A következő évtizedekben kedvezőtlenebb tendenciával kell számolni, tovább nő a félszáraz éghajlati kategória aránya, 2040 után a szárazabb klímák már az ország területének átlagosan 67 százalékán várhatók.
A hőellátottságot tekintve 2021–2040 között átlagosan a terület 67 százalékában, majd akár a 84 százalékában is előfordulhat a közepesen meleg klíma a jelenlegi 49 százalék helyett, 2060 után kis területen egy-egy évben átkerülnénk a meleg klímaövbe, mely jelenleg leginkább a Rómától délre elhelyezkedő mediterrán síkvidékek éghajlati viszonyainak felel meg.
A szárazabb (kisebb vízellátottságú) és a melegebb (nagyobb hőellátottságú) éghajlat irányába való eltolódás együttesen olyan éghajlati feltételeket teremt Magyarországon, amelyek ma a mediterrán térség egyes részeire jellemzők. Ezek pedig a talajokra, a természetes növényzetre és a mezőgazdasági kultúrákra is nagyon erős nyomást helyeznek.
A vizsgált közepes forgatókönyv szerint a jövőben az ország területét és az éveket együtt nézve közel egynegyed részben a félszáraz éghajlati övbe tartozunk majd, míg legalább négyötöd részben a közepesen meleg hőellátottsági kategóriába. Ma ez a kategóriapár tartósan Európában tőlünk délre jellemző.
Hazánk éghajlata egyre inkább olyan mai európai területekhez kerül közelebb, mint ami Spanyolország középső részén, a Duna-delta környékén vagy Görögország északi részén jellemző.
A félszáraz és közepesen meleg klímaövek természetes növényzete jelentősen eltér a Magyarországon megszokottól. Ezekben a térségekben más mezőgazdasági kultúrák is jellemzőek: például az olajbogyó, a füge, a mandula, különféle citrusfélék, illetve a nagyobb hőigényű vörösborszőlő-fajták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek egyszerűen átvehetik a mai hazai növénykultúrák helyét, hiszen a talajadottságok, a fagyveszély, a gazdálkodási feltételek is sokat számítanak.
A termeszthetőség feltételeit és az esetlegesen szükséges módosításokat részletesen meg kell vizsgálni, mielőtt nagy területen teljesen átalakítanánk a növénytermelési rendszert.
A kutatók szerint ezért fontos, hogy a globális kibocsátás legalább a vizsgált közepes pálya közelében maradjon. Ehhez az energiafogyasztás jelentős visszafogása és a megújuló energiaforrásokra való gyors átállás szükséges.
A magyarországi változás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a szárazodást nem lehet pusztán abból megítélni, mennyi eső esik. Egy melegebb éghajlatban ugyanabból a csapadékból is kevesebb víz marad a talaj, a növényzet és a mezőgazdaság számára - összegezték a kutatók.
(MTI)
