Az Alzheimer-kór egymillió embert érint Magyarországon betegként, illetve hozzátartozóként, ám az esetek 45 százaléka megelőzhető vagy jelentősen késleltethető lenne. Kevés az állami segítség, a betegség terheinek túlnyomó többségét a családok viselik.
Hidasi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense az MTI érdeklődésére elmondta: az Alzheimer-kór az idegenrendszer elfajulásos betegsége, a demencia leggyakoribb oka. A demencia egy tünetegyüttes, amelynek jellemzője a szellemi képességek olyan mértékű hanyatlása, amely miatt a beteg már a mindennapokban is segítségre szorul, nem képes az önellátásra.
A demencia 70-80 százalékát az Alzheimer-kór okozza. Pontos adatok nincsenek, becslések szerint Magyarországon a 65 év felettiek 10 százaléka, mintegy 2-300 ezer ember szenved a betegségtől. Hozzátartozókkal, gondozókkal együtt közel egymillió embert, a lakosság 10 százalékát érinti a probléma.
A szakember elmondta: az emlékezőképesség egészséges emberekben is tág határok között változhat, 40-50 év felett romlik az a képesség, hogy megjegyezzünk, felidézzünk neveket, vagy akár azt, hogy mit hová tettünk. A memória teljesítőképességét a fáradtság, stressz, szorongás is ronthatja.
Az Alzheimer-kórról a tünetek alapján csak valószínűségi diagnózist lehet alkotni, a szövettani vizsgálat ad biztos eredményt. A betegség pontos oka nem ismert, többnyire nem egy tényező idézi elő. A kiváltó okok között lehet genetikai hajlam, amit jelez, ha a családban korábban már előfordult ilyen betegség. E mellett a szakirodalom többnyire 14 rizikófaktort azonosít, köztük a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a depressziót, az alkoholt, a dohányzást, az elhízást, a szellemi és fizikai aktivitás hiányát, a szociális kapcsolatok elapadását.
A betegség progresszív, idővel rosszabbodik, ám ennek a folyamatnak az ütemét nehéz megjósolni: van amikor évtizedekig elhúzódik, és van, amikor évek alatt súlyos állapotba kerül a beteg.
Az Alzheimer-kórnak jelenleg nincs hatékony gyógyszeres kezelése. Ezért is fontos a betegség minél korábbi diagnosztizálása, hiszen a kockázatok ismeretében megelőzhető, illetve jelentősen lassítható a demencia. Az egészséges életmód, a cukorbetegség és a magas vérnyomás megfelelő kezelése sokat javíthat a beteg életminőségén – hangsúlyozta a Semmelweis Egyetem docense.
A szellemi hanyatlás kialakulásában esetenként hormonális eltérés vagy valamilyen hiánybetegség, például vitaminhiány is szerepet játszhat, így akár a B12-vitamin is számottevően javíthat a beteg állapotán. A tünetek megjelenésekor elsőként a háziorvost kell felkeresni, és az ő döntése alapján következhet a neurológiai, pszichiátriai szakellátás.
Melcherné Kázár Ágnes Eszter háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány vezetője az MTI érdeklődésére elmondta:
a magyar lakosság milliós nagyságrendben érintettje a demenciának betegként vagy családtagként, 65 évtől az életkor emelkedésével gyorsan nő a betegek aránya a korosztályban, a 80 felettieknek akár 30-40 százaléka is demens lehet. A nemzetközi felmérések szerint a betegség 45 százalékban megelőzhető vagy jelentősen késleltethető.
A demencia megelőzéséért nemcsak időskorban lehet tenni. Fiatalkorban fontos egyrészt az egészségtudatos életmódra nevelés, másrészt a neuroplaszticitás, az idegsejtek rugalmasságának, fejlődőképességének javítása magas szintű oktatással. Felnőttkorban egyrészt az elsődleges megelőzés, az egészséges táplálkozás, mozgás, stresszmentes életmód, alkohol mellőzése, másrészt a másodlagos megelőzés, a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség megfelelő kezelése csökkentheti a demencia kockázatát, amely ezek szövődménye lehet.
Magyarországon többnyire késői a betegség diagnosztizálása, jellemzően középsúlyos-súlyos stádiumban ismerik fel, hogy milyen betegséggel állnak szemben. A demencia középsúlyos eseteinél a beteg önellátásra minimális segítséggel képes, azonban a háztartása viteléhez, pénzügyei kezeléséhez mindenképpen segítséget igényel.
Súlyos esetekben már az önellátást is segíteni kell, mert a táplálkozás, tisztálkodás sem megy egyedül. Magyarországon ennek az állapotnak a terheit túlnyomórészt a családok viselik, nagyon kevés az állami segítség.
Magyarország két évtizede elfogadta az ENSZ fogyatékosságügyi egyezményét, amely szerint a kognitív funkcióvesztés fogyatékosság. Ám, a magyar jogszabályok nem ennek megfelelően kezelik a demens betegek otthoni ápolását. Miközben a hozzátartozók gyakran munkahelyüket is feláldozva gondoskodnak a betegről, legfeljebb havi 50 ezer forint ápolási díjat kaphatnak, jövedelemalapú ápolás díjat nem, hiszen a demencia Magyarországon nem számít fogyatékosságnak – jelezte a Feledhetetlen Alapítvány vezetője.
Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy Magyarországon nincs átfogó demenciastratégia és nincs demenciaregiszter. Mindehhez az első lépés a demencia népegészségügyi prioritássá emelése és a kognitív funkciózavar fogyatékosságként való elismerése.
A 2030-ig szóló "Van értELME!" program az előző kormány idején, 2023-ban jelent meg. 2024 márciusában azt közölték, rövidesen a kormány elé kerülhet, ám nyilvánosan hozzáférhető, elfogadott program, költségvetés, ütemterv és mérhető eredmények nem ismertek. Az évekkel ezelőtt bejelentett Nemzeti Demencia Programból eddig semmi nem valósult meg.
(MTI nyomán)
