Sport a füstködben

Sport a szabadban, maszkban
Adott esetben segíthet a maszk (illusztráció, fofó: Ave Calvar, unsplash.com)

Szabadban sportolni kizárólag tiszta levegőjű helyen érdemes. Nem az Alpok kristálytiszta levegőjű magaslati terepeire gondolok, még csak nem is a Mátrára, Normafára. Csupán tényeken alapuló, józan, felelős mérlegelésre.

Nyugalmi légzésünk során percenként körülbelül tizenkétszer veszünk levegőt, egyenként mintegy 500 ml térfogatban. Ez percenként hat liternyi levegő légutakon történő átáramlását jelenti.

Ezzel a légzési perctérfogattal sem kellemes sétálgatni a Széna téren, Margit körúton – bárki lemérheti azon, amikor egy hosszasabb, kényszerű városi mászkálás után kifújja az orrát. Ez a szerencsésebb eset, mert amit a zsebkendőjében lát, az az orrnyálkahártya hatékony szűrőfunkciójának az eredménye.

Védekezésre azonban a mélyebb légutak is képesek: csillószőrőkkel megvalósuló „mozgólépcsős” aktivitásuk, reflexes összehúzódásuk, köhögés segítségével. A produktumot a torkunkban érezhetjük. Az orr- és garatmandulák, valamint a környező nyálkahártya immunkompetens, ún. lymphoid szövetei is jelentős mennyiségű port vonnak ki a forgalomból.

Azonban a mostanság figyelmet kapott PM10-zel, azaz a porszemcsék azon tömegével, melyek mérete nem haladja meg a 10 mikrométert, légzőszervünk nehezen birkózik meg.

Az ilyen mĂ©rettartományba tartozĂł aeroszolok csekĂ©ly vesztesĂ©get szenvednek el az orrban, átviharzanak a lĂ©gcsövön, a fĹ‘bronchusokon, majd a csaknem kĂ©ttucatnyi lĂ©gcsĹ‘oszláson, vĂ©gĂĽl – leginkább 2.5 Âµm alatt (PM2.5) – a legkisebb bronchiolus terminalisokon Ă©s respiratoricusokon is keresztĂĽlvergĹ‘dve a tĂĽdĹ‘ fĹ‘ funkciĂłját megvalĂłsĂ­tĂł lĂ©ghĂłlyagocskákban, az alveolusokban kötnek ki. És ez bizony baj.

Ezeket a porszemcséket ugyanis – megtapadva a felületükön – számos kémiai károsító ágens használja „taxiként”, kényelmes fuvarral jutva el légzőszervünk mélyére. A tüdő nyilvánvalóan védekezik, a fagocitózisra (bekebelezésre) képes, csontvelő eredetű immunsejtjei (alveoláris makrofágok) támadásba lendülnek, sőt segítségül hívják az immunrendszer fő védelmi vonalaihoz tartozó granulocitákat is. A szemcsék internalizálásával azonban kémiai szennyeződések is bejutnak a szervezetbe – a véráram közvetítésével, a falósejtek szétesésével gyakorlatilag bárhová.

Önmagukban a porszemcsék is kifejtik áldatlan hatásukat. Már a tüdőben – a cigarettafüsthöz, illetve abban találhatóakhoz hasonlóan – próbára teszik az immunsejteket. A reakció során lizoszomális enzimek kerülnek a sejtközötti térbe. Ezek az enzimek gyulladást okozhatnak, fokozódik a szekréció, a görcskészség, csökken a bronchusok-bronchiolusok összátmérője, romlik a légcsere. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a (krónikus) légúti megbetegedésben szenvedők, allergiások, asztmások.

Szabadtéri, kimerítő sporttevékenység során szervezetünk nem éri be a nyugalmi légcserével. Mind a légvételek száma, mind azok mélysége jelentősen megváltozik. Az eredmény a több mint húsz-huszonötszörös(!), vagy azt meghaladó, 120-150 literes légzési térfogat.

Profán, de remélhetőleg sokakat elgondolkodásra késztető hasonlattal élve, akik szmogban a szabadban saját jószántukból sportolnak, azoknak hálásak lehetünk, ugyanis aktív, hatékony légszűrőként óránként sokezernyi liter levegőt tisztítanak meg, szemben az utcán téblábolókkal, akik – eléggé el nem ítélhetően – kevesebb, mint négyszázat...

Egy mondat mint száz, szennyezett levegőjű környezetben sportolva messze többet ártunk magunknak, mint amennyit gondolnánk, hogy használ. Ugyanez érvényes azokra a csapadéktól, hidegtől megóvó, sportolási célzattal felhúzott sátrakra, melyek légszűrő berendezéssel nem rendelkeznek. Ezek a külső levegőt fújják be a nyomás biztosítása, a felfújt állapotban tartás, járulékosan a fűtés, a meleg levegő bejuttatása végett. Ilyen körülmények között – a szokásos edzésmódszert nem megváltoztatva – a légcserét erőteljesen fokozó sporttevékenységet folytatni, arra biztatni komoly hiba, szakmai felelőtlenség.

Tanácsok mindennapjainkra szmog, fĂĽstköd  esetĂ©n

  • sporttevĂ©kenysĂ©g mellĹ‘zĂ©se a szabadban; a por koncentráciĂłja földközelben a legmagasabb, de szmogriadĂł esetĂ©n ne ringassuk illĂşziĂłkban magunkat: a por hatalmas terĂĽleteket fedhet be több száz mĂ©teres rĂ©tegben, Ă­gy – a hazai vagy fĹ‘városi Ă©s nagyvárosi domborzati viszonyokat tekintetbe vĂ©ve – hiábavalĂł magasabban fekvĹ‘ terepet keresni, sportolni ezeken a helyeken sem ajánlott)
  • általában minĂ©l kevesebb ideig tartĂłzkodni az utcán, szabadban
  • zárt tĂ©rben, lakásban lĂ©gszűrĹ‘ berendezĂ©sekkel, ionizátorokkal javĂ­thatĂł a levegĹ‘ minĹ‘sĂ©ge
  • a tĂ©li idĹ‘szakban hiába magas kĂĽltĂ©ren a páratartalom, a lakások többsĂ©gĂ©ben száraz a levegĹ‘ – harminc százalĂ©k alatt mindenkĂ©ppen párásĂ­tani tanácsos az erre szolgálĂł kĂ©szĂĽlĂ©kekkel, esetleg ruhaszárĂ­tĂłn nagyobb felĂĽletű vizes ruhanemű, lepedĹ‘, ágynemű kiteregetĂ©sĂ©vel
  • változatos, zöldsĂ©gekben, gyĂĽmölcsökben gazdag, antioxidáns Ă©trend
  • tudatos, bĹ‘ folyadĂ©kfogyasztás

 

Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölĹ‘k használata nem megengedett.
  • A webcĂ­mek Ă©s e-mail cĂ­mek automatikusan kattinthatĂł hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat Ă©s bekezdĂ©seket a rendszer automatikusan felismeri.