Csontritkulás – Hogy a botlás ne legyen halálos

A szakemberek szerint fiatalkorban tehetünk a legtöbbet csontjaink épségének megőrzéséért, mégpedig – elsősorban – megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú élelmiszer fogyasztásával és rendszeres testmozgással. Persze előfordulhat, hogy mindez kevés.

Akinek felmenői között volt vagy van csontritkulásos beteg, aki erős dohányos, esetleg rendszeres alkoholfogyasztó, aki valamilyen krónikus betegség miatt szteroidtartalmú tablettákat szed vagy bizonyos krónikus megbetegedésekben – például veseelégtelenségben, pajzsmirigy-működési rendellenességben – szenved, annak számolnia kell az üvegcsontúvá válás veszélyével. Utóbbi esetekben a szakorvosok ún. másodlagos csontritkulásról beszélnek.

Mit tehetünk? Hazánkban – egyes egészségstatisztikai adatok szerint – mintegy 900 ezer ember szenved csontritkulásban. A betegek nagy hányada 50 éves kor feletti nő. Idősödő korban gyakran válnak törékennyé a csontok amiatt, hogy azok állománya, összetétele fokozatosan megváltozik, sűrűsége csökken.

Magyarországon a különféle időskori csonttörések száma évente meghaladja az 50 ezret, 15 ezer nyugdíjaskorú honfitársunk pedig hosszú hónapokig nyomja az ágyat, válik magatehetetlenné, a törések legsúlyosabbika, a combnyaktörés következtében, amelynek szövődményeibe – pl. tüdőgyulladás, embólia – az idősek 20 százaléka belehal. korban is üzenhet, például könnyen törő csontokkal, állandó, kínzó hátfájással.

Mint Lakatos Péter főorvos, az osteoporosis egyik legjobb hazai ismerője mondja, e betegségre hajlamosító tényezőként tartják számon a szakorvosok – többek között – a vékony testalkatot, hiszen a csontokat nem védi nagy mennyiségű izom- és zsírtömeg , de a veszélyeztettek közé sorolják azokat a nőket is, akik rendszeresen fogyókúráznak, akik nem szültek, akiknek menstruációja korán elmaradt, illetve akiknek valamilyen nőgyógyászati műtét miatt változás következett be a hormonháztartásukban, azaz leállt az ösztrogéntermelésük, mivel ez a női nemi hormon felelős azért, hogy a csontok hasznosítani tudják a szervezetbe jutó kalciumot.

Persze a csonttömegvesztés nemcsak a nőket, de a változó korba lépő férfiakat is veszélyezteti. Abban, hogy a civilizált világban – különösen a nagyrészt fehér bőrűek lakta Európában – terjedő néma járvány ne tizedelhesse meg az idősödő lakosságot, igen fontos szerepe van a másodlagos prevenciónak, azaz a veszélyeztetettek és a korosodók rendszeres szűrővizsgálatának és a csonttömegvesztés lassítását szolgáló gyógyszerek szedésének, az életmód és a táplálkozás átállításának. Lakatos főorvos szerint mára egyre inkább a változatosság és az egyénre szabottság jellemzi ennek a betegségnek a kezelését. A legújabb kutatások azt látszanak igazolni, hogy a változó kori ösztrogénpótlás ideális időtartama nem több körülbelül öt évnél. Fél évtizednyi ösztrogénpótlás után a szakemberek más hatóanyagtartalmú készítményekkel igyekeznek a csontok védelmét biztosítani.

Az utóbbi években már Magyarország sem szűkölködik a csontsűrűségmérő centrumokban. Jelenleg 100 szűrőállomáson, korszerű műszerekkel várják a veszélyeztetett korosztályba és a rizikócsoportokba tartozókat. Lakatos főorvos külön felhívja a figyelmet arra, hogy a szűrővizsgálatokat ajánlott visszatérően egy adott szűrőállomáson végeztetni, hiszen a különféle diagnosztikai eljárások más és más csontsűrűségi értékeket mutathatnak.

A hazai gyógyszerpiacon ma már a korszerű gyógyszerek is jelen vannak. Rajtunk múlik, hogy élünk-e a lehetőségekkel, elébe megyünk-e a későbbi kellemetlenségeknek, az életminőség és életvitel romlását eredményező csonttöréseknek, esetleg tragédiáknak. Hiszen az osteoporosisra is igaz: az időben felismert betegség megfelelő kezeléssel jól karbantartható.

Puskás Ildikó

forrás: archívum
(Patika Tükör – 020601)