A szex örömforrás - vagy mégsem? A szexuális zavarokról

Az ember szexuális élete sokkal összetettebb az állatokénál. Nemcsak a fajfenntartást szolgálja, hanem örömforrás, a meghitt együttlét formája és a szeretet kifejeződése is, nem is beszélve a hozzá kapcsolódó társadalmi konvenciók, erkölcsi vonatkozások, előítéletek sokaságáról. Összetettsége és bonyolultsága is hozzájárul ahhoz, hogy sok esetben nem problémamentes a szex.

A szexuális zavarok magukba foglalják a szexuális működési zavarok mellett a nemi identitás zavarait (amikor például az egyén elégedetlen saját biológiai nemével) és a szexuális vágy gerjesztésének nem elfogadott módjait is (pl. az exhibicionizmus). A hétköznapokban azonban a leggyakoribbak a szexuális működési zavarok.

Az egészséges ember szexuális válaszadási ciklusa négy szakaszban zajlik. Az első a vágyakozás fázisa, amit erotikus fantáziák és a meghitt szexuális együttlét iránti vágy jellemez. A következő szakasz az izgalmi fázis, amit a fiziológiai izgalmi állapotnak felel meg (férfiaknál merevedés, nőknél a hüvely nedvesedése). A harmadik fázis az orgazmus, ami általában 5-15 másodpercig tart, és amit az oldódás szakasza követ kellemes közérzettel, ellazulással. A szexuális zavarok bármelyik szakaszban jelentkezhetnek.

A csökkent szexuális vágy felléphet elhúzódó vagy erős stressz, szorongás, depresszió esetén. Okozhatják olyan gyógyszerek is, amelyek a központi idegrendszert deprimálják (pl. nyugtatók). Gyakrabban tapasztalható olyan egyéneknél, akik önbizalomhiánnyal küszködnek, kerülik a társas kapcsolatokat vagy nem részesültek megfelelő szexuális nevelésben.

Egy tanulmány szerint a nők 35, a férfiak 16 százaléka megtapasztalja ezt a jelenséget élete során. Súlyosabb formája a szexuális averzió, ami a nemi érintkezéssel szemben érzett erős undort jelenti, és főleg olyanokon lép fel, akik szexuális bűncselekmény áldozatai voltak vagy a nemi életről kellemetlen emlékeik vannak.

A második szakasz, az izgalmi fázis zavarai közé tartozik a férfiak merevedési zavara (impotencia) és a nők szexuális izgalmának zavara. Az impotenciának sokféle oka lehet: testi betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-működési zavar, Parkinson-kór stb.), pszichiátriai betegségek (pl. szorongásos zavar, szkizofrénia, demencia, súlyos depresszió), de előfordulhat egyes gyógyszerek mellékhatásaként (nyugtatók, depresszió elleni szerek) vagy alkohol, illetve kábítószerek hatására.

Az eredet meghatározása céljából nagyon fontos tényező, hogy spontán (pl. reggeli) merevedés fellép-e, hiszen ebben az esetben elsősorban pszichológiai okok jönnek számításba. A nők szexuális izgalmának zavara a házasságban élő nők egyharmadában fordul elő életük során, és abban nyilvánul meg, hogy részben vagy teljes egészében elmarad a nedvesedés, emellett rendszerint képtelenek örömérzésre is. Leggyakoribb oka az úgynevezett fájdalmas közösülés (dyspareunia).

Az orgazmus zavara nőknél abban nyilvánul meg, hogy nem vagy csak megkésve képesek eljutni a szexuális kielégülésig. Okozhatja gyógyszer vagy műtéti beavatkozás, de gyakran előfordul a teherbeeséstől való félelem, a partner nem megfelelő magatartása és depresszió miatt is.

A férfi orgazmusa ugyancsak lehet gátolt (ami többnyire a nőknél említettekhez hasonló okokra vezethető vissza), de ismeretes a korai magömlés is (ejaculatio praecox), ami viszonylag gyakori, a házas férfiak majdnem 25 százalékánál előfordul. Arról van szó, hogy minimális ingerlésre, többnyire még a behatolás előtt bekövetkezik a magömlés. Mivel a nők képesek többszörös orgazmusra, ezért ennek a rendellenességnek nincs női megfelelője.

Hogyan történik a szexuális zavarok kezelése? Nagyon fontos a háttérben meghúzódó esetleges betegségek, kóros elváltozások kizárása ill. ezek megfelelő kezelése. Az esetek túlnyomó többségében azonban ilyen ok nem található. Ilyenkor elsősorban megfelelő felvilágosítás, illetve pszichoterápia segíthet. Utóbbi csoportba tartozik a párterápia, szexuálterápia, magatartásterápia, melyeknek célja a partnerek közötti harmonikus együttlét elérése, a kommunikációs zavarok kiküszöbölése, a pár szexuális viselkedéssel kapcsolatos attitűdjeinek korrigálása. Rendszerint ezek a terápiás módszerek mindkét partner bevonásával valósulnak meg, céljuk az, hogy a pár önbizalomra tegyen szert, fejlődjön kommunikációs képességük, és megtanuljanak örömöt adni és kapni.

A szexuális élet zavarai viszonylag gyakoriak, és nagyon sokan túlzott szemérmesség vagy előítéletek miatt nem mernek segítséget kérni. Pedig érdemes szakemberhez fordulni, hiszen a szexualitás természetes és egészséges emberi magatartásforma, amely értékesebbé teszi két ember kapcsolatát.

Dr. Fábián Zsolt
pszichiáter

forrás: archívum
(Patika Tükör – 000701)