Szabadban sportolni kizárólag tiszta levegőjű helyen érdemes. Nem az Alpok kristálytiszta levegőjű magaslati terepeire gondolok, még csak nem is a Mátrára, Normafára. Csupán tényeken alapuló, józan, felelős mérlegelésre.
Nyugalmi légzésünk során percenként körülbelül tizenkétszer veszünk levegőt, egyenként mintegy 500 ml térfogatban. Ez percenként hat liternyi levegő légutakon történő átáramlását jelenti.
Ezzel a légzési perctérfogattal sem kellemes sétálgatni a Széna téren, Margit körúton – bárki lemérheti azon, amikor egy hosszasabb, kényszerű városi mászkálás után kifújja az orrát. Ez a szerencsésebb eset, mert amit a zsebkendőjében lát, az az orrnyálkahártya hatékony szűrőfunkciójának az eredménye.
VĂ©dekezĂ©sre azonban a mĂ©lyebb lĂ©gutak is kĂ©pesek: csillĂłszĹ‘rĹ‘kkel megvalĂłsulĂł „mozgĂłlĂ©pcsĹ‘s” aktivitásuk, reflexes összehĂşzĂłdásuk, köhögĂ©s segĂtsĂ©gĂ©vel. A produktumot a torkunkban Ă©rezhetjĂĽk. Az orr- Ă©s garatmandulák, valamint a környezĹ‘ nyálkahártya immunkompetens, Ăşn. lymphoid szövetei is jelentĹ‘s mennyisĂ©gű port vonnak ki a forgalombĂłl.
Azonban a mostanság figyelmet kapott PM10-zel, azaz a porszemcsék azon tömegével, melyek mérete nem haladja meg a 10 mikrométert, légzőszervünk nehezen birkózik meg.
Az ilyen mĂ©rettartományba tartozĂł aeroszolok csekĂ©ly vesztesĂ©get szenvednek el az orrban, átviharzanak a lĂ©gcsövön, a fĹ‘bronchusokon, majd a csaknem kĂ©ttucatnyi lĂ©gcsĹ‘oszláson, vĂ©gĂĽl – leginkább 2.5 µm alatt (PM2.5) – a legkisebb bronchiolus terminalisokon Ă©s respiratoricusokon is keresztĂĽlvergĹ‘dve a tĂĽdĹ‘ fĹ‘ funkciĂłját megvalĂłsĂtĂł lĂ©ghĂłlyagocskákban, az alveolusokban kötnek ki. És ez bizony baj.
Ezeket a porszemcsĂ©ket ugyanis – megtapadva a felĂĽletĂĽkön – számos kĂ©miai károsĂtĂł ágens használja „taxikĂ©nt”, kĂ©nyelmes fuvarral jutva el lĂ©gzĹ‘szervĂĽnk mĂ©lyĂ©re. A tĂĽdĹ‘ nyilvánvalĂłan vĂ©dekezik, a fagocitĂłzisra (bekebelezĂ©sre) kĂ©pes, csontvelĹ‘ eredetű immunsejtjei (alveoláris makrofágok) támadásba lendĂĽlnek, sĹ‘t segĂtsĂ©gĂĽl hĂvják az immunrendszer fĹ‘ vĂ©delmi vonalaihoz tartozĂł granulocitákat is. A szemcsĂ©k internalizálásával azonban kĂ©miai szennyezĹ‘dĂ©sek is bejutnak a szervezetbe – a vĂ©ráram közvetĂtĂ©sĂ©vel, a falĂłsejtek szĂ©tesĂ©sĂ©vel gyakorlatilag bárhová.
Önmagukban a porszemcsék is kifejtik áldatlan hatásukat. Már a tüdőben – a cigarettafüsthöz, illetve abban találhatóakhoz hasonlóan – próbára teszik az immunsejteket. A reakció során lizoszomális enzimek kerülnek a sejtközötti térbe. Ezek az enzimek gyulladást okozhatnak, fokozódik a szekréció, a görcskészség, csökken a bronchusok-bronchiolusok összátmérője, romlik a légcsere. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a (krónikus) légúti megbetegedésben szenvedők, allergiások, asztmások.
SzabadtĂ©ri, kimerĂtĹ‘ sporttevĂ©kenysĂ©g során szervezetĂĽnk nem Ă©ri be a nyugalmi lĂ©gcserĂ©vel. Mind a lĂ©gvĂ©telek száma, mind azok mĂ©lysĂ©ge jelentĹ‘sen megváltozik. Az eredmĂ©ny a több mint hĂşsz-huszonötszörös(!), vagy azt meghaladĂł, 120-150 literes lĂ©gzĂ©si tĂ©rfogat.
Profán, de remĂ©lhetĹ‘leg sokakat elgondolkodásra kĂ©sztetĹ‘ hasonlattal Ă©lve, akik szmogban a szabadban saját jĂłszántukbĂłl sportolnak, azoknak hálásak lehetĂĽnk, ugyanis aktĂv, hatĂ©kony lĂ©gszűrĹ‘kĂ©nt ĂłránkĂ©nt sokezernyi liter levegĹ‘t tisztĂtanak meg, szemben az utcán tĂ©blábolĂłkkal, akik – elĂ©ggĂ© el nem ĂtĂ©lhetĹ‘en – kevesebb, mint nĂ©gyszázat...
Egy mondat mint száz, szennyezett levegĹ‘jű környezetben sportolva messze többet ártunk magunknak, mint amennyit gondolnánk, hogy használ. Ugyanez Ă©rvĂ©nyes azokra a csapadĂ©ktĂłl, hidegtĹ‘l megĂłvĂł, sportolási cĂ©lzattal felhĂşzott sátrakra, melyek lĂ©gszűrĹ‘ berendezĂ©ssel nem rendelkeznek. Ezek a kĂĽlsĹ‘ levegĹ‘t fĂşjják be a nyomás biztosĂtása, a felfĂşjt állapotban tartás, járulĂ©kosan a fűtĂ©s, a meleg levegĹ‘ bejuttatása vĂ©gett. Ilyen körĂĽlmĂ©nyek között – a szokásos edzĂ©smĂłdszert nem megváltoztatva – a lĂ©gcserĂ©t erĹ‘teljesen fokozĂł sporttevĂ©kenysĂ©get folytatni, arra biztatni komoly hiba, szakmai felelĹ‘tlensĂ©g.
Tanácsok mindennapjainkra szmog, füstköd esetén
- sporttevĂ©kenysĂ©g mellĹ‘zĂ©se a szabadban; a por koncentráciĂłja földközelben a legmagasabb, de szmogriadĂł esetĂ©n ne ringassuk illĂşziĂłkban magunkat: a por hatalmas terĂĽleteket fedhet be több száz mĂ©teres rĂ©tegben, Ăgy – a hazai vagy fĹ‘városi Ă©s nagyvárosi domborzati viszonyokat tekintetbe vĂ©ve – hiábavalĂł magasabban fekvĹ‘ terepet keresni, sportolni ezeken a helyeken sem ajánlott)
- általában minél kevesebb ideig tartózkodni az utcán, szabadban
- zárt tĂ©rben, lakásban lĂ©gszűrĹ‘ berendezĂ©sekkel, ionizátorokkal javĂthatĂł a levegĹ‘ minĹ‘sĂ©ge
- a tĂ©li idĹ‘szakban hiába magas kĂĽltĂ©ren a páratartalom, a lakások többsĂ©gĂ©ben száraz a levegĹ‘ – harminc százalĂ©k alatt mindenkĂ©ppen párásĂtani tanácsos az erre szolgálĂł kĂ©szĂĽlĂ©kekkel, esetleg ruhaszárĂtĂłn nagyobb felĂĽletű vizes ruhanemű, lepedĹ‘, ágynemű kiteregetĂ©sĂ©vel
- változatos, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag, antioxidáns étrend
- tudatos, bő folyadékfogyasztás
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu