Fókuszban

Légzésvédő maszk, félálarc (fotó: VBEdgar)

Azért kell írnunk a cseppfertőzéssel terjedő vírusok elleni védekezés ezen eszközéről, mert az utóbbi időben – a tudományos igényességet sutba dobva – egyre több félinformációt, leegyszerűsítést, egyenesen szamárságot olvashatunk ebben a témában, akár vezető hírportálok oldalain is.

Munka monitor előtt...

A számítógépes munkát számos tényező teheti kihívássá. Szemszárazság, irritáció – pislogás hiánya, alacsony páratartalom, klímaberendezés –, ülőalkalmatossági és egyéb ergonómiai hiányosságok, hogy csak a leggyakoribbakat említsük.

A kedvezőtlen körülmények talán a szemünket viselik meg leginkább, összefolynak a sorok és a betűk, a fejünk megfájdulhat, dekoncentráltakká válhatunk. Többnyire akkor, amikor a legjobban kellene haladnunk.

Fecskendő, injekció felszívása

Akik influenza ellen be kívánják oltatni magukat, azok a 2019/2020-as szezonban is alapvetően kétféle oltóanyagból választhatnak.

Noha támogatás – a védőoltás ingyenes a rizikócsoportba tartozóknak – döntően a háromkomponensű vakcinához jár, aki négykomponensűt szeretne, annak a háziorvos minden további nélkül felírja. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e az utóbbit választani. Írásunk végére kiderül.

Cigaretta – tegye le, és hagyja is ott!

Több, mint negyven évvel ezelőtt az Egyesült Államokban indították útjára a Füstmentes Napot, abból a célból, hogy segítsék a dohányosokat a leszokásban. Az amerikai sikerek hatására a Füstmentes Nap – amelyet minden november harmadik csütörtökén tartanak – nemzetközi nap lett.

Ezen a napon világszerte számos szervezet hívja fel a figyelmet a dohányzás ártalmaira és tesz lépéseket annak érdekében, hogy a függők leszokjanak.

Szmog a Budai Várból

Október 27-én újra ködös reggelre ébredtünk Budapesten. Füstködös reggelre. Úgy véltem, itt a legjobb alkalom arra, hogy a közelmúltban beszerzett légszennyezettség mérő műszerem számokba foglalja azt, amivel már napok óta voltunk kénytelenek szembesülni a fővárosban.

Megelőzően az AirVisual nevű telefonos applikációval górcső alá vettem a hivatalos mérőhálózat adatait Budapesten és a nagyobb vidéki városokban egyaránt. Az értékek egyáltalán nem voltak szívderítőek, különösen az ún. PM2.5, azaz a 2.5 µm-nél kisebb porszemcsék tekintetében.

Tüdő (röntgenfelvétel)

A tüdőrák és a dohányzásellenes szervezetek világszerte minden év novemberében tartják a Tüdőrák Hónapját, hogy felhívják a figyelmet a tüdőrákot okozó tényezőkre és a betegség elleni küzdelem szempontjaira, szerepére. A tüdőrák továbbra is a leggyakrabban előforduló rákbetegség.

A tüdőrák magyarországi előfordulási és halálozási adatai közismerten igen kedvezőtlenek: 2016-ban az Európai Unió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a lakosság számához képest a tüdőrák okozta halálozás (90,1 haláleset 100 000 lakosra vetítve).

Füstködben...

A levegőszennyezés sokkal súlyosabb annál, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Erről számolt be a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace képviselője az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén.

A zöld szervezetek szerint azonnali lépésekre van szükség: korlátozni kell a szennyező gépjármű-forgalmat, támogatásokkal kell ösztönözni a fenntartható fűtési szokások elterjedését, határozottan fel kell lépni a lakossági hulladékégetés ellen, továbbá be kell tiltani a lignit árusítását a háztartásoknak, valamint az avarégetést.

Vigyázzon a szemére...

A cukorbetegség alattomos kór, mely az esetek jelentékeny hányadában sokáig nem mutat semmilyen tünetet, mégis súlyosan károsítja a szervezetet. Az általános tévhittel ellentétben ez a betegség jóval több gondot jelent, minthogy az elszenvedője nem ehet cukrot.

A sokáig elhanyagolt vagy rosszul kezelt diabétesz tönkreteszi az érrendszert és a szövődményei akár vaksághoz is vezethetnek.

Füstköd borítja fővárost...

A klímavészhelyzet kihirdetése alkalmával Budapest csatlakozzon a C40 Városok szervezetéhez, és ezzel is kötelezze el magát, hogy 2025-től kezdve fővárosunkban a levegőszennyezettség nem lépi túl az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott – és az Európai Unióéinál jóval szigorúbb – határértékeket.

Ezt kéri Karácsony Gergely főpolgármesternek írt levelében a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ), az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Levegő Munkacsoport.

Kipufogó szennyezése

Az asztma világnapján mutatta be a Greenpeace Magyarország iskolák környékén végzett légszennyezettségi méréseinek eredményét.

Naponta ugyanis 11 ezer, évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása világszerte.

Ezért leginkább a nitrogéndioxid-szennyezés a felelős. A Greenpeace ezt a szennyező anyagot mérte a levegőben fővárosi iskolák környékén. A mérési eredmények azt mutatják: sok oktatási intézmény közelében jelentősebb a légszennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon.

Elhanyagolt dízelüzemű jármű erősen füstöl.

Kritikus a levegő minősége a magyar nagyvárosokban, és ez egyre inkább igaz a kisebb településeken, a háztartásaikban ki tudja mivel fűtő falvakban is. A földrajzi elhelyezkedés, a domborzati viszonyok szinte megágyaznak a pornak, de magát a port magunknak köszönhetjük.

A légszennyezettség súlyosan károsíthatja egészségünket, a kitettségünk pedig évről évre egyre rosszabb. Ezzel szemben – döntéshozói szinten – vajmi kevés történik a helyzet kezelése és a megelőzés tekintetében. Budapest és Miskolc levegője lehangoló módon rendre Peking levegőminőségi mutatóival vetekszik, és ebben a dicstelen versenyben egyre több magyar város zárkózik fel hozzájuk.

Zöldségek, kiegyensúlyozott étrend.

A Nemzetközi Diabétesz Nap alkalmából érdemes ismételten szót ejteni arról, hogy a 2-es típusú cukorbetegség leggyakoribb szövődményeként szív- és érrendszeri betegségek alakulhatnak ki. Ezek lehetséges elkerülése érdekében a betegeknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a prevencióra, a szív- és érrendszer karbantartására.

Világszerte több mint 425 millió cukorbeteg van, és becslések szerint ebből 212 millió betegnél még nem diagnosztizálták a betegséget. A világ teljes lakosságát tekintve 2045-re a cukorbetegek száma várhatóan 629 millióra nő.

Kutya (Husky, illusztráció)

Ma már senkinek sem lenne szabad meghalnia veszettségben. Megfelelő védőoltásokkal és felvilágosító programokkal a veszettség megelőzhető! - hívja fel a figyelmet több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ és a WHO, akik terveik szerint 2030-ig teljesen fel szeretnék számolni a veszettség miatti elhalálozást.

Talán kevesen gondolnánk, de a veszettség mind a mai napig komoly problémát jelent, elsősorban a fejlődő – afrikai és ázsiai – országokban, ahol nagyobb populációkban élnek kóbor kutyák. Magyarország kifejezetten jó helyzetben van, hiszen nálunk már a 40-es évek óta kötelező a kutyákat nyilvántartani és veszettség ellen beoltani, így a megbetegedés jelentősen visszaszorult. Hazánkban főleg a vadon élő állatok, döntően a rókák hordozzák a kórt, viszont megfelelő védekezés hiányában nemcsak a házi kedvencek, hanem a haszonállatok is megfertőződhetnek.

Füstköd a városon.

A környezetvédelmi hatóság értelmezése szerint a levegőminőségi terveket nem közigazgatási eljárás keretében fogadják el, így azok nem minősülnek kötelező erejű határozatoknak; emiatt a tervekben megfogalmazott légszennyezettséget csökkentő intézkedések is csak ajánlásnak tekinthetőek. Mindez abból a hatósági tájékoztatásból derül ki, amelyet a Levegő Munkacsoport kapott válaszul a Budapest környékére készített terv felülvizsgálatára vonatkozó kérelmére.

Az Európai Unió légszennyezettséggel kapcsolatos szabályozásának egyik legfontosabb eleme a levegőminőségi terv. Ezt minden olyan zónában el kell készíteni, ahol szennyezettebb a levegő az előírt határértékeknél.

Hallux valgus, azaz "bütyök"

A láb, szűkebben annak talpi felszíne élettanilag három ponton támaszkodik: a sarokcsonton, valamint az első és az ötödik lábközépcsont fejecsein. Utóbbiak között húzódik a harántboltozat. Az említett lábközépcsontok részét képezik továbbá a belső hosszanti boltozatnak (első lábközépcsonttól a sarokcsontig), valamint a külső hosszanti boltozatnak (ötödik lábközépcsonttól szintén a sarokcsontig).

A boltozatokat szalagok és izmok stabilizálják, véglegesen csak serdülőkorra alakulnak ki. A láb szerkezetének  kialakulását a lábra ható erők (testsúly, izomerő) befolyásolják. Leggyakrabban a túlterhelés, a veleszületett kötőszöveti gyengeség mellett a helytelen irányú igénybevétel okozza a láb elváltozásait.

Gyermekkorban dőlhet el a felnőttkori egészség

A gyermekkor a legalkalmasabb időszak arra, hogy megalapozzuk gyermekeink egészségét, teljes életét. Ami aztán nemcsak az ő életükre, de még a következő generációra is hatással van. A K&H gyógyvarázs gyermekegészségügyi program megmutatja azokat a kritikusabb pontokat, ahol leginkább segíthetjük a legfiatalabbak egészségét.

A gyermekkor a legjobb és leghatékonyabb időszak az egészségfejlesztésre és a betegségek megelőzésére. Hiszen az agy és a szervezet fiatalkori fejlődése nagyban meghatározza a különböző betegségekre való érzékenységet az élet későbbi szakaszaiban, sőt, az orvosok szerint kihat a következő generáció egészségére is. Mivel a gyermekkor minden egyes szakasza megalapozza a következőt, ezért az egészségre gyakorolt negatív hatások megelőzését és megfelelő kezelését fontos mihamarabb elkezdeni. Ezzel támogatjuk őket az egészséges gyermek- majd felnőttkor megélésében.

Oldalak

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×