Az európai népek hagyományos orvoslásában a különféle bőrgyulladásokat és nehezen gyógyuló sebeket többek között a mediterrán eredetű körömvirág szirmaiból (nyelves virágaiból) és teljes virágzatából (virágfészkeiből) készült forrázattal (vagy főzettel) átitatott vászonnal borogatták be, de megőrölt szirmokból és állati zsíradékokból, vagy növényi olajokból készült kenőcsökkel, illetve olajokkal is kezelték.
A körömvirág virágfészkeinek hatóanyagai (flavonoidok, illóolaj, nyálkaanyagok stb.), valamint vizes, vizes-alkoholos és olajos kivonatai antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, antioxidáns, hámosító, sebgyógyító és immunstimuláns hatásokkal rendelkeznek.
A körömvirág bőr- és nyálkahártya- gyulladásokat csökkentő, illetve sebgyógyulását elősegítő hatásait európai szakmonográfiák is megerősítik. A modern fitoterápiai gyakorlatban a drogokból készített vizes, vizes-alkoholos és olajos kivonatok gyakori alkotórészei a belsőleg és külsőleg egyaránt alkalmazható gyári készítményeknek.
A körömvirágból készült, külsőleg alkalmazható gyógyszerformákat (pl. tinktúra, kenőcs, krém) a modern fitoterápiában a szájüregben lezajló kórfolyamatok, enyhébb fokú égési sérülések, nehezen gyógyuló sebek, kelések, lábszárfekélyek, visszérgyulladások, felfekvések és aranyér kezelésére használják; emellett fontos alkotórészei a bőrápoló és bőrvédő kozmetikai készítményekben (arctisztító tejekben, krémekben, fürdőolajokban, fürdősókban, babaápoló szerekben).
Bőrvédő, bőrápoló készítményekben a körömvirágból készült kivonat kedvező gyógyhatásai jól egészíthetők ki hasonló hatással bíró növényi drogokból készült kivonatokkal (ilyen például a kamillakivonat), illóolajokkal és egyéb, sebgyógyulást elősegítő és antioxidáns hatású anyagokkal (például ß-karotinnal, alfa-tokoferollal).
Dr. Babulka Péter
forrás: archívum
(Patika Tükör – 030508)