szmogriadó

A COPD óriási népegészségügyi probléma világszerte, hiszen már ma ez a kór minősül a 4-6. vezető haláloknak a világon. Európában hazánkban halnak meg a legtöbben COPD-ben. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2010-re Európában is a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) lesz a 4. vezető halálok, amelyet csak a szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőrák előz meg.

Ugyanakkor a betegségről, annak mibenlétéről, valódi veszélyeiről – sőt, egyáltalán a létezéséről – szinte semmit nem tud a lakosság. A probléma nagyságát érzékelteti, hogy miközben a becslések szerint Magyarországon több mint félmillió embert érint a COPD, a tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott, és kezelésben részesülő páciensek száma mindössze hatvanezer körül van.

A közvéleménynek az asztma súlyosságáról alkotott képe az idők folyamán többször változott. Sokáig úgy élt a köztudatban, hogy az asztma az idős emberek súlyos, krónikus, fulladásos betegsége, gyakran nem téve különbséget a tüdő- és a szívasztma között.

Az utóbbi néhány évtizedben az allergiás asztma előfordulási gyakoriságának - főként a gyermekek és fiatal felnőttek körében észlelt - gyors növekedése átrajzolta ezt a képet, tekintve, hogy a fiatalkori allergiás asztma az esetek nagy részében enyhe krónikus betegséget jelent. Másrészről a hatékony és lényeges mellékhatásokkal már nem járó terápia megjelenésével, az ún. közepesen súlyos kórformák is jól kezelhetővé váltak.

Október 27-én újra ködös reggelre ébredtünk Budapesten. Füstködös reggelre. Úgy véltem, itt a legjobb alkalom arra, hogy a közelmúltban beszerzett légszennyezettség mérő műszerem számokba foglalja azt, amivel már napok óta voltunk kénytelenek szembesülni a fővárosban.

Megelőzően az AirVisual nevű telefonos applikációval górcső alá vettem a hivatalos mérőhálózat adatait Budapesten és a nagyobb vidéki városokban egyaránt. Az értékek egyáltalán nem voltak szívderítőek, különösen az ún. PM2.5, azaz a 2.5 µm-nél kisebb porszemcsék tekintetében.

A médiumokat is uraló, az ország gázellátásával kapcsolatos kihívások, a gázai válság, a sajnálatosan szerteágazó köztörvényes kihágások hírei mellett érdemes még valamit tudatosítanunk: Magyarország nagy részén napok óta, különösen a fővárosban súlyosan szennyezett a levegő, huzamosan, olykor riasztóan túllépve az egészségügyi határértékeket (akár 400% felett).

Most már nem csak a mérete szempontjából releváns, a mélyebb légutakat elérni képes por koncentrációja, hanem más összetevőké is aggodalomra komolyan okot adóan növekedett. Kérjük, kísérjék figyelemmel az országos légszennyezettségi mérőhálózat által szolgáltatott adatokat, emeljük fel közösen szavunkat a mindnyájunk egészségét súlyosan veszélyeztető helyzetek megelőzéséért, felelős és kompetens kezeléséért, a hathatós és rendszeres beavatkozás érdekében, szemben az elmúlt években tapasztalt gyáva, kifogásokat kereső, bürokratikus tehetetlenséggel.

A klímavészhelyzet kihirdetése alkalmával Budapest csatlakozzon a C40 Városok szervezetéhez, és ezzel is kötelezze el magát, hogy 2025-től kezdve fővárosunkban a levegőszennyezettség nem lépi túl az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott – és az Európai Unióéinál jóval szigorúbb – határértékeket.

Ezt kéri Karácsony Gergely főpolgármesternek írt levelében a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ), az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Levegő Munkacsoport.

Ahogy járok-kelek a fővárosban, döbbenten konstatálom, hogy az emberek egy részének – úgy tűnik – teljesen mindegy, hogy hol és milyen körülmények között sportol. Futnak, gyalogolnak a kőrengetegben, néhányan szmog nélkül is szinte keresik az autóforgalmat. Sokszor tapasztalom, hogy a kocogóknak nincs idejük vagy kedvük magasabb, hegyvidéki terepet keresni, de esetenként még arra sem hajlandóak, hogy egy utcával feljebb-kijjebb menjenek, csendesebb, futószenvedélyüknek tisztább levegőjű helyet találva.

Mostanában pedig, mintha bele sem hallgatnának a hírekbe. Vagy ha mégis, nem értik és érzékelik a valós jelentőségét annak, amire a szakemberek az utóbbi napokban nem egyszer figyelmeztettek Budapest és a többi veszélyeztetett nagyváros, régiónk levegőminőségét illetően. Szabadban sportolni ugyanis kizárólag tiszta levegőjű helyen érdemes. Nem az Alpok kristálytiszta levegőjű magaslati terepeire gondolok, még csak nem is a Mátrára, Normafára. Csupán tényeken alapuló, józan, felelős mérlegelésre.

Ennek kapcsán érdemes néhány élettani adattal, megfontolással előhozakodnom.

Feliratkozás szmogriadó csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×