A kötĆhĂĄrtya (conjuctiva) a szemhĂ©j belsĆ felszĂnĂ©t Ă©s a szemgolyĂłt borĂtĂł laza, a szem mozgĂĄsait követĆ nyĂĄlkahĂĄrtya. A szemhĂ©jak belsĆ Ă©lĂ©n ered Ă©s feszesen tapad a szaruhĂĄrtya szĂ©lĂ©n, a limbusban. EredĂ©si Ă©s tapadĂĄsi pontjait kivĂ©ve alapjĂĄrĂłl könnyen elmozdĂthatĂł. A szemhĂ©jat borĂtĂł tarsalis Ă©s a szemgolyĂłt borĂtĂł bulbaris kötĆhĂĄrtya talĂĄlkozĂĄsĂĄnĂĄl egy zsĂĄkszerƱ ĂĄthajlĂĄs talĂĄlhatĂł. A kötĆhĂĄrtya egĂ©szsĂ©ges szemen halvĂĄny, sima, csillogĂł. KĂłros esetben bĆvĂ©rƱsĂ©g, vĂ©rzĂ©s, ödĂ©ma következhet be.
A vörös szem kĂłrkĂ©p lehet egy- vagy kĂ©toldali, jĂĄrhat lĂĄtĂĄsromlĂĄssal vagy anĂ©lkĂŒl, kĂsĂ©rheti fĂĄjdalom, de lehet fĂĄjdalommentes is.
Minden, a kötĆhĂĄrtyĂĄt Ă©rĆ izgalom elsĆ tĂŒnete a vĂ©rbĆsĂ©g, amikor a lĂĄthatĂł erek kitĂĄgulnak, megvastagodnak, a kapillĂĄrisok vĂ©rrel telnek meg, a kötĆhĂĄrtya kivörösödik. A bulbaris kötĆhĂĄrtya vĂ©rbĆsĂ©ge rĂĄnĂ©zĂ©ssel felismerhetĆ, az alsĂł ĂĄthajlĂĄs pedig Ășgy tekinthetĆ meg, hogy az alsĂł szemhĂ©jat lefelĂ© hĂșzzuk, miközben a beteg felfelĂ© nĂ©z. A felsĆ tarsalis kötĆhĂĄrtya Ă©s a felsĆ ĂĄthajlĂĄs azonban csak a szemhĂ©jak kifordĂtĂĄsĂĄval vizsgĂĄlhatĂł.
A vĂ©rzĂ©sek a kötĆhĂĄrtyĂĄn lehetnek pontsze-rƱek vagy nagyobb, lapos, sötĂ©tvörös foltok. Okozhatja görcsös köhögĂ©s, erĆs hasprĂ©s, intenzĂv fizikai terhelĂ©s, mĂșlĂł, egyĂ©b tĂŒneteket nem okozĂł vĂ©rnyomĂĄs-emelkedĂ©s vagy a szem erĆteljesebb megdörzsölĂ©se. A betegnek rendszerint nagy riadalmat okoz, de az esetek többsĂ©gĂ©ben fĂĄjdalmatlan, teljesen ĂĄrtalmatlan elvĂĄltozĂĄs, amely kezelĂ©st nem igĂ©nyel, pĂĄr nap alatt spontĂĄn felszĂvĂłdik. RitkĂĄn nagyobb sĂ©rĂŒlĂ©s rĂ©szjelensĂ©ge lehet. A kötĆhĂĄrtya-ödĂ©ma kĂŒlönösen a bulbaris kötĆhĂĄrtyĂĄn feltƱnĆ. EnyhĂ©bb formĂĄjĂĄban a kötĆhĂĄrtya egyenletesen megduzzad, sĂșlyosabb esetben a felszaporodĂł folyadĂ©k nagy hĂłlyagok alakjĂĄban emeli el a kötĆhĂĄrtyĂĄt. A duzzadt kötĆhĂĄrtya ilyenkor a szaruhĂĄrtyĂĄra borul, esetleg a szemrĂ©sbĆl is kitĂŒrem-kedik.
Vörös szem esetĂ©n a szakember könnyen felismeri, hogy felĂŒletes kötĆhĂĄrtya-gyulladĂĄsrĂłl vagy a szemgolyĂł mĂ©lyebb szöveteinek megbetegedĂ©sĂ©rĆl van-e szĂł. A vörös szem többnyire egyoldali a szemhĂ©jak Ă©s a könnyszervek betegsĂ©geiben, a szaruhĂĄrtya, az ĂnhĂĄrtya Ă©s a szem közĂ©psĆ burkainak gyulladĂĄsakor. VĂ©rbĆsĂ©ggel, heves fĂĄjdalommal Ă©s többnyire jelentĆs lĂĄtĂĄsromlĂĄssal jĂĄr a zöldhĂĄlyogos roham vagy az egyĂ©b betegsĂ©g talajĂĄn kialakult mĂĄsodlagos zöldhĂĄlyog. Vörös szemet lĂĄtunk a pajzsmirigy tĂșlmƱködĂ©se vagy a szem mögött fejlĆdĆ tumorok miatt kialakulĂł exophta-lamus, azaz a szemgolyĂł elĆre helyezĆdĂ©se esetĂ©n is.
Leggyakrabban azonban a kötĆhĂĄrtya-gyulladĂĄs (conjuctivitis) okoz vörös szemet. A beteg ilyenkor Ă©gĂ©sre, viszketĂ©sre, idegentest-Ă©rzĂ©sre, de nem kifejezett fĂĄjdalomra panaszkodik, többnyire mindkĂ©t szemĂ©n. Sok esetben vĂĄladĂ©kozĂĄs is kĂsĂ©ri. NormĂĄlisan a kötĆhĂĄrtya sejtjei minimĂĄlis vĂĄladĂ©kot (nyĂĄkot) termelnek. A nyĂĄk termelĆdĂ©se folyamatos, alvĂĄs közben is tart, mennyisĂ©ge Ă©ppen elegendĆ, hogy a felszĂnt nedvesen Ă©s sĂkosan tartsa. Minden kötĆhĂĄrtya-izgalom fokozott nyĂĄktermelĆdĂ©ssel jĂĄr. MĂ©rsĂ©kelt esetben a vĂĄladĂ©k a belsĆ zugban gyƱlik fel, közepesen sĂșlyos esetben Ă©bredĂ©skor a pillĂĄkon beszĂĄradva a szemhĂ©jakat összetapasztja, sĂșlyos esetben a vĂĄladĂ©k ĂĄllandĂłan csurog a szemrĂ©sbĆl. A betegsĂ©g ĂĄltalĂĄban nĂ©hĂĄny napig vagy 1-2 hĂ©tig tart, ritkĂĄn elĆfordulhat ennĂ©l hosszabb gyĂłgyulĂĄsi idĆ is.
A kötĆhĂĄrtya-gyulladĂĄs lehet akut (heveny, gyors lefolyĂĄsĂș) Ă©s krĂłnikus (idĂŒlt, hosszan tartĂł). Okozhatja baktĂ©rium, gomba, vĂrus, parazita, egyĂ©b mikroba, lehet allergiĂĄs, de ismerĂŒnk Ășgynevezett nem patogĂ©n eredetƱ conjuctiviseket is. Ez utĂłbbiak hĂĄtterĂ©ben leggyakrabban fĂŒst, por, vegyszergĆz vagy mĂĄs mechanikai irritĂĄciĂł, fĂ©nytörĂ©si hiba, esetleg orrmellĂ©kĂŒreg-folyamatok ĂĄllhatnak.
Az egyszerƱ kĂłros kötĆhĂĄrtya-gyulladĂĄs többnyire a nap folyamĂĄn egyre fokozĂłdĂł Ă©gĆ, szĂșrĂł Ă©rzĂ©ssel, a szem fĂĄradĂĄsĂĄval jĂĄr, a panaszok este mindig erĆsebbek. Gyakrabban talĂĄlkozunk ezzel az ĂĄllapottal vörös hajĂș, fehĂ©r bĆrƱ, vilĂĄgos szemƱ betegeknĂ©l. NevĂ©vel ellentĂ©tben gyĂłgyĂtĂĄsa nem egyszerƱ, orvos Ă©s pĂĄciens rĂ©szĂ©rĆl egyarĂĄnt sok tĂŒrelmet igĂ©nyel.
Elhanyagolt szĂĄraz szem tĂŒnetegyĂŒttes szövĆdmĂ©nyekĂ©nt conjuctivitis sicca, azaz kiszĂĄradĂĄsos kötĆhĂĄrtya-gyulladĂĄs alakulhat ki.
A kötĆhĂĄrtya-gyulladĂĄs gyĂłgyszeres kezelĂ©se a kivĂĄltĂł oktĂłl fĂŒgg, amelynek meghatĂĄrozĂĄsa - mƱszeres vizsgĂĄlat alapjĂĄn - szemorvos feladata. A patikĂĄkban recept nĂ©lkĂŒl kaphatĂł (egyĂ©bkĂ©nt kivĂĄlĂł) szemĂ©szeti kĂ©szĂtmĂ©nyek egy rĂ©sze csak a felszĂni vĂ©rbĆsĂ©get csökkenti, ami a gyĂłgyulĂĄs hamis illĂșziĂłjĂĄt keltheti a kivĂĄltĂł ok tĂ©nyleges megszĂŒntetĂ©se nĂ©lkĂŒl.
Dr. Kabai Magdolna
szemész szakorvos
forrĂĄs: archĂvum
(Patika TĂŒkör â 030201)