A világon minden negyedik ember olyan betegségbe hal bele, mely a trombózis következményeként alakult ki.
- Ha valakinek az ereiben vérrögök keletkeznek, az az esetek több mint 10%-ban végzetes kimenetelű.
- A rendszeres Ă©s Ăłrákon át tartĂł passzivitás (mint pĂ©ldául tĂ©vĂ©nĂ©zĂ©s) olyan folyamatokat indĂt be szervezetĂĽnkben, melyek az erek pangásához vezetnek Ă©s elĹ‘segĂthetik a vĂ©rrögkĂ©pzĹ‘dĂ©st.
- Egy 2021-es felmérés szerint a magyarok átlagosan 5 óra 12 percet tévéznek naponta, ebből a legtöbb időt az 50 év felettiek töltik a tv előtt, átlagosan 7 óra 11 percet.
A trombózis egy hirtelen, szinte a semmiből fellépő állapot, mely akár halálos kimenetelű is lehet. De azt, hogy mit is takar pontosan, és milyen folyamatok zajlanak le ilyenkor a szervezetben, azt már kevesebben látják át.
A trombĂłzist a vĂ©ralvadás zavara válthatja ki. A vĂ©ralvadás egy igen bonyolult folyamat, Ă©s rendkĂvĂĽl kĂ©nyes az egyensĂşlya: ha valaki vĂ©rzĂ©keny, akkor a szervezetĂ©ben a vĂ©ralvadási folyamatok alulműködnek. Ez azĂ©rt veszĂ©lyes, mert egy nagyobb sĂ©rĂĽlĂ©snĂ©l, nem heged be a seb Ă©s nem áll el a vĂ©rzĂ©s. Könnyű elkĂ©pzelni, hogy ez milyen veszĂ©lyekkel járhat. Ha viszont pont ellenkezĹ‘leg, tĂşl intenzĂvek a vĂ©ralvadási folyamatok, seb jelenlĂ©te nĂ©lkĂĽl is, az ereken belĂĽl vĂ©rrögök keletkezhetnek.
Ezek a vĂ©rrögök lelassĂthatják vagy blokkolhatják a vĂ©ráramlást; ezt a jelensĂ©get nevezzĂĽk trombĂłzisnak. A vĂ©rrögök azĂ©rt kĂĽlönösen veszĂ©lyesek, mert elĹ‘fordulhat, hogy egy darabkájuk leszakad Ă©s eljut egy lĂ©tfontosságĂş szervhez, pĂ©ldául a tĂĽdĹ‘höz, majd ott elzár egy artĂ©riát. Ilyenkor már nem trombĂłzisrĂłl, hanem embĂłliárĂłl beszĂ©lĂĽnk, ami akár halálos kimenetelű is lehet.
Kik a veszélyeztetettek?
Ez a rettegett Ă©s megfoghatatlannak tűnĹ‘ betegsĂ©g látszĂłlag bárkire, bármikor lecsaphat, de a valĂłságban ez azĂ©rt szerencsĂ©re nincs Ăgy. Mint minden betegsĂ©gnĂ©l, a trombĂłzisnál is meghatározhatĂłak rizikĂłtĂ©nyezĹ‘k. LegtöbbjĂĽk rĂ©szben vagy egĂ©szben irányĂtásunk alá vonhatĂł, hiszen gyakran Ă©letmĂłdunkkal kapcsolatos betegsĂ©gekrĹ‘l vagy állapotokrĂłl van szĂł.
A tĂşlsĂşly, a mozgásszegĂ©ny Ă©letmĂłd, az elĂ©gtelen folyadĂ©kbevitel pangáshoz, az erek állapotának romlásához Ă©s a vĂ©r besűrűsödĂ©sĂ©hez vezethetnek. Ezek a kiváltĂł tĂ©nyezĹ‘k mind kontroll alatt tarthatĂłk. HajlamosĂthatnak mĂ©g a fogamzásgátlĂł tabletták Ă©s bizonyos rákbetegek által szedett gyĂłgyszerek is a vĂ©rrögösödĂ©sre. EzĂ©rt nagyon fontos, hogy kezelĹ‘orvosunkkal minden esetben konzultáljunk Ă©s az összes felmerĂĽlĹ‘ kĂ©rdĂ©sĂĽnket feltegyĂĽk a biztonságos gyĂłgyszerszedĂ©s Ă©rdekĂ©ben.
A trombĂłzisra valĂł hajlam genetikai eredetű is lehet, persze azt, hogy milyen gĂ©nekkel rendelkezĂĽnk nem mi határozzuk meg, de a veszĂ©lyeztetettsĂ©g mĂ©rtĂ©ke valamennyire enyhĂthetĹ‘, ha egĂ©szsĂ©ges, aktĂv Ă©letmĂłdot folytatunk.
Tévénézés és trombózis
Az egĂ©szsĂ©ges Ă©letvitelt sokszor olyan dolgok is bojkottálják, amire nem is gondolnánk. PĂ©ldául a tĂ©vĂ©nĂ©zĂ©s. A tĂ©vĂ©zĂ©s az egyik legfĹ‘bb passzĂv kikapcsolĂłdási forma világszerte Ă©s Ăłriási tömegeket Ă©rint. Ráadásul napi szinten töltĂĽnk vele hosszĂş Ăłrákat. Mivel a trombĂłzis kialakulásának esĂ©lye szoros összefĂĽggĂ©sbe hozhatĂł a mozgásszegĂ©ny Ă©letmĂłddal, a kutatĂłkban felmerĂĽlt a kĂ©rdĂ©s, hogy a tĂ©vĂ©nĂ©zĂ©s befolyásolhatja-e valamilyen mĂ©rtĂ©kben a trombĂłzis kialakulását.
Három nagyszabásĂş kutatást folytattak 2016 Ă©s 2021 között. A felmĂ©rĂ©sekben rĂ©sztvevĹ‘ 131 421 jelentkezĹ‘ Ă©letkora jellemzĹ‘en 54 Ă©s 65 Ă©v között volt, akiknek egĂ©szsĂ©gi állapotát 5-20 Ă©vig kĂsĂ©rtĂ©k figyelemmel. A vizsgálat során kifejezetten olyan rĂ©sztvevĹ‘kkel dolgoztak, akiknek mĂ©g nem volt trombĂłzisuk. Arra is kĂĽlön gondot fordĂtottak, hogy kizárják azt, hogy pusztán azĂ©rt nĹ‘ a trombĂłzis rizikĂłja a tĂ©vĂ©nĂ©zĹ‘k körĂ©ben, mert aki szeret sokat tĂ©vĂ©zni általában ritkábban jár el sportolni, nagyobb esĂ©llyel van tĂşlsĂşlya, magas vĂ©rnyomása vagy magas koleszterinszintje, rosszabb az általános egĂ©szsĂ©gi állapota Ă©s emiatt eleve magasabb rizikĂłcsoportba tartozik.
Az összes résztvevőből 946 főnek alakult ki vénás tromboembóliája a megfigyelt időszakban. Bebizonyosodott tehát, hogy a rendszeres tévénézés hatására valóban nőhet a trombózisveszély.
De nem mindegy, milyen hosszan ülünk a tv előtt: napi 4 óra, illetve annál több tévézés jelentősen fokozhatja a vénás tromboembólia, illetve az érszűkület kialakulásának veszélyét. Ha 4 órát vagy annál többet tévézünk egy nap, akár 35%-kal nagyobb lehet az esélye a vérrögök kialakulásának, mintha napi 2,5 órát ülnénk a képernyő előtt. 5
Ilyenkor a következő folyamatok indulnak be testünkben:
- A hosszan tartó passzivitás következtében először a tévénézők általános egészségügyi értékei indulnak romlásnak, túlsúly, illetve magas vérnyomás alakulhat ki.
- A következő stádiumban a sejtek viszkozitása megnő, majd a vérlemezkék is besűrűsödnek.
- Végül pedig vénás pangás alakul ki az elégtelen vénás áramlás miatt.
A kutatĂłk mĂ©g egy rendkĂvĂĽl meglepĹ‘ felfedezĂ©st tettek: a vizsgálati alanyoknál szinte teljesen fĂĽggetlenĂĽl alakult ki trombĂłzis attĂłl fĂĽggetlenĂĽl, hogy az adott szemĂ©ly rendszeresen sportolt-e vagy sem. Igaz, az aktĂv Ă©let minimálisan mĂ©rsĂ©kelte a trombĂłzis kialakulásának valĂłszĂnűsĂ©gĂ©t, de nem ellensĂşlyozta teljesen.
KiderĂĽlt, hogy az egyik döntĹ‘ tĂ©nyezĹ‘ az, hogy az ember tĂ©vĂ©nĂ©zĂ©s közben egyáltalán nem kel fel a kanapĂ©rĂłl, mert Ăłrákra leköti a műsor, Ăgy teljesen mozdulatlan marad. Ha viszont bizonyos idĹ‘közönkĂ©nt megszakĂtjuk a tĂ©vĂ©nĂ©zĂ©st Ă©s felkelĂĽnk kicsit sĂ©tálni, tenni-venni, Ă©rdemben csökkenthetjĂĽk a vĂ©rrögkĂ©pzĹ‘dĂ©s kockázatát. Nemcsak az számĂt tehát, hogy egy hĂ©ten hány Ăłrát töltĂĽnk testmozgással vagy tĂ©vĂ©zĂ©ssel, hanem az is, hogy a teljesen passzĂv ĂĽlĹ‘ vagy fekvĹ‘ helyzet milyen hosszan tart, illetve milyen idĹ‘közönkĂ©nt szakĂtjuk meg egy kis átmozgatással.
Megelőzés és kezelés
Mint az összes betegsĂ©gnĂ©l a trombĂłzisnál is a legjobb gyĂłgymĂłd a megelĹ‘zĂ©s. MegfelelĹ‘ Ă©letmĂłddal jelentĹ‘sen csökkenthetĹ‘ a trombĂłzis kialakulásának esĂ©lye. EgĂ©szsĂ©ges Ă©trend, rendszeres testmozgás, Ă©s mint a kutatások is bizonyĂtják, a passzĂvabb napszakokban vĂ©gtagjaink ĂłránkĂ©nt törtĂ©nĹ‘ átmozgatása hozzájárul egĂ©szsĂ©gĂĽnk megĹ‘rzĂ©sĂ©hez.
Ma már lehetĹ‘sĂ©g van arra is, hogy orvosi vizsgálatokkal megállapĂtsuk, hajlamosak vagyunk-e a trombĂłzisra. Mind a megelĹ‘zĂ©shez, mind a már trombĂłzison átesett betegek kilátásainak javĂtásához nagyszerű vĂ©ralvadásgátlĂł kĂ©szĂtmĂ©nyek Ă©s komplex terápiák állnak rendelkezĂ©sĂĽnkre, Ă©rdemes tehát a számunkra leghatĂ©konyabb megoldást orvosunkkal egyĂĽttműködve kialakĂtani.