Fókuszban

Lengyelországgal és Csehországgal versengünk az orvostudományi kutatás-fejlesztés vezető szerepéért Közép- és Kelet-Európában.

Magyarországon összesen 1954 klinikai kutatási program zajlott az elmúlt évben. Noha Csehországban alig valamivel, Lengyelországban már másfélszer több volt ezekből, mint nálunk.
A Klinikai Kutatási Iránytű (KKI) szakértői szerint nagyon beszédes, hogy Lengyelországban átlagosan négyszer annyit költenek orvosi és egészségtudományi kutatás-fejlesztésre, mint nálunk. Ugyanakkor hazánknak számos előnye lehet a nemzetközi versenyben.

Az influenzajárvány miatt már országszerte teljes vagy részleges látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban. Pontosan mit jelent ez a korlátozás, és hogy élik ezt meg a gyermekosztályokon fekvő kis betegek?

Ahogy terjed az járvány, úgy nő a látogatási tilalmak száma is az országban. Az, hogy egy adott kórházban mikortól, milyen időtartamra, milyen osztályokon illetve milyen mértékben rendelnek el tilalmat, az adott egészségügyi intézmény vezetésén múlik. Jelenleg országszerte 70 kórházban van érvényben tilalom, ezek közel felében az egész intézményre kiterjed a korlátozás, így minden osztályra csak bizonyos szabályok alapján mehet be a közeli hozzátartozó.
A legnehezebben a beteg gyermekek és szüleik élik meg a korlátozást. A legtöbb gyermekosztályon csak az egyik szülő tartózkodhat bent, de akadnak olyan helyek is, ahol még az időszakot is megszabják, így az édesanya vagy az édesapa is csupán napi pár órát tölthet gyermekével. A kicsik ilyenkor még jobban érzik az otthon, a család és a barátok hiányát.

Feszült? Ingerlékeny? Semmire nincsen ideje? – A stressz sajnos mindennapi életünk kísérőjévé vált. Ha túl sok stressz ér valakit, az komoly hatással lehet az egyén érzelmi, szellemi és fizikai állapotára.
A stressz a magas vérnyomásnak is az egyik jelentős rizikófaktora, ami odafigyeléssel, tudatos életvezetéssel jórészt megelőzhető lenne.

A hemodinamikai elváltozás több mint kétmillió embert érint Magyarországon – a felgyorsult életvitel, a túlhajszolt, feszült munkakörnyezet pedig egyre tovább növeli ezt a számot. Leírni könnyebb, de tény, hogy a stressztényezők kiküszöbölésével vagy csökkentésével számottevően mérsékelni lehet a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.
Milyen jelei lehetnek a stressznek?
Amikor valaki huzamosabb ideig testet-lelket szorongató stressz hatása alatt él, szervezete a folyamatos feszültség hatására elkezd lemerülni. A figyelmeztető jeleknek sokszor nem tulajdonítunk kellő jelentőséget, pedig az egészségügyi problémák megelőzése érdekében érdemes ekkor egy kis szünetet tartani, „hátrébb lépni”, hogy a szervezet visszanyerje ellenálló képességét, fel tudjon töltődni.

A gyerekeknek elmondott mese számos pozitív hatással bír mind értelmi, mind érzelmei tekintetében. Legelőször is mozgásba hozza a gyermek fantáziáját, képzelőerejét, fejleszti intelligenciáját, szókincsét és verbális kifejezőkészségét. Leegyszerűsíti a kicsi számára bonyolult világot, az egyes élethelyzeteket és ezzel segíti a későbbi problémamegoldásban. Mindezek mellett hozzájárul a gyermek saját érzelmeinek megértéshez, feldolgozásához és megmutatja neki, hogy a nehézségekkel érdemes fölvenni a harcot, mert le lehet győzni azokat.
A beteg gyerekeknek felolvasott mese segít a kizökkenni a „rideg valóságból”, eltereli a kicsik figyelmét saját bajaikról, így csökkenti a fájdalmaikat. Ezek a történetek példaértékűek a kis betegek számára, hiszen képzeletükben a sárkány vagy a boszorkány veszi át a betegség helyét, amivel nekik is meg kell küzdeniük. Ezzel nemcsak segíti a félelmeik, belső feszültségük oldását, de a lélek felüdítése révén hozzájárul a testi gyógyulásukhoz is.

Magyarországon a 6 éves gyerekek közel 60 százalékának nincsenek rendben a fogai. A 12 éves korosztály átlagban már 3-4 szuvas foggal bír, fogínyük csupán 38,5 százalékban egészséges, 32 százalékuknak pedig fogszabályozó kezelésre van, illetve lenne szüksége. Leírni is rémisztő, de a 35-44 éves felnőtteknek átlagban 16 foga szuvas, tömött vagy már kihullott, a 65-74 éves emberek több mint negyede pedig gyakorlatilag fogatlan...
A fogszuvasodás továbbra is az egyik legjelentősebb közegészségügyi probléma Magyarországon, hiszen a lakosság több mint egyharmada csak akkor megy el fogorvoshoz, ha már problémája van. 40 százalékuk rendszertelenül jár, és többen látogják meg a fogorvost foghúzás miatt, mint ellenőrzés végett...
A fogszuvasodás megelőzésére a Fogszuvasodásmentes Jövőért Szövetség (ACFF) nyolc Közép-Kelet Európai országban, köztük Magyarországon is felvilágosító kampányt indít annak érdekében, hogy rámutasson a fogszuvasodás okaira, hangsúlyozottan a megelőzés lehetőségeire. A Szövetség minden erőfeszítést megtesz azért, hogy elindítson egy globális társadalmi mozgalmat, „Állítsd Meg Most a Fogszuvasodást – egy Fogszuvasodásmentes Jövőért” elnevezéssel.

Tény, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, de ez nem jelenti azt, hogy a nemdohányzókat nem érinti. Az elvárosiasodott környezet következtében ugyanis olyan hatások érik az emberi szervezetet, amik növelik a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét.
Leggyakoribb típusa, a nem-kissejtes tüdőrák, aminek az egyik legjelentősebb rizikófaktora a dohányzás. A dohányzáson kívül azonban még számos egyéb rizikófaktor van jelen a mindennapokban, az alábbiakban kiemelünk néhányat.

A színtelen és szagtalan, egészségre ártalmas radon gáz
A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon gáz a cigaretta után a második helyen áll. A radon a környezetünkben megtalálható radioaktív nemesgáz, aminek egy része kiszabadul a térbe. Ez a gáz kiszivároghat építőanyagokból, a talajból, illetve a talajban levő radon gázt elnyeli az ivóvíz, így az a vezetékes hálózaton keresztül eljuthat a lakásokba is. Ha a radont poros vagy dohányfüstös levegővel lélegezzük be, akkor ezek a radioaktív részecskék közvetlenül letapadnak a tüdő falán, így a hörgők és a tüdő belső felületét borító hámsejteket közvetlenül sugározzák be. Szerencsére, ugyanúgy, mint a dohányzás, ez a kockázati tényező is kiküszöbölhető. Szakemberek segítségével fel lehet mérni az otthonokban a sugárzás erősségét és meg lehet szüntetni a veszélyforrást.

Gyerekeink életében a nyár a legveszélyesebb évszak. Ezt a hazai gyermek-egészségügyben dolgozók is meg tudják erősíteni, hiszen nagyon sok gyermekbaleset történik a nyári szünet idején. Ahhoz adunk most tippeket, miként előzzük meg, kerüljük el azt, hogy a nyár egy részét kórházban töltse a gyermekünk.
Az óvoda és az iskola egy viszonylag védett környezet a gyerek számára, kötött szabályokkal és szakszerű felügyelettel. A nyári szünet alatt azonban a szabályok és a korlátok is lazulnak, ami gyakran vezet balesethez. Szülőknek, felnőtteknek kell odafigyelniük, hogy megóvják a gyerekeket a rájuk leselkedő veszélyektől.
A gyermek betegsége, kórházi tartózkodása számunkra is kényszerpihenőt jelenthet, így nemcsak a munkából eshetünk ki, de akár az egész évben várt szabadság is odaveszhet.