A gyermek szĂĽletĂ©se Ĺ‘sidĹ‘k Ăłta a családok legnagyobb öröme, a boldogságnál talán csak a kĂváncsiság nagyobb: vajon kisfiĂş vagy kislány lesz? A nagy találgatás sok babonának Ă©s tĂ©vkĂ©pzetnek adott alapot. Sokszor hallottam az ultrahang elĹ‘tti idĹ‘kben, hogy a mama hasának alakjábĂłl prĂłbáltak következtetĂ©seket levonni a szĂĽletendĹ‘ gyermek nemĂ©t illetĹ‘en. Ăšgy tartották, hogy ha a pocak gömbölyű, kislányt, ha inkább csĂşcsos, kisfiĂşt rejt.
Az indiai szexkultĂşra nagykönyve leĂrja azt a megfigyelĂ©st, miszerint ha a szeretkezĂ©s után a fĂ©rfi a nĹ‘ bal oldalára fekszik, akkor fiĂşt, ha a jobb oldalára, akkor lányt nemzett. Más nĂ©pek a Hold állásának tulajdonĂtottak nagy jelentĹ‘sĂ©get, az egyik televĂziĂłs műsormagazin mĂ©g nemrĂ©giben is rendszeresen közölte, hogy melyik napon (illetve Ă©jszakán) lehet nagy biztonsággal fiĂşt, illetve lányt nemzeni, s hogy mindezt hogyan befolyásolja a Hold.
Az Ă©szaki nĂ©pek nĂ©melyike Ăşgy hitte, minden nĹ‘ sorsában eleve meg van Ărva, fiakat vagy leányokat szĂĽlnek-e majd. A technika fejlĹ‘dĂ©se azonban vĂ©get vetett az effajta találgatásoknak.
SzĂĽletĂ©sem után a nagypapám betelefonált a kĂłrházba, ahol a nĹ‘vĂ©r felvilágosĂtotta, hogy egĂ©szsĂ©ges fiĂş unokája szĂĽletett. Aztán az elsĹ‘ találkozás alkalmával kiderĂĽlt, hogy az unoka, vagyis Ă©n, valĂłban egĂ©szsĂ©ges, ám kislány.
Ma már ilyesmi nem törtĂ©nhetne meg, hiszen a terhessĂ©g 28. hetĂ©ben, az ultrahangos vizsgálatok során az orvosok már meg tudják állapĂtani a szĂĽletendĹ‘ baba nemĂ©t. ĂŤgy aztán ma már nem kell azon aggĂłdniuk a boldog rokonoknak, hogy a megvásárolt tipegĹ‘k szĂne (kĂ©k vagy rĂłzsaszĂn) nem lesz megfelelĹ‘. SĹ‘t bizonyos mĂłdszerekkel már a fogamzás során megválaszthatĂł a gyermek neme. Ha valaki pontosan meg tudja határozni peteĂ©rĂ©sĂ©nek idĹ‘pontját, annak jĂł esĂ©lye van arra – ha a peteĂ©rĂ©s utáni elsĹ‘ 24 Ăłrában teherbe esik –, hogy fiĂşgyermeknek fog Ă©letet adni. KĂ©sĹ‘bbi fogantatás esetĂ©n a lányok Ă©rkezĂ©se a valĂłszĂnűbb. Ez az egyetlen ismert mĂłdszer, amellyel termĂ©szetes megtermĂ©kenyĂtĂ©skor válogatni lehet a nemek között.
Van azonban egy egĂ©szsĂ©gĂĽgyi világcĂ©g, mely az interneten is hirdeti szolgáltatásait Ă©s 90 százalĂ©kos biztonsággal garantálja a fiĂşgyermeket. Aki e cĂ©g mellett dönt, annak vállalnia kell a mestersĂ©ges megtermĂ©kenyĂtĂ©st. A mĂłdszer lĂ©nyege, hogy a nemet meghatározĂł hĂmivarsejteket kettĂ©válogatják, annak alapján, hogy X vagy Y ivari kromoszĂłmát rejt-e. A válogatást megkönnyĂti, hogy a kĂ©t kromoszĂłma sĂşlya eltĂ©rĹ‘, az X-kromoszĂłmát tartalmazĂł, tehát nĹ‘i utĂłdot biztosĂtĂł spermiumok DNS-állománya 2,8 százalĂ©kkal nagyobb.
Az eljárás alapja, hogy az Ăgy kĂĽlönválasztott hĂmivarsejtekbĹ‘l a megfelelĹ‘ nemet garantálĂłkkal a nĹ‘i petesejtet mestersĂ©gesen megtermĂ©kenyĂtik, majd beĂĽltetik az anyamĂ©hbe. A cĂ©g honlapján már több mint 300 sikeres megtermĂ©kenyĂtĂ©ssel bĂĽszkĂ©lkedik. Azt is elárulják, hogy a lányra vágyĂłknak csak 73 százalĂ©knyi esĂ©lyt tudnak adni. A sikeres megtermĂ©kenyĂtĂ©sek aránya megegyezik a spermiumelkĂĽlönĂtĂ©s nĂ©lkĂĽli mĂłdszerekĂ©vel (tehát minden ötödik sikeres).
Az 1996-tĂłl tesztelt mĂłdszernek már ellenzĹ‘i is vannak. Egy vezetĹ‘ brit szaporodásbiolĂłgus szerint a technolĂłgia használata szĂĽletĂ©si rendellenessĂ©gekhez vezethet. ErrĹ‘l nem, az X- kromoszĂłma betegsĂ©geinek elkerĂĽlhetĹ‘sĂ©gĂ©rĹ‘l azonban sok szĂł esik a cĂ©g tájĂ©koztatĂłjában. A vĂ©rzĂ©kenysĂ©gen Ă©s a szĂntĂ©vesztĂ©s bizonyos tĂpusain kĂvĂĽl mĂ©g körĂĽlbelĂĽl 500 betegsĂ©get örökĂthet a hibás 23. kromoszĂłma, ezek a bajok azonban csak a fiĂşkat sĂşjtják, hiszen a lányok másik X-kromoszĂłmája korrigálni tudja a hibákat, gĂ©nsebĂ©szeti beavatkozás nĂ©lkĂĽl.
TermĂ©szetesen a klĂłnozás során is könnyen meghatározhatĂł a gyermek neme. Ezzel az eljárással azonban egyelĹ‘re csak állatokat reprodukáltak, emberi lĂ©nyeket mĂ©g nem. Nagyon sok országban már a lehetĹ‘sĂ©g felvetĹ‘dĂ©se elĹ‘tt betiltották ezeket a kĂsĂ©rleteket vallási Ă©s etikai okok miatt. De ma már biztosak lehetĂĽnk benne, hogy hamarosan szembe kell nĂ©znĂĽnk az emberi klĂłnok lĂ©tĂ©vel. És mindazokkal a jogi Ă©s erkölcsi problĂ©mákkal, melyeket a tudomány e legĂşjabb csodája felvet. A biolĂłgiai egyensĂşly felbomlásárĂłl már nem is beszĂ©lve.
Pedig a szĂĽletendĹ‘ gyermek nemĂ©nek megválaszthatĂłsága ezt szinte garantálja. Ebben látja a legnagyobb problĂ©mát dr. SzĹ‘cei Bea, a Szent Imre kĂłrház nĹ‘gyĂłgyásza is. Elmondása szerint praxisában a szĂĽlĹ‘kre az egĂ©szsĂ©ges elfogadás a jellemzĹ‘. A kismamák leginkább a baba egĂ©szsĂ©ge miatt aggĂłdnak, csupán nĂ©hány apuka ragaszkodik az általa elkĂ©pzelt nemhez, nĂ©vhez. EnnĂ©l gyakoribb az, hogy a harmadik, negyedik gyermek szĂĽletĂ©sekor a szĂĽlĹ‘k, ha csak fiaik vannak, jobban szeretnĂ©nek egy lányt (vagy Ă©ppen fordĂtva). A doktornĹ‘ ennek ellenĂ©re Ăşgy gondolja, hogy ha a mindennapi klinikai gyakorlatban lehetĹ‘vĂ© válik a nemválasztás, a többsĂ©g Ă©lni fog a lehetĹ‘sĂ©ggel. Hiszen ma száz szĂĽlĹ‘párbĂłl csupán 1-2 mondja azt, hogy legyen meglepetĂ©s: Gabi Gábor lesz vagy Gabriella.
-práger-
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 010109)