradalmian új lehetőségek mutatkoznak a vírusfertőzés megelőzésében és a már kialakult fertőzés kezelésében, ezáltal magának a méhnyakráknak a megelőzésében, továbbá a lakosság részéről is komoly igény mutatkozik a komplex megelőző vizsgálatokra, a széles körű információkra és tanácsadásra.
A méhnyakrák Magyarországon az emlőtumor után a második leggyakoribb daganatos betegség a nők körében. Évente megközelítően 2600 új rosszindulatú méhnyak elváltozást ismernek fel és a méhnyakrák halálozási rátánk háromszorosa az európai átlagnak. Pedig a méhnyakrák – az emlőrákkal ellentétben – megelőzhető: védőoltással vagy az időben diagnosztizált HPV fertőzés esetén alkalmazott immunerősítő terápia alkalmazásával.
Kimerülő tartalékok
Úgy érzi, ólomból vannak a tagjai? Semmihez sincs kedve, állandóan fáradtak érzi magát?
Ne féljen, nincs egyedül: még nagyon sokan érezzük ugyanezeket a tüneteket. Bizony itt van a menetrendszerűen érkező tavaszi fáradság. Az állapot okait – alapvetően – szervezetünk télen megváltozott hormonháztartásában és meglehetősen megcsappant nyomelem-, vitamin- és ásványianyag-készletében kereshetjük.
Nem múlik el úgy nap, hogy a címben szereplő kórokozóról a híradások ne tennének említést az ország számos kórházában, szociális intézményében fejét felütő járvány okán. A felelős nevét már jól ismerjük, a "személyiségét" kevéssé. Járjuk körül, mi is ez a calicivírus valójában!
Nem véletlenül nevezik calicivírusnak, ugyanis a felszínén csésze vagy inkább kehely alakú bemélyedések láthatóak (calix, calices = kehely, kelyhek). Mivel a vírus csupán 35-40 nanométer átmérőjű, ezek kizárólag elektronmikroszkóppal figyelhetőek meg.
A csontritkulás, az emlőrák és a szív-érrendszeri megbetegedések a változókor utáni életszakaszba érő hölgyeket leginkább veszélyeztető betegségek.
A posztmenopauzális, azaz a változókor utáni korban lévő nők esetében e három veszélyes kór kialakulásának rizikója jelentősen megemelkedik. Megfelelő életmóddal, komplex egészségszemlélettel és szükség esetén komplex terápiával azonban igen hatékony lehet a megelőzés.
Hazai helyzetkép
A magas vérnyomás súlyos szövődmények kialakulásához vezethet, ám vizsgálatok bizonyítják, hogy a 140/90 Hgmm alatti cél-vérnyomásérték elérésével 25-50 százalékkal csökkenthető a szövődmények kialakulása.
2005 tavaszán a Magyar Hypertonia Társaság „Éljen 140/90 alatt!" címmel – átfogó oktató és beteg-együttműködést segítő – orvosoknak szóló szakmai programot indított, melynek első éve sikeresen lezárult. Az immár a Nemzeti Népegészségügyi Program keretein belül zajló akció során 40 ezer adatlapot töltöttek ki: ezek elemzéséből átfogó és pontos kép kapható a hazai hipertóniás betegek állapotáról és hosszú távú kockázatairól.
Néhányan már belehaltak hasonló traumába, melyet vasárnap a válogatott olasz védő szenvedett el az önuralmát egy pillanatra elveszítő Zinedine Zidane-tól.
A kommentátor által nemes egyszerűséggel "tüdőfejelésnek" minősített eset jóval komolyabb következményekkel járhat, mint például egy szokványos összefejelés, vagy akár egy szintén riasztóan sportszerűtlen, szándékos "lefejelés".
...de nem árt az óvatosság
Nemcsak hosszabb külföldi nyaralásunkat ronthatja el egy hirtelen jött fog- vagy fejfájás, derékfájdalom, vagy éppen egy kisebb sérülés, már egy hétvégi kirándulás is rossz emlékű lehet, ha nem készülünk fel néhány, könnyen előforduló bajra.
A hátizsákba mindenképpen tegyünk – az elemózsia és az ital mellé – egy kis csomagot, mely a legszükségesebb gyógyszereket tartalmazza. Ezt akkor se hagyjuk otthon, ha csupán egy napos túrára indulunk a budai hegyekbe.
Tudósok két, egymástól független csoportja azonos következtetésre jutott a madárinfluenzát okozó vírus szerkezetének, és emberi sejtekhez történő kapcsolódásának behatóbb vizsgálatát követően.
Holland és japán kutatók szerint az emberre is veszélyes H5N1 jelű kórokozó csak a légutak legmélyén lévő hámsejtek meghatározott receptoraihoz képes szorosan kötődni, ezáltal a cseppfertőzésen (köhögés, tüsszentés stb.) alapuló terjedés valószínűsége számottevően csökken.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az őssejtkutatás Nagy-Britanniában. Angliai tudósoknak sikerült elsőként létrehozni tiszta emberi idegsejt-tenyészetet egy őssejtkultúrából.
2006. január 1-től megváltozott a hazai oltási naptár. A változásokat az alábbi táblázat foglalja össze.
A napokban újra az érdeklődés középpontjába került a szervátültetés gyakorlatának tán legnehezebben kivitelezhető és a leggondosabb követés és gyógyszerezés mellett sem mindig sikerrel kecsegtető ága, a májtranszplantáció.
A négyéves kislány szakmai-technikai értelemben sikeresen lebonyolított heroikus műtéje, melynek során az édesapjától származó májlebeny került beültetésre, nem alapozta meg az olyannyira kívánt gyógyulást.
Több millió élősködő pete környezetünkben nap mint nap.
A kutyák ürüléke milliónyi olyan élősködőt (parazitát) tartalmaz, melyek az emberre is veszélyes fertőzéseket terjesztenek. Az ilyen, állatról emberre terjedő megbetegedések a parazitás zoonózisok közé tartoznak.
A három hónaposnál fiatalabb kölyökkutyák majdnem 100%-a fertőzött orsóféreggel. Egy hazai felmérés szerint három kezeletlen kutyából legalább egy ürülékében kimutathatók a féregpeték.
Egyre élesedő vita van kibontakozóban az Egyesült Államokban arról, hogy milyen körülmények között lehessen felhasználni egy elhalálozott szerveit transzplantáció céljából.
A tengerentúli országban csaknem kilencvenezren vannak a különféle várólistákon. ők nap mint nap reménykednek az előrejutásban, nap mint nap eljátszanak a gondolattal, hogy hamarosan őket riasztják veséjük, májuk, tüdejük vagy éppen szívük kicserélése végett.
Az egészségügyi ellátó intézményekben világszerte mindennapossá vált a számítógépek használata. A betegfelvevő és -irányító rendszerektől elkezdve, a laboratóriumi alkalmazásokon át, a szakmaspecifikus szakértői (diagnosztikai és terápiás) szoftverekig számos területen váltak nélkülözhetetlenné.
Térhódításuk nem áll meg, olyan helyekre is beszivárognak, ahol eddig csupán a közvetlen emberi kontaktust tudtuk elképzelni.
Immáron 18 éve annak, hogy az amerikai Food and Drug Administration (FDA) engedélyezte az AIDS betegek életét bizonyítottan meghosszabbító gyógyszert, az azidotimidint (AZT, 3'-azido-3'-deoxitimidin). Az FDA (melynek itthon az Országos Gyógyszerészeti Intézet felel meg) a közelmúltban hagyta jóvá az AZT első generikus változatának forgalomba hozatalát.
Az 1987-ben bevezetett gyógyszer generikumának apropóján idézzük fel az AIDS korai történelmének néhány momentumát.
A Kína társadalmi és gazdasági életére oly jellemző sajátos kettősség most a dohányáru értékesítés szabályozásában és gyakorlatában is tetten érhető.
Utóbb a forgalmazás és fogyasztás érdeke került szembe azzal a Kína által is aláírt nemzetközi egyezménnyel, mely a csatlakozókat az összes cigarettaautomata bevonására kötelezi. A távol-keleti nagyhatalom bizonyára meg is teszi ezt, de ebben az országban, ahol irdatlan mennyiségű füstölnivaló fogy, és az igény kielégítéséért a kincstárba közvetlenül befizető állami tulajdonú dohánymonopólium a felelős, mindez nem maradhat büntetlenül.
Oldalak
Kalória kalkulátor
Kiemelt írások
Jelentése "becsövezés", célja a biztonságos légzés/lélegeztetés, illetve – műtét esetén – a gázkeverékkel történő narkózis biztosítása,...
Az amerikai sorozat forgatókönyvének írói és szakértői újra kitettek magukért. House „Tizenhármasának” ugyanis olyan betegséget találtak ki, amely lehetőséget teremt a történet csűrés-...Kommentár nélkül
Táblázatok
Gyógytorna
Legutóbbi cikkek
Orvosviccek
Egy férfi elmegy az orvoshoz, mert feldagadt a lába. A doktor megvizsgálja, majd a kezébe ad egy nagy szem tablettát.
- Várjon egy kicsit, hozok vizet. - mondja a doki és kimegy a szobából. A beteg nagyon türelmetlen, hamar megunja a várakozást. Odasántikál az ivócsaphoz, és gyorsan beveszi a tablettát. Ezután visszatér az orvos egy vödör vízzel.
- Na, most feloldjuk a tablettát, aztán ebben áztassa a lábát 30 percig!