A magyar sportkardiológia megteremtése
Az elmúlt években történ tragikus sportolói halálesetek kapcsán átfogó szűrőprogram indult, melynek során eddig 133 olimpikon és 67 élsportoló teljeskörű kardiológiai és sportélettani kivizsgálására került sor. A vizsgálatok fókuszában a hirtelen szívhalál rizikófaktorainak keresése, illetve megelőzése áll. A vizsgálatok további célja volt a sportág-specifikus, személyre szabott, lehetőleg minél inkább pálya közeli mérések végzése.
A sportolók minden mért és számított paramétere egy biobankban került rögzítésre, melyben különböző kardiológiai kórképekben szenvedő betegek adatai is megtalálhatók, és bioinformatikai módszerekkel összefüggéseikben elemezhetők. Kiemelendő, hogy a világon egyedülállóan 24 órás EKG valamint szív-MRI és echocardiographiás vizsgálat történik szűrés jelleggel. Ezáltal a kóros elváltozások korábban, precízebben diagnosztizálhatók és részletesebb információkhoz juthatunk a sportolói szív struktúrájával, működésével kapcsolatban. A vizsgálatok lehetőséget teremtenek a sportolói edzett szív és a kóros állapotú szív közötti nem mindig éles határ objektív elkülönítésére.
Az átfogó kutatómunka eredményeként meghatározhatók a sportolók sportág-specifikus keringési paramétereire vonatkozó normálértékek is, melyek a jövőben „gold standard”-ként szolgálhatnak a kóros elváltozások kiszűrésére és biztos alapot adhatnak a prevenció jelentőségének megerősítésére. Eredményeink hozzájárulhatnak a sportolói hirtelen szívhalál előfordulásának csökkenéséhez.
Fókuszban
Az idén már az év első két hónapjában annyi extrém kis súlyú, 1000 gramm alatti gyerek szültetett élve, mint 2009-ben a teljes évben! Ezen gyerekeknek csak alig több mint a fele életképes a továbbiakban. Az OEP adatai szerint, amíg 2008-ban több mint 99 ezer csecsemő látta meg a napvilágot, tavaly mindössze 96,5 ezer baba született. A csecsemőhalandóság aránya a Balti államokban, Bulgáriában és Magyarországon a legmagasabb Európában – 13-14,2 ezrelék között alakul, míg más országokban ez az arány 6,1-10,3 ezreléket tesz ki.
„Nem csak az a probléma, hogy kevés gyerek születik, hanem az is elmondható, hogy az Észak-Atlanti régióban Magyarországon vannak a leginkább veszélyeztetett állapotban a gyerekek.” – hangsúlyozza Schultheisz Judit, a Gézengúz Alapítvány orvos-igazgatója. Elég megnézni a 2007-re rendelkezésre álló adatokat, amikor a 97,6 ezer újszülött 42,5%-ánál állapítottak meg születéskori egészségügyi ellátást igénylő rendellenességet, és a koraszülöttek száma csaknem elérte a 7 ezret. A KSH adatai szerint évente 7-8 ezer koraszülött gyermekek születik, akik közül 6 ezer szorulna kezelésre veszélyeztetett fejlődésmenet miatt. Ezen gyermekeknek azonban csak mindössze a fele részesül kezelésben és ők sem mind a korai időszakban, azaz nem már a csecsemő, illetve kisgyermek korban.
A Magyar Stroke Társaság 2011-ben is tovább kívánja folytatni a szélütés elleni küzdelmet. A Társaság idén februárban útjára indította társadalmi célú edukációs kampányát, amelynek fő célja – a tavalyi évhez hasonlóan –, hogy minél többen ismerjék meg a stroke tüneteit, ugyanakkor legyenek tisztában a 3 órás időablak jelentőségével.
A stroke nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről-évre nő. Magyarországon évente 18 ezren halnak meg agyi érkatasztrófa következtében, a betegek 1/4 -e fiatalabb mint 60 éves, a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők. Ennek súlyos szociális következményei vannak, éppen ezért folytatni kell a lakosság felvilágosítását.
Az eddigi statisztikai adatok azt mutatják, hogy a 2008-ban először életre hívott kampány elérte célját, hiszen az emberek egyre bátrabban hívják a mentőket, ha a szélütésre utaló jeleket észlelik, ugyanakkor a vérrögoldások száma is fokozatos emelkedést mutat. A Magyar Stroke Társaság elnöke, Prof. Dr. Bereczki Dániel szerint a hangsúly a tájékoztatás folytonosságán van. Ennek megfelelően a Stroke kampány keretében évek óta töretlenül tart a lakosság edukációja.
Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja. A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Sok beteg depresszióssá válik. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető partner arcmimikáját felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész.
Október 29-én, a Pikkelysömör Világnapon (World Psoriasis Day), a világ minden táján az általánosnál nagyobb figyelem irányul a psoriasisos betegekre. A Magyar Dermatológiai Társulat (MDT), az elmúlt évek hagyományaihoz híven idén is csatlakozik a Psoriasis Világnap rendezvényeihez.Az MDT társadalmi célú kampányt indít az elfogadás jegyében. Ennek érdekében felhívja a betegek figyelmét a jelenleg elérhető kezelési lehetőségekre, a lakosságot és a betegek ellátásában résztvevő egészségügyi szakszemélyzetet pedig megismerteti a pikkelysömör tüneteivel, legfontosabb jellemzőivel. Prof. Dr. Kemény Lajos, a Társulat elnöke a mai kampánynyitó sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kezdeményezéssel a döntéshozók figyelmét is a betegségre szeretnék irányítani, hogy a közeljövőben még több segítséget kapjanak a psoriasisos emberek kezelésében, ellátásában.
A psoriasis – vagy ahogy a legtöbben ismerik a pikkelysömör – genetikai eredetű autoimmun betegség, amely életünk során bármikor jelentkezhet. A kórral együtt járó, mindenki számára könnyen felismerhető bőrtünetek jelentősen megnehezítik a betegek mindennapjait. A betegek az élénkvörös foltok miatt legtöbbször hátrányos megkülönböztetésben van részük, a társadalmi kirekesztettség érzésével nap mint nap meg kell birkózniuk. Mindemellett a rendszeres kezelések kényelmetlenségével is szembe kell nézniük.
A folyamatos gyógyszeres kezelésre szoruló betegek 37 százalékának jelent komoly anyagi terhet a gyógyszerek kifizetése, míg 43 százalékuk ugyan ki tudja fizetni az árat, nagyobb kiadást azonban már nem tudna vállalni – mutatta ki a Szinapszis Kft. legújabb kutatása, melyet a WEBBeteg.hu egészségportál megbízásából készített.
Az árérzékenység kapcsán a WEBBeteg.hu most arra volt kíváncsi, hogy egy kiemelten egészséggel, betegséggel foglalkozó portál regisztrált felhasználói körében milyen a gyógyszerek árával kapcsolatos attitűd, hogyan alakulnak a betegek gyógyszerköltségei, milyen készítményeket vásárolnak leginkább, és melyek a leggyakrabban előforduló betegségeik.
Társadalmi célú edukációs kampány ez idáig még nem foglalkozott a férfiak számára legtöbbször tabutémának számító prosztata megbetegedéseivel. A Magyar Urológusok Társaságának égisze alatt útjára indított Prosztata kampány a tájékoztatásban keletkezett űrt kívánja betölteni és felhívni a figyelmet arra, hogy minden férfi 50 év felett keresse fel urológusát, nézesse meg, hogy nincs-e rosszindulatú elváltozás a prosztatájában.
A teremtés koronái úgy vélik, nagyobb fizikai erejük miatt nem kell túl sok figyelmet fordítaniuk az egészségükre, ami többnyire lehetetlenné teszi a betegség korai felismerését. Ugyanakkor a legtöbb férfi fél orvoshoz fordulni. Gyakran a büszkeség tartja távol őket a rendelőtől, még maguknak sem szívesen vallják be, ha baj van. Sokszor otthon magukba roskadva, esetleg kétségbeesetten őrlődnek a problémán.
„Urológiára? Nem!” – mondja határozottan a férfiak többsége. Pedig segítség csak a büszkeséget legyőzve érkezhet. A struccpolitika, az orvosi vizsgálat „tologatása” a komolyabb betegség kialakulásának legfőbb táptalaja. Ha a beteg nem fordul időben szakemberhez, az egyre jobban előrehaladó prosztata megnagyobbodás, vagy prosztatarák akár már visszafordíthatatlan következményekkel is járhatnak.
Május végén indult el az ország első virtuális kannabisz ambulanciája, ahol a problémás marihuána használók online terápiás segítséget kaphatnak. A 4 hetes önsegítő kurzus anonim regisztrációt biztosít, és az elejétől a végéig a neten végezhető. A program a Kék Pont Alapítvány és a Magyar Telekom közös kezdeményezésének keretében valósulhatott meg.
Magyarországon a körülbelül 2 millió 15-29 éves fiatal közül 10 százalék legalább egyszer kipróbálta már a kannabiszt, azok száma pedig, akik problémás használóknak számítanak tízezres nagyságrendű. Itthon a legelterjedtebb drog a marihuána és a leginkább veszélyezett csoport a fiatalok és fiatal felnőttek. Ráadásul a marihuána fogyasztók általában nem tartják magukat „drogosnak”, így sokkal nehezebben ismerik fel a problémát és fordulnak segítségért.
Az emlőrák okozta halálozás Magyarországon továbbra is magas (kb. 2500 eset évente), az új megbetegedések jelentős hányadát előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel. Ugyanakkor a szűrés Magyarországon minden veszélyeztetett korú nő számára elérhető, de félelemből vagy hanyagságból kevesebben veszik igénybe, mint kellene. Az úgynevezett HER2 típusú mellrák az egyik legalattomosabb és legagresszívabb válfaja a betegségnek. A Magyar Rákellenes Liga szervezésében megrendezett HER2 Betegklub keretében kiderült, hogy ma már a HER2-negatív áttétes emlőrákban szenvedő betegek esetében is van lehetőség korszerű célzott biológiai terápia alkalmazására. Emellett fürdőruhás divatbemutató volt műtéten átesett nők részére, amelynek kiemelten fontos szerepe van a betegek testképének helyreállításában.
A statisztikák szerint napjainkban minden tizedik nőnél kialakul az emlőrák. A korai, áttétet még nem képzett emlőrákok 95%-ban tökéletesen gyógyíthatóak, így nyilvánvaló a rendszeres szűrések jelentősége és haszna. Sajnos ennek a betegségnek több fajtája is létezik.
A limfómát, azaz a nyirokrendszer rosszindulatú daganatát világszerte az elmúlt két évtizedben egyre gyakrabban diagnosztizáljuk, Magyarországon évente közel 1500 új beteget fedeznek fel. A betegség többnyire krónikus lefolyású, tünetei nem látványosak és más, kevésbé súlyos betegségekben is előfordulhatnak. Ez az a kór, amelyről az emberek nagyon keveset tudnak, noha az utóbbi időben egyre sikeresebben kezelhető és gyógyítható. Korán felismert limfómában az időben elkezdett korszerű terápia betegségmentességet, akár jelentős mértékben gyógyulást, de mindenképpen az élettartam és az életminőség jelentős javulását eredményezi – tájékoztatott Dr. Udvardy Miklós egyetemi tanár, a Belgyógyászati Intézet igazgatója.
A betegek jelentősebb része panaszmentes. Tünetként tartós, vagy visszatérő „megmagyarázhatatlan" láz, erős éjszakai izzadás, akaratlan és jelentős fogyás, fáradékonyság és étvágytalanság, a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, vagy ritkábban az egész testfelületre kiterjedő, kínzó viszketés jelentkezhet. A nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokat okoz: a gyomorban vagy a belekben kifejlődő limfóma például hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat, míg a mellűri limfóma köhögést, nehézlégzést okozhat. Ha túl sokáig jelentkeznek a fentiekben említett panaszok, vagy makacsul tartja magát egy nyirokcsomó duzzanat, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hiszen az időben felismert betegség kezelhető!
A cím nyilván költői túlzás, hiszen a szomszédunkban kipattant élelmiszerhigiéniai botrány ellenére hisztériáról nincs szó, még akkor sem ha az osztrák nyomtatott és elektronikus sajtó igen nagy terjedelemben, részletesen foglalkozik a több ember halálos megbetegedéséhez vezető kórokozó megjelenésével, ennek okaival, a felelősséget érintő kérdésekkel.
A Listeria monocytogenes a nem spóraképző, pálca alakú, gram-pozitív festődésű baktériumok csoportjába tartozik, csakúgy mint a szervezet baktériumflórájának (szájüreg, bélcsatorna, hüvely) egészséges fenntartásában központi szerepet játszó lactobacillusok. Azonos osztályuk és hasonló morfológiájuk ellenére az utóbbi nélkülözhetetlen, az előbbi viszont súlyosan patogén.
A betegség (listeriosis) fertőzött hús, többnyire nem pasztőrözött tej, illetve tejtermék, mosatlan zöldség elfogyasztása után jelentkezhet. A baktérium elsősorban állatpatogén, embereknél a magzatot és az újszülötteket veszélyeztetheti, felnőtteket pedig akkor, ha azok immunstátusza valamilyen okból kifolyólag nem megfelelő. Ekkor súlyos agyhártyagyulladás, szepszis léphet fel. Ritkábbak az egyéb, lokális megnyilvánulások, mint például az ízületi- vagy szívbelhártya-gyulladás.
Elhunyt Nagy Péter irodalmár, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Az alábbi módon emlékezett Horváth Jánosról, kedves professzoráról több mint negyven évvel ezelőtt:
"Mióta elment, gyakran látom őt a régi bölcsészkar pállott folyosóján, amint szapora, de nem sietős léptekkel megy a tanterem felé... Belép a tanterembe, ebbe a mindig szellőzetlen, mindig rideg hodályba, ahol egymás hegyén-hátán zsúfolódva vártuk minden évfolyam lelkes magyar-szakosai s a vendégek, akiket nem a szak s a vizsga, hanem az ő varázsa vonzott, s egyszerre néma csönd lett a dús zsivajból... S látom keskeny, folyosószerű, a ridegségig puritán tanári szobájában, ...amikor a »kolléga úr«, a riadt hallgató beóvakodik, s ő tanácsadásban vagy vizsgán egy pillanat alatt áthidalja azt a gégeszorító szakadékot, mely akkor professzort s diákot törvényszerűen elválasztott: meleg kedvességével – nincs rá más szó: bájával – emelve magához a »jelöltet«, s teremtve meg számára a légkört, melyben minden tudását kitárhatja, minden problémájával előhozakodhatik... S ezért búsak e sorok, midőn kedves hajdani professzoromtól búcsúzom. Szomorú, hogy napos délelőttökön nem találkozhatom többé vele a Bartók Béla úton, ahol sétálgatni szokott – de szomorúbb, hogy csak pilléreit építhette meg a katedrálisnak, melynek megalkotására hivatott volt... A hagyaték, mely ránk maradt utána, így is óriási: magyar irodalomtörténész még előtte ennyit nem végzett soha. A kor parancsa, hogy túl kell nőnünk rajta – de túl nem léphetünk rajta, mert ha vitatkozunk is sokszor vele, mindaz, amit felkutatott, megállapított, összegezett, immár irodalmi múltunkról alkotott tudásunk elidegeníthetetlen része lett. Ha a katedrális új tervek szerint s új módszerekkel fog is felépülni, egy-egy oszlopfő, boltív vagy rozetta örökké őrizni fogja az ő keze nyomát."
Az interneten újabban előszeretettel válogatnak a különböző orvosi, élettani vonatkozású tévhitek cáfolatai közül. Sajnos többségük laikus, bulvárindíttatású boncolgatás. Itt-ott tudományos folyóiratokra, cikkekre, szakértőkre hivatkoznak, de megközelítésükben felszínesek, leegyszerűsítők, alapvető élettani ismeretek hiányáról árulkodnak. Szerzőik a modern, racionális gondolkodás mezején Robin Hoodként nyilazzák le az „egészségtudatos állampolgárok, női magazinok, édesanyák” által terjesztett „csacsiságokat”.
Legutóbb egyik meghatározó hírportálunkon olvastam egy felmelegített tévhit-gyűjteményt és ezek cáfolatait. A górcső alá vettek közül néhány minden kétséget kizáróan tévedés. Példának okáért a haj és a köröm valóban nem növekszik tovább halálunk után (a jelenségért a turgorát vesztett bőr okolható), és a pulykahús L-triptofán tartalmától sem leszünk álmosabbak mint egy hasonló adag csirke elfogyasztását követően, noha biokémiailag közelebb merészkedve, akár összefüggést is találhatnánk.
A méh- és darázsméreg allergia a legritkábban előforduló allergiás betegség. Enyhébb esetben bőrpírt, duzzanatot, fájdalmat okoz, súlyosabb esetekben hörgőgörcs és sokk, majd légzés-bénulás és keringésmegállás következik be. Évente hazánkban átlagosan egy-két allergiás beteg hal meg a súlyos tüneteket kiváltó csípések következtében.
Magyarországon a felnőtt lakosság 4%-a, a gyermekek 0,4-0,5%-a fokozottan érzékeny méh- illetve darázscsípésre. Klinikai tesztelések bizonyítják, ha a csípés valakinél általános rosszullétet okozott, akkor 100 betegből 75-ben egy következő „baleset” ugyancsak rosszulléthez vezet.
Ezeket, a betegeket mindenképpen kezelni kell, mivel a rovarméreg allergia, szemben egyéb allergiás betegségekkel, gyógyítható.
A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság ajánlása szerint sok mindenre oda kell figyelni, hogy egy-egy rovarcsípés alkalmával ne történjen tragédia.
Integrált kezelés, pontosabb diagnózis a betegségek hatékony kezelésére
Európa egyik legkorszerűbb Nukleáris Medicina Központja épült fel a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában, ahol a hagyományos SPECT, PET és CT vizsgálatokon túl egy magyar fejlesztésű, de világviszonylatban is egyedülálló AnyScan képalkotó berendezés – ötvözve a hármas funkciót – segíti a betegségek gyors felismerését, és a hatékony kezelési módszerek kiválasztását. A multimodalitású készülék új fejezetet nyithat a daganatos betegségek valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések diagnosztikájában is.
A Debreceni Egyetemen 2009. július 2-án megnyílt, egyben Magyarország legnagyobb Nukleáris Medicina Központjának újdonsága, hogy integráltan találhatók meg benne a hagyományos eljárások és a legújabb vizsgálati módszerek. Az új épületben így helyet kapott – a Mediso Kft. által kifejlesztett és gyártott –, a világviszonylatban is egyedülálló multimodalitású berendezés, a SPECT, PET és CT vizsgálatokat vegyítő hi-tech AnyScan készülék.
A betegségek korai felismerését ez a hármas modalitású diagnosztikai rendszer támogatja, amelynek egyedisége a pontosabb, funkcionális és morfológiai képalkotás sajátos ötvözetében rejlik. Míg korábban a különálló SPECT, PET és CT műszerekkel felállított diagnózis a betegek áthelyezését igényelte, az új detektor egyszerre és leegyszerűsítve, ugyanakkor nagyobb pontossággal állapítja meg a betegségek fázisait, elősegítve ezzel többek között a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések pontosabb felismerését. Az egyes képalkotó eljárások ugyanakkor külön-külön is alkalmazhatóak, így javul a gép kapacitásának kihasználtsága, és csökken a vizsgálatok előjegyzési ideje.
„Bár vannak különösen veszélyeztetett csoportok, a hirtelen szívhalál sajnos mégis bárhol, bárkivel megtörténhet.” – világosít fel Dr. Merkely Béla. A sanofi-aventis/Chinoin által életre hívott Csak kezdd el! Program célja, hogy Magyarországon minden forgalmas helyen legyenek olyan kijelölt személyek, akik rendelkeznek alapvető elsősegély-nyújtó alapismeretekkel és baj esetén képesek segíteni. A mozgalomhoz bármilyen közösség csatlakozhat, aki vállalja a támogató szakmai szervezetek által meghatározott követelményeket. Hazánkban naponta(!) 70 ember hal meg a jelenség következtében.
Magyarországon minden órában három embernek áll meg hirtelen a szíve. A szakmai körökben „tömeggyilkosnak” is nevezett jelenség főként azokat a 40-60 év közöttieket fenyegeti, akiknél a koszorúér- betegségek tünetei már egy ideje jelen vannak, azonban – ahogy azt Kolonics György vagy Ocskay Gábor tragikus halála is bebizonyította – egészséges fiatalok is áldozatok eshetnek, bármilyen megelőző tünet nélkül. „Ilyenkor a szív pumpáló teljesítménye megszűnik, így az agy és maga a szívizomzat is vérellátás nélkül marad. A beteg összeesik, nincs pulzusa és légzése.” – fejtette ki Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ igazgatója, a Magyar Kadiológusok Társaságának jövő évi elnöke a Csak kezdd el! Program indító sajtótájékoztatóján.
Itt a nyár, fellélegezhetünk! Végre elérkezett a jól megérdemelt pihenés ideje, egész évben ezért dolgoztunk. Sajnos azonban nem mindenkinek ilyen örömteli a nyaralás gondolata. Az allergiás és az asztmás betegek számára nem kis odafigyelést igényel a nyaralás megszervezése.
Európát tekintve a lakosság közel harmada szenved allergiában. Az előrejelzések szerint 2020-ra minden második európai érintett lesz valamilyen allergiás megbetegedésben, amely szinte minden korosztályt érint. Az utóbbi negyed században megkétszereződött a betegek száma, az allergia népbetegséggé nőtte ki magát.
A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság ajánlása szerint sok mindenre oda kell figyelni, hogy a nyaralás alkalmával ne érje váratlan „meglepetés” az allergiában szenvedőket.
Évente 18 ezer haláleset, 50 ezer új beteg
Egyre többen hívják a mentőket, amikor a szélütés tüneteit észlelik. A Magyar Stroke Társaság /MST/ égisze alatt elindított, két hónapig tartó TCR kampány elérte célját. Az emberek sokkal bátrabban nyúlnak a telefon után, sokkal hamarabb kérnek segítséget. Jól tudják, hogy minden perc számít, hiszen, ha három órán belül sikerül a betegnek eljutnia a legközelebbi Stroke központba, úgy sokkal nagyobb esélye van a túlélésre.
A Magyar Stroke Társaság április elsejétől országos kampányt indított, ezzel is felhívva a társadalom figyelmét a stroke veszélyére, az időablak jelentőségére.
Az időfaktor fontosságát jelképezte a kampány jelmondata is „Stroke – Ne késlekedj" -" Minden perc számít”. Mint a felmérések mutatják, még mindig nagyon sokan nincsenek tisztában a Stroke tüneteivel, szívesen várnak, gondolván, hogy másnapra kialusszák a rosszullétet, nem is számítva arra, hogy ezzel mekkora bajt okoznak nemcsak maguk, hanem a közvetlen környezetük és a társadalom számára is.
Már élénk színekben pompáznak a gyümölcsfák és a rétek. A szemet gyönyörködtető látvány sokakra, sajnos, inkább riasztóan hat, hiszen több százezer honfitársunk számára ez a kínzó tünetekkel járó allergiaszezon kezdetét jelenti.
A szénanátha és az asztma egymással szoros összefüggésben áll – mondja dr. Gálffy Gabriella a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának adjunktusa. Ha az eleinte csak kisebb kellemetlenségeknek látszó tüneteket: orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, tüsszögést kiváltó szénanátha tartósan fennáll anélkül, hogy kezelnék, nagy eséllyel alakulhat ki asztma. Ugyanakkor az asztmások mintegy 80%-ának van szénanáthája is. Ha a két betegség együtt jelentkezik, a szénanátha jelentősen ronthatja a beteg asztmáját. Az asztma a kínzó, görcsös köhögésről, nehézlégzésről, ritkábban fulladásos rohamokról ismerhető fel.
A szoros kapcsolat fő oka, hogy légutaink egységet alkotnak. Mindkét esetben az egymással összefüggő légutak valamely része kerül folyamatos gyulladásba allergiás alapon: a szénanáthánál a felső légutak, az asztmánál a hörgők. Közösek az allergiás reakciót kiváltó tényezők és a gyulladáskeltő anyagok közül az ún. leukotriének jelenléte.
A Magyarországi Hemokromatózisos Betegek Társasága elindította honlapját, a www.hemokromatozis.hu -t. A portál létrehozásával azoknak nyújtanak segítséget, akik vastúlterheléssel élik életüket, és szeretnének tájékozódni erről a ritka betegségről, és szeretnék felvenni sorstársaikkal a kapcsolatot. A honlap készítőinek célja, hogy az érdeklődők olyan információkhoz jussanak, melyek segítenek a betegség tüneteinek enyhítésében, illetve útmutatást adnak a további teendőkkel kapcsolatban.
Szervezetünk számára elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű vas jelenléte, ám előfordulhatnak olyan kóros állapotok, amikor a kellő 1-2 milligramm helyett, akár 8-10-szer annyi vasat is felszív a szervezet. Ilyen esetben vastúlterheléses állapot alakul ki, ami szöveti elfajulásokhoz vezethet. A vasat fokozottan tároló szervekben oxidatív stressz alakul ki, amely a vezető halálokként régóta élenjáró szív- és érrendszeri elváltozásokhoz és daganatos betegségek kialakulásához vezet. A felesleges vas lerakódása miatt a máj, a hasnyálmirigy, a lép, az endokrin mirigyek és az ízületek is kárt szenvednek, működésük romlani fog. Látható jele lehet a vastúlterheléses állapotnak a bőr barnás elszíneződése. Ha időben észreveszik, visszafordítható a folyamat, de előbb-utóbb maradandó károsodásokat okoz az érintett szervekben.
Nem, a cím nem egy szappanoperára utal. Ezeket ha nem akarom, nem nézem. A reklámokkal azonban kénytelen vagyok szembesülni, még akkor is, ha ott szűröm meg őket, ahol csak tudom. Televízió esetén például lehalkítom a készüléket, rádióban másik csatornára kapcsolok, a nyomtatott sajtóban észre sem veszem. Van benne némi elfogultság, de az internettel vagyok a legelnézőbb – az itt megjelent reklámokon átfuttatom a tekintetemet, itt-ott kattintok is, a felugró ablakok sem zavarnak különösebben, persze nem is látogatok olyan webhelyeket, ahol ezek garmadája terítené be a képernyőt.
A tévében futó reklámszpotokkal szemben nehéz védekezni. Bevett szokásukká vált az ilyen filmek gyártóinak, hogy produktumaik átlagos hangerejét a természetesnél magasabbra állítják. Ezt technikailag addig tehetik meg, amíg a hang nem torzul. Ügyesen játszanak a frekvenciákkal, dinamikai tartománnyal, hangszínekkel, filterekkel, így még halkra állított televízió készülék esetén is elérik, hogy a reklámok a hírműsoroknál, filmeknél hangosabban, esetenként bántóan hangosan szólaljanak meg. Megélni kifejezetten frusztráló, az ember nem győz kapkodni a távirányító után, de a bosszúságot a legtöbb esetben már nem tudja elkerülni: arcunkba ordíthat a mosópor, a kozmetikum, az autó, egy sportesemény beharangozója egyaránt.
A kreativitás körébe nehezen rendelhető módszert egyre többen olvassák a reklámfilmeket futószalagon ontó médiacégek és televíziós csatornák „kreatív” munkatársainak a fejére. Legutóbb Kaliforniában telt be a pohár és indult „népi kezdeményezés” a manipulált reklámfilmek betiltása érdekében. Ami esetemben az utolsó cseppet jelentette a pohárban, az az egyik hazai sportcsatornán (SportTV) látható, a svájci jégkorong világbajnokságot népszerűsítő reklám idillt sugárzóan induló, csendesen folytatódó, majd a végén éjjeli lámpát hokiütővel „lekapcsoló”, elképesztően durva üvegcsörömpölésbe torkolló borzalma.
Egy 2007-es felmérés szerint a végzős diákok 60 százaléka naponta vagy hetente cigarettázik rendszeresen. A dohányzás egyébként is kiemelt népegészségügyi rizikófaktor, ráadásul a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban. Az orvoslás több évezredes történetében a megelőzés nagyon fiatal, alig száz éves múltra tekint vissza, fontosságának felismerése viszont jelentős változásokat hozott, nem csak az egészségpolitikában.
Évről évre nő azoknak a 15-18 év közötti diákoknak a száma, akik már középiskolai éveik alatt dohányoznak. Egy 1999-es hazai adatfelvétel szerint, amely az 1983-ban született serdülőket vizsgálta, a diákok 40,4%-a dohányzott a vizsgálatot megelőző hónapban, míg 29,4%-uk naponta gyújtott rá. 2003-ra a rendszeresen dohányzó fiatalok aránya 34,9%-ra nőtt.
2004-ben a 15 évesek közötti fiúk 36%-a, a lányok 28%-a dohányzott legalább egyszer egy héten, és ez az arány az elmúlt két évben a fiúknál 44,9%-ra, a lányoknál 46,9%-ra nő. Egy 2007-es felmérés szerint a végzős diákok 60 százaléka naponta vagy hetente dohányzik rendszeresen.
2002-ben a dohányzók aránya férfiaknál és nőknél Magyarországon 44%, illetve 27%, az Európai Unióban a legmagasabb. Az átlagos napi cigarettafogyasztás ugyancsak magas a dohányosok között, férfiaknál 66%, nőknél 43% a napi húsz cigarettát szívók aránya.
A prevenció szükségességének felismerése jelentős változásokat hozott a magyar egészségpolitikában. A Népegészségügyi Program többek közt a dohányzás visszaszorítását is célul tűzte ki, és az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) „Ciki a cigi” programja már óvodás korban nagy hangsúlyt fektet a megelőzés fontosságára.
Az utóbbi hetekben egyre több, a címbéli betegség Aedes szúnyogok által terjesztett, látszólag súlyosabb lefolyású, rosszabb prognózisú eseteiről ad hírt a sajtó Dél-Amerikából. Jelentőségét a halálos áldozatok száma, valamint a betegség, illetve terjesztői eddig nem jellemző területeken történő felbukkanása adja.
A Dengue-láz – az említett szúnyog inváziója idején – leggyakrabban Indiában, a Fülöp-szigeteken, Afrikában, a Karib-térségben és Közép-Amerikában üti fel időről-időre a fejét. A nyolcvanas években még Texasban is előfodult, de megjelenésük Dél-Amerikában – ha nem is szokatlan – eleddig nem okozott komolyabb fejfájást. Most azonban hatalmas, a korábban határnak tartott 25-30. szélességi fokot ostromló, egyre délebbre fekvő területeken is megjelenik – Kolumbián valamint Brazília északi és középső területein túl immáron Bolívia, Paraguay és Argentína is érintett. A terjedés összefüggésben lehet bolygónk éghajlatának feltartóztathatatlannak tűnő változásaival.
A betegséget a szúnyogok elleni védekezéssel lehet megelőzni. Bár a felelősnek tartott flavivírus a sárgaláz kórokozójával rokonságban áll, keresztimmunitás nem tapasztalható. A védőoltás kifejlesztését a közelmúlt eseményei vélhetően felgyorsítják, annál is inkább, mert a betegség prognózisa – a vírus veszélyesebb képviselőinek térnyerése okán – romlott, mortalitása (halálozási aránya) – főként a gazdaságilag, intézményesen elmaradottabb, elszigeteltebb területeken – a korábbi évekhez-évtizedekhez képest emelkedett.
RizikóRiadó néven indít ismeretterjesztő programot a Magyar Kardiológusok Társasága
Magyarország halálozási statisztikáiban az első helyen a szív- és érrendszeri betegségek okozta halál áll, míg európai viszonylatban ez a fajta halálozási ok csupán a harmadik. Szintén elkeserítő adat, hogy Magyarországon az 50 év feletti férfiak még várható élettartama mindössze 23 év, amiből csupán 11 évet tölthetnek el egészségben. Az elrettentő adatoknak több oka is van, ilyen az egészségtudatos életvezetés teljes hiánya, és a csaknem behozhatatlan elmaradás az egészségügyi felvilágosítás terén.
A Magyar Kardiológusok Társaságának a sanofi-aventis/Chinoin együttműködésével az elmúlt években megvalósított Szívriadó Programja sok adatot szolgáltatott arra vonatkozólag, hogy még van hova fejlődni az orvos-beteg együttműködés terén. A Társaság most RizikóRiadó néven indít el egy ismeretterjesztő programot, amely fölhívja a figyelmet az egészségügyi kockázatokra és segítséget nyújt az egészségtudatos életmód megteremtésében.
A RizikóRiadó Program keretében megismertetik a kockázatokat, illetve rizikótényezőket a magasvérnyomásos betegekkel, továbbá a nővérek és családorvosok bevonásával kívánják elnyerni a betegek együttműködését, ami példaként szolgálhat arra, hogyan javítsuk edukációval az orvos-beteg együttműködést.
A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ)* szervezésében rendezték meg idén a Ritka Betegségek Világnapját, melyet a WHO 2009-től nyilvánított hivatalosan is világméretű eseménnyé. Az egész napos szakmai és szórakoztató programok egyik kiemelt eseménye az a kerekasztal beszélgetés volt, amelyen a szövetség kezdeményezésére döntéshozók és szakemberek vettek részt.
A kerekasztal beszélgetés összehívásának legfőbb oka az volt, hogy jelenleg számos olyan ellátásbeli problémával kell megküzdeniük a ritka betegséggel élőknek és családjaiknak, amely azonnali megoldást igényel mind a döntéshozók, mind a szakemberek részéről. A kerekasztal résztvevői: Dr. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár EÜM., Dr. Brunner Péter főigazgató, OSZMK, Dr. Sándor János tanszékvezető, PTE, Dr. Pogány Gábor, elnök RIROSZ voltak.
Hazánkban körülbelül 800.000 ember érintett ún. ritka betegségben (például Rett szindróma, sarlósejtes anémia, Williams-szindróma, spinális izomsorvadás, fenilketonuria, cisztás fibrózis, Pompe-kór, stb.), 75%-uk gyermek. A ritka betegségekre jellemző, hogy igen sok fajtáját tartják számon (6000-8000), és a betegek száma betegségenként viszonylag alacsony. Azonban összességében igen jelentős az érintettség még Európa szerte is, több mint 30 millió. Különösen nehéz egy ritka betegség diagnosztizálása, hiszen ehhez speciális szakemberekre és megfelelő intézményhálózatra van szükség. Ezért nem ritka, ha egy pontos diagnózis felállítására 5-20 évet is várni kell. Magyarországon különösen nagy problémát jelent még az is, hogy e betegségek zömének nincs az egészségügyi rendszerben BNO kódja. Ezért az érintett sokkal nehezebben kap megfelelő kezelést, családja pedig valamilyen szociális ellátást.
A felsőoktatás hanyagolja a testnevelést, a korosztály egészségügyi mutatói romlanak.
A felsőoktatási törvény rendelkezik ugyan a hallgatók egészségéről, ezáltal az intézmény lehetőséget biztosíthat a testmozgásra, de a bolognai rendszerben már nem diplomafüggő a testnevelés tárgyhoz rendelt kurzusok elvégzése. Míg a felsőoktatási intézmények eldöntik, hogy kisebb vagy nagyobb szerepet vállalnak-e a fiatal felnőttek egészségre nevelésében, addig a 18-25 éves korosztály egészségügyi mutatói egyre rosszabbak.
Az intézmények felelősség- és szerepvállalása a testnevelési órák tekintetében meglehetősen változatos. Vannak intézmények, amelyekben a testnevelés továbbra is kritérium tantárgy maradt, és arra is van példa, hogy a hallgatók csak bizonyos szolgáltatási díj ellenében vehetik igénybe ezt a lehetőséget. A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) szerint már készül a felmérés azokról az intézményekről, akik egyáltalán nem foglalkoznak a hallgatók egészségre nevelésével. A Nemzeti Sport által megrendelt kutatások szerint az ország lakosságának 69 százaléka egyáltalán nem sportol, a maradék 20 százalék mozgásszegény életet él. Magyarországon a legfiatalabb korosztály, a 18-25 évesek harmada szenved valamilyen krónikus betegségben. Az Egészségügyi világszervezet (WHO) által kiadott hivatalos adatok szerint a krónikus betegségek, mint magas vérnyomás, a diabétesz vagy a keringési zavarok, világszerte megelőzik a fertőző betegségeket és a haláloki lista élén állnak. A krónikus betegségek kialakulásában döntő szerepe van a mozgásszegény életmódnak.
A napokban hosszú szenvedés után elhunyt brazil modell (Mariana Bridi da Costa) és hozzátartozói iránti együttérzés szinte kitapintható volt szerte a nagyvilágban, még az egyébként szenzációhajhász média részéről is. A „rossz belegondolni” ráirányította a figyelmet saját sebezhetőségünkre, a fatális kimenetelű fertőzések lehetőségére, a felismerés és diagnózis, a rendelkezésre álló terápiás beavatkozások korlátaira. A húszéves nő életét veséi, gyomra egy részének, és mind a négy végtagjának eltávolításával, azaz testének torzóvá csonkításával sem sikerült megmenteni. Mivel cikkünk az evidencia alapú orvoslás szemszögéből közelít ehhez a megrendítő esethez, a felvetődő lelkiismereti, etikai, az emberi méltósággal kapcsolatos megfontolásokat, ezek taglalását szánt szándékkal mellőzzük.
Maradnak a száraz tények, melyek szerint a fiatal manöken esete nem példa nélküli, a világon több százezren halnak meg évente fatális kimenetelű vérmérgezésben. Más kérdés, hogy intakt immunrendszerű, alapbetegséggel rejtetten sem érintett fiatal emberek, és kompetens orvosi ellátás esetén ritkán torkollik egy banálisnak tűnő fertőzés szepszisbe. A dél-amerikai modell esetével kapcsolatosan számos kérdés merül fel, ideértve megelőző egészségi állapotát, immunstátuszát, életmódját, táplálkozását, valamint magát az orvosi ellátást. Mind olyan faktor, melyek külön-külön is szerepet játszhattak a fertőzés uralhatatlanná válásában.
A Nemzetközi Oszteoporózis Alapítvány (IOF, International Osteoporosis Foundation) minden év október 20-án tartotta az Oszteoporózis Világnapját. Ezen a napon a Föld számos országában szerveznek orvosszakmai és társadalmi eseményeket, amelyek célja felhívni a figyelmet erre a veszedelmes, és egyre jobban terjedő népbetegségre. Számos európai országban, így Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Ausztriában, Belgiumban, stb. zajlanak ilyen rendezvények az Oszteoporózis Világnapján.
Az IOF 2008-ban jelentős megtorpanást észlelt több európai országban, így hazánkban is a csontritkulás ellátásának kormányzati és egészségbiztosítási hozzáállásában. Azt érzékelik, hogy a csontritkulást nem mindenütt kezelik népegészségügyi priorotásként és nem biztosítanak megfelelő forrásokat a betegség elleni küzdelemre. Több európai országban csak azután támogatják a csontritkulás felismerését és kezelését, ha a beteg már túl van az első csonttörésen. Történik mindez, egy olyan európai helyzetben, amely az alábbi adatokkal jellemezhető:
- Európában évente közel 3 millió csonttörés keletkezik oszteoporózis talaján.
- A porózisos csonttörések ellátásának a költségei az Európai Unióban évente 37 milliárd(!) eurót emésztenek fel.
- A törések gyakorisága egyre növekszik. Ha nem sikerül megtörni ezt a növekedést, a törésellátás költségei 10 éven belül megkétszereződnek. Ez pedig nem kikerülhető költség: a biztosítók legfeljebb az alapbetegség kezelését vonhatják meg, a szövődményként megjelenő csonttörés ellátását már mindenképpen el kell végezni a sérült emberen.
- A csípőtörésen átesett betegek közül minden ötödik (20%) meghal egy éven belül!
- Európában a csonttörést elszenvedő emberek több, mint 80%-a semmilyen oszteoporózis ellátásban nem részesül, sőt még a betegségük felismerésére sem kerül sor.
2007-ben hirdette meg a Delta Parkinson Egyesület a „Fogom a kezed” pályázatot Parkinson-kórban érintett betegek részére. A nyertes Tóth József lett 69 km-es kerékpártúrájával. Az első helyezettnek járó díj az EPDA (Európai Parkinson Szövetség) éves konferenciáján való részvétel volt, melyet 2007 októberében Olaszországban, Stresa-ban rendeztek. Tóth József nagy örömmel vett részt rajta lánya kíséretében. Teljesítménye európai elismerést vívott ki a Parkinson társadalomban.
Az Európai Parkinson Szövetség idei konferenciájára számos neves szakember érkezett az olaszországi Stresa-ba. Közöttük lehetett Misefáról Tóth József is, akinek neve már Európa-szerte ismertté vált, hiszen parkinsonos betegként mindeddig egyedülálló teljesítményt hajtott végre. 69 km-es kerékpártúrát tett, s ezzel elnyerte a Delta Parkinson Egyesület „Fogom a kezed” pályázatának első díját. Ezzel a tettével bebizonyította, hogy minden betegségéből adódó nehézséget legyőzött, s olyan teljesítményt vitt véghez, mely még egészséges emberek számára is komoly fizikai megterhelést jelentene.
Miért kell a gyógyszereket „becsomagolni"?
Kérdéseinkre dr. Erős István, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszer-technológiai Intézetének professzora válaszol.
A címben feltett kérdés természetesen nem a tabletták dobozára vagy a műanyagból – alufóliából kialakított, úgynevezett bliszterre vonatkozik, hanem arra, hogy a gyógyszert tabletta, kapszula, kenőcs vagy éppen végbélkúp formájában kapja és alkalmazza-e a beteg. A tiszta hatóanyag önmagában soha nem használható, a hatóanyagot megfelelően be kell „csomagolni”: ez a formulálás a gyógyszerkutatás-fejlesztés igen fontos lépése. Ma már – a gyógyszer-technológiai fejlesztő munka eredményeként – létrehoztak olyan formákat, amelyekből adott program szerint szabadul fel a hatóanyag, így a gyógyszerhatás ideje és sebessége előre tervezhető.
Egy bölcs mondás szerint a hosszú élet titka az, hogy nem szabad abbahagyni a levegővételt. A légvétel – normális esetben – teljesen automatikusan történik. Csak akkor veszünk róla tudomást, ha valami nincs rendben. A téli hónapokban bizony gyakorta megesik, hogy a légutakat megtámadja valamilyen betegség, melyek ellen sokszor nehéz védekezni. A kellemetlen tüneteket mi magunk is csökkenthetjük, természetesen – ha szükséges – nem kihagyva a szakszerű orvosi ellátást.
Mielőtt áttekintenénk, melyek a leggyakoribb felső légúti betegségek, nézzük meg, hogyan is jutnak be a kórokozók a légutakon keresztül. Ez nem is olyan egyszerű, hiszen a légutak nyálkahártyája sűrű folyadékot termel, ami sok kórokozót képes megkötni ezzel megakadályozva a szervezetbe történő bejutásukat. Ezeket a kórokozókat a csillószőrők kifelé irányuló mozgása kilöki a légzőrendszerből, ráadásul a nyálkahártyán vannak olyan ellenanyagok, melyek ennek a területnek a védelmét biztosítják.
Oldalak
Kalória kalkulátor
Kiemelt írások
A XX. század első évtizedei sorra hozták magukkal azokat a döntő jelentőségű felfedezéseket, melyek nélkül ma aligha...
Írásunk címe némileg talányos, de ha szán rá három percet, a végén mindenre fény derül, méghozzá szigorúan az evidencia alapú orvoslás határain belül maradva.
Az oszteoporózis (osteoporosis) anyagcsere eredetű, atrófiás jellegű...Kommentár nélkül
Táblázatok
Gyógytorna
Legutóbbi cikkek
Orvosviccek
- Doktor úr, állandóan azt képzelem, hogy egy macska vagyok!
- És mióta képzeli ezt?
- Már kiscica korom óta.