NƑgyĂłgyĂĄszati szƱrĂ©s – tudatossĂĄg, megelƑzĂ©s

Egy közel ezer, döntƑen 35 Ă©v feletti nƑ megkĂ©rdezĂ©sĂ©vel vĂ©gzett nem reprezentatĂ­v hazai kutatĂĄs alapjĂĄn vĂ©lelmezhetƑ, a hölgyek többsĂ©ge tisztĂĄban van a nƑgyĂłgyĂĄszati szƱrĂ©sek fontossĂĄgĂĄval. A megelƑzĂ©s Ă©rdekĂ©ben 85%-uk panasz- Ă©s tĂŒnetmentes idƑszakban is felkeresi orvosĂĄt.

Árnyalja a kĂ©pet, hogy a nƑk 15%-a kizĂĄrĂłlag panasz esetĂ©n, az elvĂĄltozĂĄsok kezelĂ©se vĂ©gett megy el szakorvosĂĄhoz, a veszĂ©lyeztetettebbnek tekinthetƑ 55 Ă©ven felĂŒlieknek pedig 13%-a hanyagolja el a rendszeres szƱrĂ©st.

MammogrĂĄfiai vizsgĂĄlaton valĂł rĂ©szvĂ©tel egyĂ©b indikĂĄciĂł hiĂĄnyĂĄban a fiatalabbaknak (30-45 Ă©v) hĂĄrom, idƑsebbeknek (45 Ă©v felett) kĂ©tĂ©vente javasolt, Ă­gy – a fizikĂĄlis Ă©s otthoni ellenƑrizhetƑsĂ©g ellenĂ©re – elgondolkodtatĂł, hogy összessĂ©gĂ©ben a nƑk több mint harmada (36%), a 45-55 Ă©vesek fele, a 35-45 Ă©ves korosztĂĄly 70%-a mĂ©g soha nem jĂĄrt ilyen kĂ©palkotĂł szƱrƑvizsgĂĄlaton.

A szƱrĂ©sre jĂĄrĂł nƑk többsĂ©ge mĂ©hnyakrĂĄk szƱrĂ©sen (69%) Ă©s kĂ©tkezi, tapintĂĄsos vizsgĂĄlaton (64%) legalĂĄbb Ă©vente rĂ©szt vesz. BĂĄr a mĂ©hnyakrĂĄkot okozĂł HPV vĂ­rusfertƑzĂ©sen a nƑk körĂŒlbelĂŒl 80%-a esik ĂĄt Ă©lete sorĂĄn, Ă©s a mĂ©hnyakrĂĄkos elvĂĄltozĂĄst minden esetben HPV-fertƑzĂ©s elƑzi meg, a nƑgyĂłgyĂĄszati szƱrĂ©sekre jĂĄrĂłk fele mĂ©g soha nem vett rĂ©szt a vĂ­rus kimutatĂĄsĂĄt cĂ©lzĂł vizsgĂĄlaton. Ennek oka rĂ©szben valĂłszĂ­nƱleg az, hogy a HPV-teszt elvĂ©gzĂ©sĂ©t kĂŒlön kell kĂ©rni a nƑgyĂłgyĂĄsztĂłl, az orvos csak indokolt esetben – pĂ©ldĂĄul condyloma meglĂ©te esetĂ©n – ajĂĄnlja fel azt. TapintĂĄsos emlƑvizsgĂĄlaton vagy kolposzkĂłpiĂĄs ellenƑrzĂ©sen a hölgyek közel fele vesz rĂ©szt rendszeresen.

A nƑk többsĂ©ge tudatosan figyel egĂ©szsĂ©gĂ©re

A szƱrĂ©sre jĂĄrĂł nƑk 85%-a a sajĂĄt bevallĂĄsa szerint ĂĄltalĂĄnossĂĄgban tudatos egĂ©szsĂ©gĂ©t illetƑen – s ennek a tudatossĂĄgnak a rĂ©szĂ©t kĂ©pezi a nƑi szervek rendszeres monitorozĂĄsa is. A szƱrĂ©sre jĂĄrĂĄsban a tudatos odafigyelĂ©s mellett a daganatos betegsĂ©gektƑl valĂł fĂ©lelem is szerepet jĂĄtszik: a nƑk több mint fele (55%) tart az idƑben felfedezve gyĂłgyĂ­thatĂł, azonban kĂ©sƑi felismerĂ©ssel sok esetben vĂ©gzetes kimenetelƱ rĂĄkos elvĂĄltozĂĄsoktĂłl.

Az ĂĄltalĂĄnos kommunikĂĄciĂł is Ă©rezteti pozitĂ­v hatĂĄsĂĄt a szƱrĂ©seken valĂł rĂ©szvĂ©tel ösztönzĂ©sĂ©ben: a vĂĄlaszadĂł nƑk közel 60%-a azĂ©rt jĂĄr ilyen cĂ©lbĂłl szakorvosĂĄhoz, mert olvasott ezek fontossĂĄgĂĄrĂłl, mĂ­g 45%-uk kifejezetten a doktor javaslata miatt vesz rĂ©szt. Minden negyedik nƑ csalĂĄdjĂĄban fordult elƑ daganatos megbetegedĂ©s, többeket ez is motivĂĄl a szƱrĂ©sek elvĂ©geztetĂ©sĂ©ben.

Sok nƑt a vizsgĂĄlat kellemetlensĂ©ge tart vissza

A rendszeres ellenƑrzĂ©seket mellƑzƑ hölgyek közel 60%-a csak abban az esetben vesz rĂ©szt megelƑzƑ vizsgĂĄlaton, amikor panasz miatt egyĂ©bkĂ©nt is felkeresi orvosĂĄt, de kĂŒlön nem keresi fel a rendelƑt ilyen cĂ©llal. Sokak (55%) szĂĄmĂĄra a vizsgĂĄlattal jĂĄrĂł kĂ©nyelmetlensĂ©g, kellemetlensĂ©g jelent visszatartĂł erƑt, több mint egyharmaduk (33%) – elsƑsorban a fiatalabb korosztĂĄly kĂ©pviselƑi – pedig szĂ©gyellik magukat az orvos, nƑvĂ©r elƑtt.

TöbbĂŒk (közel 40%) a szƱrĂ©sre behĂ­vĂł Ă©rtesĂ­tƑ hiĂĄnyĂĄban Ă©rzi Ășgy, nem szĂŒksĂ©ges a vizsgĂĄlatokon rendszeresen rĂ©szt vennie, Ă©s relatĂ­ve magas azok arĂĄnya is, akiket a vizsgĂĄlattal jĂĄrĂł idƑigĂ©ny tart vissza: csaknem 30%-uk emlĂ­ti, hogy tĂșl sok idƑt vesz igĂ©nybe az orvoshoz valĂł bejutĂĄs, illetve mintegy egyötödĂŒknek egyszerƱen nincs ideje ilyesmivel foglalkozni...

Szinapszis Kft. felmérése nyomån

A kutatĂĄs online kĂ©rdƑíves mĂłdszerrel 2013 augusztusĂĄban zajlott 916 nƑ rĂ©szvĂ©telĂ©vel. A minta összetĂ©tele rĂ©giĂł, telepĂŒlĂ©stĂ­pus alapjĂĄn vegyes, nem reprezentatĂ­v.