Oltáspártiak vagyunk. Az azonban nem járja, hogy elferdítsük a valóságot. Az AstraZeneca oltóanyagának korábban egészséges (vagy annak vélt) embereknél véralvadási zavarhoz, vérrögképződéshez vezető hatásának beállítása véletlen egybeesésként merőben idegen tőlünk.
Így nem lehet az oltás mellett érvelni, egyenértékű lenne azzal, hogy megkérdőjelezzük olvasóink józan ítélőképességét, egyúttal az oltásellenesség malmára is hajtva a vizet.
Rendkívül aktuális kihívás elé állította a Janssen és a Dél-pesti Centrumkórház oltópontja a nemrégiben megrendezett Hack&Heal Programozói Verseny részvevőit.
A csapatoknak a 48 órás megmérettetésen olyan digitális megoldást kellett kidolgozniuk, amely a koronavírus elleni oltási folyamatot gyorsíthatja fel úgy, hogy papírmentesebbé teszi a folyamatot és csökkenti az orvosok adminisztrációs terheit.
Első körből kimaradt egészségügyi és egészségügyben dolgozók várnak az oltásukra, és ennek beütemezéséről hetek óta nincs semmilyen biztató információjuk.
Az első körben olyanok is megkapták a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni védőoltását, akiknek vajmi kevés tevékenységükből fakadó veszélyeztettségük van.
Újra elő kellett vennünk harcias hölgyünket, mert lehangoló látni, hogy akár a fővárosban, akár vidéken járok-kelek, sokan még mindig nem értik, hogy a maszk életet menthet.
Nem feltétlenül a sajátunkat, nagyobb valószínűséggel azét, akit esetleg nem is ismerünk.
Előző írásunkban kitértünk arra, hogy a korábbi járványokból a tanulságokat leszűrve, idejében megszülethetett volna a koronavírus elleni alapvakcina.
Ezen kívül is tehettünk volna többet. A járvány kezelése, az Egészségügyi Világszervezet hezitálása és meghaladott tudományszemlélete, a vírus terjedésével és a maszkok mibenlétével kapcsolatos tájékozatlanság mind a vírus malmára hajtották a vizet.
A világjárványt okozó koronavírus régóta köztünk él, és csak a pillanatra várt, hogy megtalálja és bevethesse azt a genetikai kódot, amivel fertőzőképességét új szintre emelheti.
Korábban a szezonális nátha egyik kórokozójának könyvelték el, legtöbbször láztalan, az alsó légutakat ritkán érintő betegséget okozva.
Adott egy többgyermekes, diplomás házaspár, ahol az anya már megérezte és megértette a jelentőségét a maszk viselésének.
Gyermekei győzködése a védőeszköz használatát illetően a családapa maszkot elutasító hozzáállásán kap gellert.
Milyen az ünnepi maszkviselet? Nagyon egyszerű. A hangsúly ugyanis nem a kialakításra, a dizájnra, netán a karácsonyi motívumokra helyeződik.
A hangsúly a maszk viseletén van. Bármilyenről is legyen szó.
Százhatvanöt ember hunyt el tegnap Magyarországon koronavírus okozta megbetegedés következtében.
Amikor öten haltak meg, felkaptuk a fejünket, amikor tizenöten, összenéztünk, amikor harmincöten, megriadtunk – talán el sem akartuk hinni. Aztán leszegett fejjel kezdtük megszokni.
A COPD ma már a 3. leggyakoribb halálok a világon. Ennek ellenére a COPD diagnózisa nem jelenti azt, hogy nem lehet boldog életet élni a betegséggel együtt – hangsúlyozta dr. Mucsi János, a Légúti Betegek Országos Egyesületének elnöke.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy gyógyíthatatlan, de megelőzhető és kezelhető betegség. Magyarországon a becslések szerint félmillió COPD-ben szenvedő beteg él, akik közül 200.000 beteget tartanak nyilván a tüdőgondozói hálózatban.
A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt., a hazai Enterprise Europe Network (EEN) konzorciumvezetője az elsők között csatlakozott a „Care & Industry together against CORONA” elnevezésű platformhoz.
Az oldal az egészségügy nemzetközi megsegítésére jött létre, célja, hogy országhatárok nélkül összehozza a koronavírus elleni küzdelmet támogató szolgáltatásokat és termékeket kínáló cégeket valamint az innovatív megoldásokat kereső egészségügyi intézményeket. A koronavírus-válság globális kezelésében magyar innovációk is szerepet vállalhatnak.
A magány érzésének megtapasztalása szinte elkerülhetetlen az életünk során hosszabb vagy rövidebb időre. Egy-egy új helyzet, költözés, munkahelyváltás mind azzal járnak, hogy a korábbi társas kapcsolataink felborulnak.
Vannak olyanok is azonban, akik számára a magány nem csupán átmeneti állapot, hanem mindennapi életük velejárója. A tudományos eredmények pedig már bőséges bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a társas izoláció krónikus formája komoly egészségromboló hatással járhat.
Bejárták a hírek a világot, hogy Nagy-Britanniában és Hollandiában 5G-t ellenző aktivisták telekommunikációs adótornyok rongálásával, felgyújtásával próbálják azok beüzemelését, a hálózatépítést akadályozni.
Ennek apropója, az események katalizátora pedig nem más, mint a koronavírus és az általa okozott világjárvány.
Kérdésfeltevésünk a mobilkommunikációs hálózatok aktív generációinak, az ezek által használt elektromágneses sugárzás vizsgált hatásain alapul.
Megközelítésünkben a frekvenciát, illetve a hullámhosszot tekintjük lényeges különbségnek. Minél magasabb a frekvencia és rövidebb a hullámhossz, annál több bázisállomás szükséges a kívánt lefedettséghez.
Ugyanazon virológus társaság prominens képviselői kevesebb mint két hónapja azt nyilatkozták nagy nyilvánosság előtt, hogy "ne használjon szájmaszkot az, aki egészséges". Később megtoldották azzal, hogy "ha minden egészséges ember sebészi maszkban jár az utcán, az hatalmas pánikot is kelthet".
Most már azt mondják – menteni a menthetőt –, hogy "értelmetlen a maszkon vitázni": használ és kész. Mindenkinek. Milyen lehet virológusként ebben a témában a sor végén kullogni?
Olaszországban és Angliában is felmerült szakmai körökben, hogy a koronavírus valamilyen formában már év elején, akár 2019 végén felbukkanhatott a kontinensen, illetve a Brit-szigeteken.
Felvetődött az is, hogy a SARS-CoV-2 különböző variánsai "megfigyelőként" hosszú ideje velünk lehetnek, és csak a megfelelő pillanatra vártak.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.