Vörös szemmel – A kötƑhĂĄrtya-gyulladĂĄs

A kötƑhĂĄrtya (conjuctiva) a szemhĂ©j belsƑ felszĂ­nĂ©t Ă©s a szemgolyĂłt borĂ­tĂł laza, a szem mozgĂĄsait követƑ nyĂĄlkahĂĄrtya. A szemhĂ©jak belsƑ Ă©lĂ©n ered Ă©s feszesen tapad a szaruhĂĄrtya szĂ©lĂ©n, a limbusban. EredĂ©si Ă©s tapadĂĄsi pontjait kivĂ©ve alapjĂĄrĂłl könnyen elmozdĂ­thatĂł. A szemhĂ©jat borĂ­tĂł tarsalis Ă©s a szemgolyĂłt borĂ­tĂł bulbaris kötƑhĂĄrtya talĂĄlkozĂĄsĂĄnĂĄl egy zsĂĄkszerƱ ĂĄthajlĂĄs talĂĄlhatĂł. A kötƑhĂĄrtya egĂ©szsĂ©ges szemen halvĂĄny, sima, csillogĂł. KĂłros esetben bƑvĂ©rƱsĂ©g, vĂ©rzĂ©s, ödĂ©ma következhet be.

A vörös szem kĂłrkĂ©p lehet egy- vagy kĂ©toldali, jĂĄrhat lĂĄtĂĄsromlĂĄssal vagy anĂ©lkĂŒl, kĂ­sĂ©rheti fĂĄjdalom, de lehet fĂĄjdalommentes is.

Minden, a kötƑhĂĄrtyĂĄt Ă©rƑ izgalom elsƑ tĂŒnete a vĂ©rbƑsĂ©g, amikor a lĂĄthatĂł erek kitĂĄgulnak, megvastagodnak, a kapillĂĄrisok vĂ©rrel telnek meg, a kötƑhĂĄrtya kivörösödik. A bulbaris kötƑhĂĄrtya vĂ©rbƑsĂ©ge rĂĄnĂ©zĂ©ssel felismerhetƑ, az alsĂł ĂĄthajlĂĄs pedig Ășgy tekinthetƑ meg, hogy az alsĂł szemhĂ©jat lefelĂ© hĂșzzuk, miközben a beteg felfelĂ© nĂ©z. A felsƑ tarsalis kötƑhĂĄrtya Ă©s a felsƑ ĂĄthajlĂĄs azonban csak a szemhĂ©jak kifordĂ­tĂĄsĂĄval vizsgĂĄlhatĂł.

A vĂ©rzĂ©sek a kötƑhĂĄrtyĂĄn lehetnek pontsze-rƱek vagy nagyobb, lapos, sötĂ©tvörös foltok. Okozhatja görcsös köhögĂ©s, erƑs hasprĂ©s, intenzĂ­v fizikai terhelĂ©s, mĂșlĂł, egyĂ©b tĂŒneteket nem okozĂł vĂ©rnyomĂĄs-emelkedĂ©s vagy a szem erƑteljesebb megdörzsölĂ©se. A betegnek rendszerint nagy riadalmat okoz, de az esetek többsĂ©gĂ©ben fĂĄjdalmatlan, teljesen ĂĄrtalmatlan elvĂĄltozĂĄs, amely kezelĂ©st nem igĂ©nyel, pĂĄr nap alatt spontĂĄn felszĂ­vĂłdik. RitkĂĄn nagyobb sĂ©rĂŒlĂ©s rĂ©szjelensĂ©ge lehet. A kötƑhĂĄrtya-ödĂ©ma kĂŒlönösen a bulbaris kötƑhĂĄrtyĂĄn feltƱnƑ. EnyhĂ©bb formĂĄjĂĄban a kötƑhĂĄrtya egyenletesen megduzzad, sĂșlyosabb esetben a felszaporodĂł folyadĂ©k nagy hĂłlyagok alakjĂĄban emeli el a kötƑhĂĄrtyĂĄt. A duzzadt kötƑhĂĄrtya ilyenkor a szaruhĂĄrtyĂĄra borul, esetleg a szemrĂ©sbƑl is kitĂŒrem-kedik.

Vörös szem esetĂ©n a szakember könnyen felismeri, hogy felĂŒletes kötƑhĂĄrtya-gyulladĂĄsrĂłl vagy a szemgolyĂł mĂ©lyebb szöveteinek megbetegedĂ©sĂ©rƑl van-e szĂł. A vörös szem többnyire egyoldali a szemhĂ©jak Ă©s a könnyszervek betegsĂ©geiben, a szaruhĂĄrtya, az Ă­nhĂĄrtya Ă©s a szem közĂ©psƑ burkainak gyulladĂĄsakor. VĂ©rbƑsĂ©ggel, heves fĂĄjdalommal Ă©s többnyire jelentƑs lĂĄtĂĄsromlĂĄssal jĂĄr a zöldhĂĄlyogos roham vagy az egyĂ©b betegsĂ©g talajĂĄn kialakult mĂĄsodlagos zöldhĂĄlyog. Vörös szemet lĂĄtunk a pajzsmirigy tĂșlmƱködĂ©se vagy a szem mögött fejlƑdƑ tumorok miatt kialakulĂł exophta-lamus, azaz a szemgolyĂł elƑre helyezƑdĂ©se esetĂ©n is.

Leggyakrabban azonban a kötƑhĂĄrtya-gyulladĂĄs (conjuctivitis) okoz vörös szemet. A beteg ilyenkor Ă©gĂ©sre, viszketĂ©sre, idegentest-Ă©rzĂ©sre, de nem kifejezett fĂĄjdalomra panaszkodik, többnyire mindkĂ©t szemĂ©n. Sok esetben vĂĄladĂ©kozĂĄs is kĂ­sĂ©ri. NormĂĄlisan a kötƑhĂĄrtya sejtjei minimĂĄlis vĂĄladĂ©kot (nyĂĄkot) termelnek. A nyĂĄk termelƑdĂ©se folyamatos, alvĂĄs közben is tart, mennyisĂ©ge Ă©ppen elegendƑ, hogy a felszĂ­nt nedvesen Ă©s sĂ­kosan tartsa. Minden kötƑhĂĄrtya-izgalom fokozott nyĂĄktermelƑdĂ©ssel jĂĄr. MĂ©rsĂ©kelt esetben a vĂĄladĂ©k a belsƑ zugban gyƱlik fel, közepesen sĂșlyos esetben Ă©bredĂ©skor a pillĂĄkon beszĂĄradva a szemhĂ©jakat összetapasztja, sĂșlyos esetben a vĂĄladĂ©k ĂĄllandĂłan csurog a szemrĂ©sbƑl. A betegsĂ©g ĂĄltalĂĄban nĂ©hĂĄny napig vagy 1-2 hĂ©tig tart, ritkĂĄn elƑfordulhat ennĂ©l hosszabb gyĂłgyulĂĄsi idƑ is.

A kötƑhĂĄrtya-gyulladĂĄs lehet akut (heveny, gyors lefolyĂĄsĂș) Ă©s krĂłnikus (idĂŒlt, hosszan tartĂł). Okozhatja baktĂ©rium, gomba, vĂ­rus, parazita, egyĂ©b mikroba, lehet allergiĂĄs, de ismerĂŒnk Ășgynevezett nem patogĂ©n eredetƱ conjuctiviseket is. Ez utĂłbbiak hĂĄtterĂ©ben leggyakrabban fĂŒst, por, vegyszergƑz vagy mĂĄs mechanikai irritĂĄciĂł, fĂ©nytörĂ©si hiba, esetleg orrmellĂ©kĂŒreg-folyamatok ĂĄllhatnak.

Az egyszerƱ kĂłros kötƑhĂĄrtya-gyulladĂĄs többnyire a nap folyamĂĄn egyre fokozĂłdĂł Ă©gƑ, szĂșrĂł Ă©rzĂ©ssel, a szem fĂĄradĂĄsĂĄval jĂĄr, a panaszok este mindig erƑsebbek. Gyakrabban talĂĄlkozunk ezzel az ĂĄllapottal vörös hajĂș, fehĂ©r bƑrƱ, vilĂĄgos szemƱ betegeknĂ©l. NevĂ©vel ellentĂ©tben gyĂłgyĂ­tĂĄsa nem egyszerƱ, orvos Ă©s pĂĄciens rĂ©szĂ©rƑl egyarĂĄnt sok tĂŒrelmet igĂ©nyel.

Elhanyagolt szĂĄraz szem tĂŒnetegyĂŒttes szövƑdmĂ©nyekĂ©nt conjuctivitis sicca, azaz kiszĂĄradĂĄsos kötƑhĂĄrtya-gyulladĂĄs alakulhat ki.

A kötƑhĂĄrtya-gyulladĂĄs gyĂłgyszeres kezelĂ©se a kivĂĄltĂł oktĂłl fĂŒgg, amelynek meghatĂĄrozĂĄsa - mƱszeres vizsgĂĄlat alapjĂĄn - szemorvos feladata. A patikĂĄkban recept nĂ©lkĂŒl kaphatĂł (egyĂ©bkĂ©nt kivĂĄlĂł) szemĂ©szeti kĂ©szĂ­tmĂ©nyek egy rĂ©sze csak a felszĂ­ni vĂ©rbƑsĂ©get csökkenti, ami a gyĂłgyulĂĄs hamis illĂșziĂłjĂĄt keltheti a kivĂĄltĂł ok tĂ©nyleges megszĂŒntetĂ©se nĂ©lkĂŒl.

Dr. Kabai Magdolna
szemész szakorvos

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 030201)