Fókuszban

A Nemzetközi Diabétesz Nap alkalmából érdemes ismételten szót ejteni arról, hogy a 2-es típusú cukorbetegség leggyakoribb szövődményeként szív- és érrendszeri betegségek alakulhatnak ki. Ezek lehetséges elkerülése érdekében a betegeknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a prevencióra, a szív- és érrendszer karbantartására.

Világszerte több mint 425 millió cukorbeteg van, és becslések szerint ebből 212 millió betegnél még nem diagnosztizálták a betegséget. A világ teljes lakosságát tekintve 2045-re a cukorbetegek száma várhatóan 629 millióra nő.

A környezetvédelmi hatóság értelmezése szerint a levegőminőségi terveket nem közigazgatási eljárás keretében fogadják el, így azok nem minősülnek kötelező erejű határozatoknak; emiatt a tervekben megfogalmazott légszennyezettséget csökkentő intézkedések is csak ajánlásnak tekinthetőek. Mindez abból a hatósági tájékoztatásból derül ki, amelyet a Levegő Munkacsoport kapott válaszul a Budapest környékére készített terv felülvizsgálatára vonatkozó kérelmére.

Az Európai Unió légszennyezettséggel kapcsolatos szabályozásának egyik legfontosabb eleme a levegőminőségi terv. Ezt minden olyan zónában el kell készíteni, ahol szennyezettebb a levegő az előírt határértékeknél.

A gyermekkor a legalkalmasabb időszak arra, hogy megalapozzuk gyermekeink egészségét, teljes életét. Ami aztán nemcsak az ő életükre, de még a következő generációra is hatással van. A K&H gyógyvarázs gyermekegészségügyi program megmutatja azokat a kritikusabb pontokat, ahol leginkább segíthetjük a legfiatalabbak egészségét.

A gyermekkor a legjobb és leghatékonyabb időszak az egészségfejlesztésre és a betegségek megelőzésére. Hiszen az agy és a szervezet fiatalkori fejlődése nagyban meghatározza a különböző betegségekre való érzékenységet az élet későbbi szakaszaiban, sőt, az orvosok szerint kihat a következő generáció egészségére is. Mivel a gyermekkor minden egyes szakasza megalapozza a következőt, ezért az egészségre gyakorolt negatív hatások megelőzését és megfelelő kezelését fontos mihamarabb elkezdeni. Ezzel támogatjuk őket az egészséges gyermek- majd felnőttkor megélésében.

Idén a Stroke Világnapja központi témája a megelőzés: a stroke kockázati tényezőinek többségére mi magunk is hatással lehetünk, így sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük ezt a betegséget, megkímélve a súlyos és maradandó következményektől magunkat és a környezetünket.

Stroke az esetek döntő többségében akkor alakul ki, amikor az agy egy részén elzáródik egy ér és megszűnik annak a területnek a vérellátása. A vérellátási zavar következtében kialakult oxigénhiány miatt az agy sejtjei károsodnak, és attól függően, hogy az agyi erek mely szakasza volt elzárva a vérellátástól, és mennyi időn belül érkezett meg a szakszerű segítség, különböző súlyosságú következményei lehetnek a stroke-nak. Az egészen enyhe, alig észlelhető tünetektől a mozgás- vagy beszédkészséget érintő súlyosabb károsodásig, széles skálán mozoghatnak a stroke tünetei és következményei, a legsúlyosabb esetben akár halállal is végződhet.

Nem csak az iskolakezdés jelenthet nehézséget egy gyermek életében, hanem az iskolaváltás is. Ezt nagyban meghatározza, hogy milyen okból, és mikor kerül rá sor.

Alapszabály a nevelés során, hogy amennyire lehetséges, próbáljuk minimalizálni azoknak az alkalmaknak a számát, amikor halmozzuk a változásokat egy gyermek életében – ez sajnos nem minden esetben lehetséges. Ne időzítsünk például iskolaváltást a testvér születésének időpontjára, vagy igyekezzünk egy esetleges válás során a környezeti változások csökkentésére: ha nem muszáj, ne vegyük ki a megszokott iskolájából, főleg ne év közben!

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre többet tudunk a rákos megbetegedésekről, kialakulásuk lehetséges okairól és a terápiás lehetőségekről. Azonban a beteg és környezete kapcsolatáról viszonylag ritkán esik szó, valamint arról is, hogy miként tudunk hozzájutni olyan információkhoz, amelyek tényleg a gyógyulást támogatják.

Magyarországon minden évben április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot dr. Dollinger Gyula orvos emlékére, aki 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot, s akire a hazai rákkutatás úttörőjeként tekinthetünk.

Hazánkban a különféle rákos megbetegedésekben szenvedők száma jelentős, a rák a 3. leggyakoribb haláloknak számít. Ezen belül a tüdőrák a halálozások egynegyedéért felelős. Az emléknap apropóján szeretnénk megosztani  néhány gondolatot annak a fontosságáról, hogy a beteg és környezete – a kezelőorvostól kapott információ mellett - milyen forrásból tájékozódik a betegséggel, annak jellemzőivel kapcsolatban.

A világon 387 millióan szenvednek cukorbetegségben, Magyarországon ez a szám a jelenlegi 800.000-ről 2025-re várhatóan 1 millióra nő.

A cukorbetegek száma folyamatosan, évente 5-10%-kal emelkedik, 2035-re a világon várhatóan 592 millió   ember szenved majd ettől a betegségtől. De mit tehetünk a betegség megelőzése érdekében, illetve cukorbetegként mire kell odafigyelnünk a mindennapok során?