Új, a végzettséget és a szakmai tapasztalatot is figyelembe vevő bértábla bevezetését tervezi az Egészségügyi Minisztérium az ágazat nem orvosi munkaköreiben. A kormányzat által az egészségügyi ágazatnak bejelentett 510 milliárd forintos többletforrás legnagyobb tétele a szakdolgozói bérrendezés lenne, ami 123 500 dolgozót érint.
A tárca közleménye szerint a kormány 2027-re tervezett, valamennyi ágazatra kiterjedő béremeléseire szánt források közel egyharmadát az egészségügyben dolgozók béremelésére fordítja. A többletforrásából csaknem 192 milliárd forint jut a szakdolgozói bérrendezésre. A szakdolgozók alapbére átlagosan 15 százalékkal emelkedik, a személyi jövedelemadó csökkentésének hatásával együtt pedig nettó jövedelmük átlagosan 17 százalékkal nőhet.
A bérrendezés kiterjed az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban és a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozókra: a segédápolóktól az asszisztenseken és gyógytornászokon át az MSc-végzettségű ápolókig. Béremelésben részesülnek azok a további munkatársak is, akik az intézmények mindennapi működését biztosítják, köztük műszaki szakemberek, gondnokok, szerelők, adminisztrátorok, orvosírnokok és informatikusok.
A háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett dolgozó szakdolgozók is a többi szakdolgozóval azonos "cellás" bértáblába kerülnek. A bérrendezés a közfeladatot ellátó, vállalkozási vagy alapítványi formában működő szolgáltatók munkatársaira is kiterjed, így többek között a betegszállításban, a dialízisellátásban, a pszichiátriai és más szakellátásban, az otthoni szakápolásban és a hospice-ellátásban dolgozókra.
A tárca által közzétett új bértábla-tervezet hat fizetési osztályból (besorolási csoport) és 15 gyakorlati időhöz kötött fokozatból áll.
A közlés szerint azoknál, akik a korábbi bérsáv alsó részén kerestek, a növekedés 30-35 százalékos, egyes esetekben ennél nagyobb is lehet. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló szakdolgozók alapbére legalább 7,5 százalékkal emelkedik. Akinek a jelenlegi egyéni alapbére magasabb a bértáblában szereplő összegnél, annak az alapbére nem csökken.
Példaként azt írták: egy 40 éve dolgozó segédápoló havi bruttó 322 800 forintos alapbére 540 200 forintra emelkedhet, ami 67,3 százalékos növekedés. Tízéves gyakorlatú, belgyógyászati osztályon dolgozó ápoló bruttó alapbére 500 ezer forintról 626 600 forintra emelkedhet, ez 25,3 százalékos növekedés. Egy 32 éves gyakorlattal rendelkező, mesterfokozatú gyógytornász jelenlegi 900 ezer forintos alapbére 1 061 500 forintra emelkedhet, ami 17,9 százalékos növekedés. A konkrét emelés mértéke a korábbi alapbértől, a munkakörhöz szükséges végzettségtől és az elismert gyakorlati időtől függ.
A 2024-ben bevezetett sávos bérrendszerben az alapbér egy alsó és egy felső határ között, jelentős részben a munkáltató döntése alapján alakult. Emiatt azonos végzettséggel, hasonló munkakörben és azonos szakmai gyakorlattal dolgozók alapbére között is nagy eltérések alakulhattak ki. Az új bértábla ezzel szemben a munkakörhöz szükséges végzettséghez és az elismert gyakorlati időhöz rendeli az alapbért, így könnyebben követhető, ki melyik besorolásba tartozik, és milyen szakmai előmenetellel számolhat.
A tárca a bértábla kialakításáról a szakdolgozói érdekképviseletekkel, a szakszervezetekkel, a kamarákkal és más szakmai szervezetekkel is egyeztetett.
A minisztérium azt írta, a kezdő bérek emelése és a kiszámíthatóbb szakmai előmenetel célja, hogy több fiatal válassza az egészségügyi hivatást, a tapasztalt szakdolgozók közül pedig kevesebben hagyják el a pályát. A végzettség és a gyakorlat elismerése mérsékelheti a bérfeszültségeket és erősítheti a dolgozók hosszú távú elköteleződését, a stabilabb szakdolgozói létszám pedig hozzájárulhat a túlórák és helyettesítések terheinek mérsékléséhez, valamint a betegek biztonságosabb, folyamatos ellátásához.
Az intézmények külön keretet kapnak a többletfeladatok, a nagyobb felelősség és a kiemelkedő szakmai teljesítmény elismerésére. Díjazható például a mentorálás, az oktatás, a vezető ápolói munka és a többletkompetenciák alkalmazása. Emellett figyelembe vehetők a különösen megterhelő feladatok és a nehezen betölthető munkakörök sajátosságai is. A keret intézmények közötti elosztása a jelenlegi bértömeghez igazodik. A felhasználás pontos, ellenőrizhető szempontjait a tárca a szakmai és érdekképviseleti egyeztetések alapján véglegesíti.
A közlemény idézi Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert, aki szerint a bérrendezés nemcsak a fizetések emeléséről szól, hanem kiszámíthatóbbá teszi az előmenetelt, és jobban elismeri a végzettséget, valamint a tapasztalatot. "A fiataloknak vonzóbb pályakezdést, a tapasztalt kollégáknak pedig több megbecsülést és okot szeretnénk adni arra, hogy az egészségügyben maradjanak" – fogalmazott.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke az MTI érdeklődésére azt mondta, a béremelés önmagában örömteli, hiszen több mint két és fél éve nem történt ilyen. "A bérrendezés nagyon jó dolog, ha az olyan mértékű, ami tényleg a kormányzat által is kommunikált igazságosságot, motivációt és megbecsülést tükrözi" – fogalmazott.
A bértábla lehetséges belső aránytalanságaira felhívva a figyelmet azt mondta, a minisztérium tájékoztatása alapján előfordulhat, hogy a leginkább terhelt területen dolgozó intenzív szakápoló 45 ezer forint emelést fog kapni, míg egy képesítés nélküli kisegítő munkavállaló 60 százalék feletti emelést kap, így a kettejük fizetése közötti különbség mindössze 100 ezer forint lesz. Szerinte az ehhez hasonló aránytalanságok, azaz a bérek összecsúszása feszültséget okozhat az ágazatban.
Balogh Zoltán szerint kiszámítható és tervezhető bérrendszer kialakítására lenne szükség, amely hosszú távon átlátható szakmai és anyagi előmenetelt biztosít a szakdolgozók számára. Mint mondta: elismerve a kormányzat szándékát és törekvéseit a bérrendezésre, a most közzétett bértábla-tervezetet csak kiindulópontnak tudja tekinteni a kamara – véleménye szerint további egyeztetést igényelne a bevezetése, jelezve, hogy a tárca szakértői egyeztetést nem tartott az új bértábláról, csupán egy "tájékoztatóra" hívta meg az érintettek képviselőit.
(MTI nyomán)
