Több, mint negyven évvel ezelőtt az Egyesült Államokban indították útjára a Füstmentes Napot, abból a célból, hogy segítsék a dohányosokat a leszokásban. Az amerikai sikerek hatására a Füstmentes Nap – amelyet minden november harmadik csütörtökén tartanak – nemzetközi nap lett. Ezen a napon világszerte számos szervezet hívja fel a figyelmet a dohányzás ártalmaira és tesz lépéseket annak érdekében, hogy a függők leszokjanak.

Október 27-én újra ködös reggelre ébredtünk Budapesten. Füstködös reggelre. Úgy véltem, itt a legjobb alkalom arra, hogy a közelmúltban beszerzett légszennyezettség mérő műszerem számokba foglalja azt, amivel már napok óta voltunk kénytelenek szembesülni a fővárosban. Megelőzően az AirVisual nevű telefonos applikációval górcső alá vettem a hivatalos mérőhálózat adatait Budapesten és a nagyobb vidéki városokban egyaránt. Az értékek egyáltalán nem voltak szívderítőek, különösen az ún. PM2.5, azaz a 2.5 µm-nél kisebb porszemcsék tekintetében.

A tüdőrák és a dohányzásellenes szervezetek világszerte minden év novemberében tartják a Tüdőrák Hónapját, hogy felhívják a figyelmet a tüdőrákot okozó tényezőkre és a betegség elleni küzdelem...

A levegőszennyezés sokkal súlyosabb annál, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Erről számolt be a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace képviselője az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén. A zöld szervezetek szerint azonnali lépésekre van szükség: korlátozni kell a szennyező gépjármű-forgalmat, támogatásokkal kell ösztönözni a fenntartható fűtési szokások elterjedését, határozottan fel kell lépni a lakossági hulladékégetés ellen, továbbá be kell tiltani a lignit árusítását a háztartásoknak, valamint az avarégetést.

A cukorbetegség alattomos kór, mely az esetek jelentékeny hányadában sokáig nem mutat semmilyen tünetet, mégis súlyosan károsítja a szervezetet. Az általános tévhittel ellentétben ez a betegség jóval több gondot jelent, minthogy az elszenvedője nem ehet cukrot. A sokáig elhanyagolt vagy rosszul kezelt diabétesz tönkreteszi az érrendszert és a szövődményei akár vaksághoz is vezethetnek.

A klímavészhelyzet kihirdetése alkalmával Budapest csatlakozzon a C40 Városok szervezetéhez, és ezzel is kötelezze el magát, hogy 2025-től kezdve fővárosunkban a levegőszennyezettség nem lépi túl az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott – és az Európai Unióéinál jóval szigorúbb – határértékeket. Ezt kéri Karácsony Gergely főpolgármesternek írt levelében a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ), az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Levegő Munkacsoport.

Az asztma világnapján mutatta be a Greenpeace Magyarország iskolák környékén végzett légszennyezettségi méréseinek eredményét. Naponta ugyanis 11 ezer, évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása világszerte. Ezért leginkább a nitrogéndioxid-szennyezés a felelős. A Greenpeace ezt a szennyező anyagot mérte a levegőben fővárosi iskolák környékén. A mérési eredmények azt mutatják: sok oktatási intézmény közelében jelentősebb a légszennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon.

Kritikus a levegő minősége a magyar nagyvárosokban, és ez egyre inkább igaz a kisebb településeken, a háztartásaikban ki tudja mivel fűtő falvakban is. A földrajzi elhelyezkedés, a domborzati viszonyok szinte megágyaznak a pornak, de magát a port magunknak köszönhetjük. A légszennyezettség súlyosan károsíthatja egészségünket, a kitettségünk pedig évről évre egyre rosszabb. Ezzel szemben – döntéshozói szinten – vajmi kevés történik a helyzet kezelése és a megelőzés tekintetében. Budapest és Miskolc levegője lehangoló módon rendre Peking levegőminőségi mutatóival vetekszik, és ebben a dicstelen versenyben egyre több magyar város zárkózik fel hozzájuk.

A Nemzetközi Diabétesz Nap alkalmából érdemes ismételten szót ejteni arról, hogy a 2-es típusú cukorbetegség leggyakoribb szövődményeként szív- és érrendszeri betegségek alakulhatnak ki. Ezek...