Fókuszban

Magyarországon 40-50 ezer ember kap évente agyi infarktust, emiatt 10 percenként kerül egy beteg kórházba, s ami még ennél is sokkolóbb, hogy a szélütés következményeként itthon minden félórában meghal egy ember.
Ezen a szomorú statisztikán szeretne változtatni az útjára indított „Szívvel a stroke ellen” kampány, amely ráirányítja a figyelmet stroke és a pitvarfibrilláció tüneteinek felismerésére, az időablak jelentőségére. Az ismeretterjesztő programsorozat további célkitűzése, hogy a lakosság figyelmét felhívja a megelőzésre, hiszen nem csupán a belőle fakadó stroke, de maga a szívritmuszavar is megszüntethető.
A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség Európában, éves viszonylatban 1.4 millió halálesetet regisztráltak. Hazánkban 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában, évente mintegy 40-50 ezer ember kerül a stroke központokba, ebből 15 ezren halnak meg szélütés következtében – ismertette az aggasztó számokat Prof. Dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság (MST) elnöke.
A stroke nemcsak az idősek betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalokat is, ugyanakkor a férfiakat öt évvel hamarabb üti meg a guta, mint a nőket.

Hétszázhuszonöt helyszín, több mint kétmillió vizsgálat, drámai szűrési adatok – ez Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának elmúlt négy évi mérlege. A kezdeményezés célja az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, kiszűrése. A komplex állapotfelmérés keretében végzett vizsgálatok egyénre szabottak, és mindössze fél órát vesznek igénybe.
A magyar társadalom általános egészségi állapotát tekintve „előkelő” helyen áll világviszonylatban. Az összes halálozás 54 százalékáért a szív- és érrendszer, míg 27 százalékáért a daganatos betegségek a felelősek. Legalább három millió embernek magas a vérnyomása, egy millióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 40%-a túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képeset az emberek jóval többet dohányoznak és isznak alkoholt, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak. A magyar emberek átlagéletkora elmarad az Európai Uniós átlagtól, az elmúlt években a lakosság létszáma 10 millió fő alá csökkent.
Ezeket a szomorú adatokat figyelembe véve a teljes magyar lakosság egészségi állapotának javítása érdekében indult útjára 2010-ben, 57 szakmai szervezet összefogásával Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, amely egy közel 20 méter hosszú speciális szűrőállomással az ország településeit járva vizsgálja a hazai lakosság egészségi állapotát 2020-ig. A Program eddig 725 helyszínen 85545 km-t megtéve, 1077 egészségügyi szakember bevonásával 6711 prevencióra fordított órával 2266337 vizsgálatot végzett és 194549 látogatót fogadott.

A kórházi tartózkodás minden gyerek számára nehéz – legyen bármilyen korú is. Az otthontól és a barátoktól való távollét, az idegen szituáció, a vizsgálatok, a szokásos napi rutin megváltozása mind-mind frusztrációt okoznak a gyerekeknek. Összegyűjtöttük, hogy a különböző életkorú gyerekek hogyan élik meg a kórházi tartózkodást, mi okozza számukra a fő problémákat.
Azt, hogy a gyermek hogyan éli meg kórházi napjait, természetesen több dolog is befolyásolja. Az első mindjárt az, hogy tervezett beavatkozásról van-e szó, vagy egy esetleges baleset miatt hirtelen kerül be a kórházba. A gyerek alaptermészete szintén egy fontos tényező; a könnyen alkalmazkodó gyerek számára egyszerűbb a kórházi lét és az azzal járó kellemetlenségek elviselése, míg a rutinjaihoz jobban ragaszkodó, akaratos gyereket jobban megviseli az új helyzet. Mindezek ellenére van néhány általános tényező, amelyekre a különböző életkorokban érdemes figyelni.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 53%-át szív- és érrendszeri betegségek okozták, míg a férfiak között ezek a betegségek 47%-ban felelősek a halálozásért.
A gyengébb nem tagjai közül szív- és érrendszeri betegségben ma már minden földrészen többen vesztik életüket, mint valamennyi rosszindulatú daganat, tuberkulózis, malária és AIDS következtében együttesen. Szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának egy nagymamát, édesanyát, közeli hozzátartozót, testvért emiatt. Ezek az adatok különösen azért elszomorítóak, mivel a szív- és érrendszeri betegségek megfelelő életmóddal, megfelelő odafigyeléssel mintegy 80%-ban megelőzhetőek lennének.
Dr. Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke szerint sajátos emancipáció zajlott le a szív- és érrendszeri betegségek terén. Való igaz, hogy nagyon sokáig döntően a férfiak kórjának hitték a menedzser- és életmódbetegséget, napjainkra azonban már a nőket is utolérte.

A magyar orvosok, kutatók évszázadok óta viszik hazánk jó hírét szerte a világban, az azonban kevésbé köztudott, hogy Magyarország nem csak jeles gyógyítókat, hanem kiváló gyógyszereket is adott és ad a mai napig a világnak.
Az 1800-as évek vége, az 1900-as évek eleje valóságos áttörést hozott a gyógyítás és a gyógyszergyártás világában. Ekkor kezdtek kialakulni azok a gyártási technológiák, amelyek lehetővé tették, hogy az újonnan felfedezett gyógyszereket jó minőségben és jelentős mennyiségben lehessen előállítani, így minden korábbinál több ember számára elérhetővé tenni a gyógyulást.
A „magyar gyógyszer”
Magyarország az elsők között kapcsolódott be a gyógyszergyártásba és vált néhány évtized alatt gyógyszergyártó nagyhatalommá: 1913-16 között felfedezett görcsoldó hatású gyógyszer-hatóanyag volt az első szintetikus úton előállított, napjainkban is forgalomban lévő gyógyszer, 1916-18 között Wolf Emil és Kereszty György megvalósította Magyarországon az első nyomás alatti gyógyszeripari technológiát a szalicilsav, az egyik legismertebb láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagának előállítására.

A K&H gyógyvarázs program 2013-ban ünnepli 10 éves fennállását. Idén a zsűri 11 intézményt választott ki a 20 millió forintos pályázati támogatásra, amely 12000 beteg gyermek gyorsabb gyógyulását segíti. A jubileum alkalmából a K&H további 5 millió forint értékű különdíjat is felajánlott, amely májtranszplantációra váró csecsemők életének megmentésében segíthet.
A 2013-as pályázati évben a halmozottan sérült gyermekeket ellátó és segítő, valamint gyermekfogászati ellátást nyújtó intézmények pályázatai részesültek kiemelt figyelemben az elbírálás során. A sikeres pályázók közül két intézmény működik a gyermekfogászat területén, míg szintén ketten foglalkoznak halmozottan sérült gyermekekkel. A nyertesek között 5 mentőállomás is található, az ország öt különböző régiójából.

A hipertónia, más néven magas vérnyomás a legelterjedtebb szív-érrendszeri megbetegedések közé tartozik. Világszerte 9,4 millió ember halálát okozza évente és mintegy 1,5 milliárd embert érint. Sokszor emlegetik „csendes gyilkosként” is, mivel sokáig tünetmentes, súlyos szövődményei csak évek múltával jelentkeznek. A Hipertónia Világnapjának célja az emberek tájékoztatása a szív-érrendszeri megbetegedések megelőzési lehetőségeiről, tüneteiről, illetve kezelési módjairól.
Sokszor csak legyintünk, amikor megtudjuk, hogy valakinek magas a vérnyomása, hiszen mindenkié magas, a szomszédasszonyé is. Egyébként sem okoz fájdalmakat és gyógyszerekkel illetve odafigyeléssel könnyen szabályozható. A magas vérnyomás azonban annak ellenére, hogy fájdalommentes, nagyobb károkat okoz a szervezetünkben, mint gondolnánk.

2013-ban ismételten országjáró körútjára indul Magyarország egészségvédelmi programjának speciális, mobil szűrőállomása. A cél változatlan, a Program szervezői továbbra is lehetőséget kívánnak biztosítani a lakosságnak, hogy megtegyék az első lépéseket egészségük javítása érdekében.
A Program elmúlt három évében 65267 ember élt a 30 különböző, európai szinten is kiváló minőségű szűrővizsgálat adta lehetőséggel. A résztvevők 57 százaléka a nők, míg 44 százalékuk a férfiak köréből került ki. A hölgyek átlag életkora 40 év, a férfiaké 39 év volt. A legaktívabbak Budapesten és Pest megyében voltak az emberek. A kérdőíves válaszok száma közel négymillióra rúg.

Hazánkban legutóbb 2008-ban vizsgálták, mennyire bíznak a magyarok a különböző honi egészségügyi szolgáltatásokban.
Jelentős változás a korábbi eredményekhez viszonyítva, hogy egyes területeken szignifikánsan nőtt a tapasztalattal (vagy legalább percepcióval) rendelkezők aránya.
A mentőszolgálatba, betegszállításba vetett bizalom fokáról 2008-ban még 44% nem tudott érdemben nyilatkozni, ez az arány tavaly év végére a negyedére csökkent. A magánklinikák, magánrendelés esetén korábban mindössze 40% volt azok aránya, akik adtak valamilyen osztályzatot a bizalom megítélésére, 2012-re közel megduplázódott (75%) táboruk – nem meglepő módon főleg a fiatalabb korosztályok körében.

A nyár és a kánikula nem kedvez a szív-és érrendszeri rendellenességekkel küzdőknek. A magyarok 30 százaléka magas vérnyomással küzd, melynek legrettegettebb szövődménye a stroke. Évente 50.000 magyar család szembesül közvetlen közelről a szélütéssel és éli át annak hatásait, következményeit. A stroke utáni felépülésben nagy szerep jut a hozzátartozóknak, akik sokat tehetnek azért, hogy a beteg újra teljes életet élhessen.
Az arra hajlamosaknál a nyári hirtelen időjárás változások, a hosszan tartó kánikula, a nem megfelelő folyadékbevitel és az egészségtelen táplálkozás nagyban hozzájárulhatnak a vérnyomás megemelkedéséhez, és megnő az egyes szövődmények veszélye is.
A stroke az agyérgörcs és az agyvérzés közös elnevezése. Az agyérgörcs az agyi erek elzáródását, az agyvérzés pedig az agyi erek „kiszakadását” jelenti. A stroke következtében a sérült érterület által ellátott agyrész károsodik, és kiesik annak funkciója, az agy nem kap elég oxigént.

Az ING Biztosító alapítványa gyermekgyógyászati eszközök beszerzéséhez nyújt pénzügyi támogatást a pályázat keretében, melyre 2012. augusztus 15-ig várják a jelentkezéseket.
Az ING Biztosító célja hogy hatékony segítséget nyújtson a magyar gyermekgyógyászatnak, és ezzel hozzájáruljon a gyermekek gyógyításához és egészségének megőrzéséhez. Az e törekvés jegyében 2002-ben létrehozott, és azóta sikeresen működő „ING a Gyermekegészségügyért” Alapítvány a magyar gyermekgyógyítás intézményeinek, szakembereinek nyújt pénzügyi segítséget. Megalapítása óta az Alapítvány 421 intézménynek összesen több mint 170 millió forint támogatást biztosított.

A felnőtt lakosság igen jelentős része ébred gyakran fáradtan, kialvatlanul, így nem meglepő, hogy szinte nincs olyan ember, aki ne alkalmazna valamilyen praktikát az ébrenlét fokozása érdekében.
A megkérdezettek csaknem 60%-a napi szinten fogyaszt kávét, kifejezetten ilyen céllal, további közel 10%-uk 2-3 naponta teszi ezt. A listát a tea folytatja, az emberek közel 40%-a mindennap, 16%-uk pedig valamelyest ritkábban, 2-3 naponta fogyasztja fáradtság űzése céljából.
A két leggyakoribb élénkítő ital tekintetében megfigyelhető, hogy azok népszerűsége lényegesen magasabb a saját bevallásuk szerint stresszes munkát végzők körében. Egyéb demográfiai szempontból a kávéfogyasztás különösen 25 év felett ugrik meg jelentősen, míg a teát említők aránya az átlag körül alakult az egyes korcsoportokban.

A tünetegyüttes a többnyire ártalmatlan és átmeneti, a modern kor felnövekvő nemzedékeiben jelentős arányban megjelenő kisebb akaratlan mozgások, izomrángások, az ún. tic-ek komplex megnyilvánulása, mely a motoros összetevőkön kívül legtöbbször valamilyen kényszeres hangadással is jár.
Míg megnyilvánulásuk tekintetében a lelki alkattól is függő, a zaklatott életmód, az egymásra figyelés korlátai, a feldolgozandó ingertömeg, a megfelelési kényszer és sok más további stresszfaktor által kiváltott közönséges tic-ek mentálhigiéniai eszközökkel, a dolgok normális mederbe terelésével, megfelelő fizikai aktivitással, kiegyensúlyozott étrenddel, némi magnéziummal, B-vitaminokkal és enyhe nyugtatókkal (pl. citromfű-teával) előnyösen befolyásolhatóak, addig a Tourette-szindrómával küszködők kezelése különös kihívást jelent a neurológia és pszichiátria határán is jártas szakembereknek.

Hazánk a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Végükkel egymás mellé helyezve ezek mintegy 250 métert tennének ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel kétmillió kilométernyi "rudat", az egyenlítő hosszának mintegy negyvennyolcszorosát füstölik el évente.
Magyarországon a felnőtt férfiak több mint 40 százaléka, a nők közel 30 százaléka cigarettázik rendszeresen, és évente mintegy harmincezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek.
Abbahagyni a dohányzást kevesen tudják, pedig a felmérések szerint tízből négyen szeretnének leszokni. Ha sikerül, az általa okozott károsodások visszafordíthatóak, a kedvező hatások szinte azonnal jelentkeznek.