Remek dolog minden nap tanulni valamit, akár kutatva, saját elhatározásból, akár készen tálalva, gyűjteményesen, "instant" jutunk hozzá. Utóbbi példája egy írás az alkohol metabolizmusáról, amely közelmúltban jelent meg az egyik vezető hírportálon.
Két cikkünket is ennek apropóján ajánljuk figyelmükbe, melyek a témában reményeink szerint még emészthető módon mélyednek el és világítják meg az összefüggéseket.
A pitvarfibrilláció a leggyakoribb krónikus szívritmuszavar. A teljes népesség mintegy 2 százalékát érinti és a 40 év feletti felnőttek egynegyedénél alakul ki valamikor az életük folyamán. A betegség nehezen felismerhető, mert sok pitvarfibrilláló betegnek egyáltalán nincsen panasza, különösen akkor, ha a szívfrekvenciája normális tartományban található.
Az akár életveszélyes állapotot, szélütést előidézni képes ritmuszavar felismerése után, a mai innovatív vérrögoldó terápiáknak köszönhetően a szélütés kialakulása hatékonyan és biztonságosan megelőzhető. Tudjon meg többet a betegségről és ismerje fel időben a tüneteket!
Rengeteget hallunk róla, de mégsem tudjuk, hogy pontosan mit is takar az a rövid szó, hogy STROKE (vagy szélütés). Sajnos napjainkban egyre több embert érint ez az agyi érkatasztrófa, aminek ha nem ismerjük fel időben a jeleit, könnyen halálos kimenetelű is lehet. A rizikófaktorok kizárásával azonban akár 80%-kal csökkenthető lenne a stroke kialakulásának a kockázata.
A stroke világszerte és Magyarországon is a harmadik leggyakoribb haláloknak számít. Ennek az agyban hirtelen jelentkező érelzáródásnak lappangási ideje nincsen, kialakulásának a jelei pedig jól felismerhetőek.
Mikor menjünk? Mit vigyünk? Gyerekkel vagy gyerek nélkül? Ezek a kérdések már mindenkiben felmerültek, aki valaha is ment kórházba látogatóként.
A K&H gyógyvarázs most összegyűjtötte azokat a fontosabb tudnivalókat, amiket egy gyerekosztály meglátogatása során illik szem előtt tartani.
Az idiopathiás tüdőfibrózis (IPF) egy ritka tüdőbetegség, amelyet – éppen a ritkasága miatt – igen nehéz felismerni. A betegség oka ismeretlen, erre utal az „idiopathiás” (ejtsd: idiopátiás) kifejezés. A világon mintegy 5 millió ember él ezzel a betegséggel, a magyarországi betegek száma 300-1000-re tehető.
A betegség jelenleg sajnos gyógyíthatatlan, de a beteg életminősége szempontjából igen nagy jelentősége van a korai felismerésnek és a megfelelő kezelésnek.
Sokakat érint, mégis tabuként kezeljük. Úgy gondoljuk, illetlenség erről a témáról nyilvánosan beszélni, tanácsot kérni, orvoshoz fordulni pedig túl időigényes. Ezért aztán órákat töltünk azzal, hogy az interneten megtaláljuk a megfelelő megoldást a problémánkra, pedig a székrekedés nem szégyen, és a tévhitekkel ellentétben sok esetben nem tehetünk róla.
A téma aktualitását egy hazánkban frissen elvégzett kutatás adja, melyből többet megtudhatunk a problémáról.
24 kórház gyermekosztálya nyert összesen 100 asztali számítógépet a K&H gyógyvarázs jóvoltából, amelyek az egészségügyi dolgozók munkáját hivatottak megkönnyíteni.
14 megye 24 kórházának gyermekosztályain segítik januártól a szakemberek munkáját azok a számítógépek, amelyeket a K&H gyógyvarázs pályázatán nyertek el az intézmények.
A pályázaton a K&H gyógyvarázs mesedoktorok programban résztvevő gyermekegészségügyi intézmények indulhattak, megindokolva, hogyan segítenék a gépek a gyermekosztály működését, a szakemberek munkáját.
Mik a leggyakoribb gyerekbetegségek hazánkban, mi okozza ezeket és mire kellene a szülőknek jobban figyelniük?
Újszülöttkori megbetegedések, mentális problémák, viselkedési zavarok, táplálkozási hiánybetegségek, bőrbetegségek, balesetek és fertőző betegségek – ezek mind felkerültek a gyerekbetegségek hazai toplistájára a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös Egészségjelentésében.
Hét ország vezető urológiai sebészei operáltak a Dél-pesti Kórház nemzetközi konferenciáján.
2016. január 28-30 között immár hetedik alkalommal került megrendezésre a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben a három napon át tartó „Minimál invazív eljárások az urológiában” című műtétsorozat és konferencia, amelyen évről évre a hazai orvosok is közvetlenül megismerhetik a legkorszerűbb beavatkozási technikákat és technológiákat.
Tévhitek a reggelivel kapcsolatban
A reggeli étkezéssel kapcsolatban nagyon sok tévhit él a köztudatban. Fontos tudni, hogy a reggelinél is vannak olyan szabályok, amelyeket érdemes betartani, ha azt akarjuk, hogy jobban induljon a napunk, és hogy lendületünk a nap folyamán végigkísérhessen minket.
A magyar háziorvosok 95%-ának van információja a klinikai kutatásokról, és 37%-uknak volt is olyan betege, aki részt vett ilyen kutatásban.
A háziorvosok a tudomány fejlődéséhez való hozzájáruláson kívül a betegek személyes érdekét tartják a legfontosabbnak, hiszen a klinikai kutatások révén a betegek olyan terápiákban vehetnek részt, amely a magyar egészségügyben jelenleg még nem, vagy csak nagyon magas áron érhető el.
Az év vége mindig a visszatekintés, az év eleje pedig a fogadalmak ideje. Ilyenkor nagy tervekkel és komoly elhatározásokkal indulunk neki az új évnek; az „új év – új élet” szellemében sokan fogadják meg, hogy szakítanak káros szenvedélyükkel és egészségesebb életet fognak élni.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint 2030-ra a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon, a szívbetegség és a stroke mögött. Amikorra kiderül, hogy a beteg COPD-ben szenved, tüdőfunkciójának kb. 50%-át már elvesztette, mindennapi életében pedig nehézségekkel szembesül.
Dacára annak, hogy a COPD világszerte 210 millió embert érint és kétszer annyi halálozásért felelős, mint a cukorbetegség, keveset hallani róla.
A legtöbb halvásárlás várhatóan idén is az év végén, a karácsonyi időszakhoz kapcsolódik majd. Azonban korántsem mindegy, hogy milyen fajta halat teszünk a kosárba, ugyanis még a legnépszerűbb, leggyakrabban fogyasztott halfajták között is akár ötszörös árkülönbség lehet.
A magyar háztartásokban többnyire a halászlé és a rántott hal képezi a karácsonyi menü részét, amihez jellemzően pontyot választanak a vásárlók. A halárakat, illetve az ár-érték arányt figyelembe véve, várhatóan ez idén is így fog történni.
A világon több mint egymilliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg mintegy 6 millió ember halálát okozza évente. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek.
A cigarettázók környezetében élőknél sokkal gyakoribbak a szívpanaszok, ugyanakkor fokozódik a halálos szívizomelhalás esélye is. Ma van a „Ne gyújts rá” világnap.
Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal.
Létezik azonban egy olyan szakterület, amelyről homályos, rémisztő képek élnek a köztudatban, így a legtöbb ember igyekszik elkerülni a vele történő találkozás lehetőségét is: ez a patológia.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.