pm2.5

A COPD óriási népegészségügyi probléma világszerte, hiszen már ma ez a kór minősül a 4-6. vezető haláloknak a világon. Európában hazánkban halnak meg a legtöbben COPD-ben. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2010-re Európában is a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) lesz a 4. vezető halálok, amelyet csak a szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőrák előz meg.

Ugyanakkor a betegségről, annak mibenlétéről, valódi veszélyeiről – sőt, egyáltalán a létezéséről – szinte semmit nem tud a lakosság. A probléma nagyságát érzékelteti, hogy miközben a becslések szerint Magyarországon több mint félmillió embert érint a COPD, a tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott, és kezelésben részesülő páciensek száma mindössze hatvanezer körül van.

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elődjeként 1912-ben Korányi Frigyes báró javaslatára alakult meg Budapesten a Tuberkulózissal foglalkozó Orvosok Egyesülete, mely nevét hamarosan Magyar Orvosok Tuberkulózis egyesületére változtatta. Akkor a nagyon magas tbc halálozás indokolta a betegséggel foglalkozó orvosok szakmai tömörülését, érdekvédő szervezetének a megalakítását. A huszadik század első éveiben évente mintegy hatvanezren haltak meg a korabeli Magyarország területén tuberkulózisban. Ezt követően a magyar tüdőgyógyászat kiemelkedő helyet vívott ki magának a hazai orvostudomány ágai között.

A COPD rohamok jelentős csökkentését ígéri egy hosszú hatástartamú antikolinerg hörgőtágító. Az összehasonlító vizsgálat eredményeit nemrégiben tette közzé hasábjain a New England Journal of Medicine.

A COPD legfőbb tüneteként jelentkező, jellegzetesen makacs és egyre súlyosbodó nehézlégzés (dyspnoe) nagymértékben kihat az életminőségre, legsúlyosabb formájában még az egyszerű teendők elvégzésében is akadályozza a beteget. A COPD akut fellángolásai (exacerbáció) jelzik a betegség súlyosbodását, a légzésfunkció romlását. Ezen fellángolások idejekorán történő megelőzése, hatékony csökkentése a terápia kiemelt célja.

Kritikus a levegő minősége a magyar nagyvárosokban, és ez egyre inkább igaz a kisebb településeken, a háztartásaikban ki tudja mivel fűtő falvakban is. A földrajzi elhelyezkedés, a domborzati viszonyok szinte megágyaznak a pornak, de magát a port magunknak köszönhetjük.

A légszennyezettség súlyosan károsíthatja egészségünket, a kitettségünk pedig évről évre egyre rosszabb. Ezzel szemben – döntéshozói szinten – vajmi kevés történik a helyzet kezelése és a megelőzés tekintetében. Budapest és Miskolc levegője lehangoló módon rendre Peking levegőminőségi mutatóival vetekszik, és ebben a dicstelen versenyben egyre több magyar város zárkózik fel hozzájuk.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint 2030-ra a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon, a szívbetegség és a stroke mögött. Amikorra kiderül, hogy a beteg COPD-ben szenved, tüdőfunkciójának kb. 50%-át már elvesztette, mindennapi életében pedig nehézségekkel szembesül.

Dacára annak, hogy a COPD világszerte 210 millió embert érint és kétszer annyi halálozásért felelős, mint a cukorbetegség, keveset hallani róla.

Az egyetlen legálisan árult méreg

"A dohány a világkereskedelem fontos árucikke. A dohányfogyasztást a társadalmi szokások, a divat, az ízlés változása befolyásolják. A dohányzók száma az első világháború után mintegy megkétszereződött. A fejenkénti fogyasztás Németországban 2,01, Nagy-Britanniában 1,41, Franciaországban 1,29, Magyarországon 0,99 kg. Magyarországon az első világháború előtt 22 dohánygyár működött." - olvasható az Új Idők Lexikonának 7-8 kötetében, a dohány szócikk alatt.

Mit tehetnek az allergiások a parlagfű "virágzása" idején?

A légúti allergia létrejötte

A világ különböző részein a légúti allergiás betegségek gyakorisága különböző, de mindenütt népegészségügyi probléma, Magyarországon a lakosság 25 százalékát érinti. Legsúlyosabb formája az asztma, leggyakoribb pedig - a többnyire kötőhártya-gyulladással is kísért - allergiás nátha. A panaszok fennállásának időtartama alapján beszélhetünk szezonális és egész évben fennálló formákról. Az egész évben tünetet okozó allergének többnyire a lakásokban találhatóak (háziporatkák, háziállatok, penészgombák stb.), a szezonális panaszokat pedig többnyire a különböző növények pollenjei okozzák (a kültéri penészgombák jelentősége sem elhanyagolható, de a pollenekénél sokkal kisebb).

ParlagfűMagyarországon a pollenszezont három fő szakaszra lehet elkülöníteni. Az első tavasszal a fák virágzásakor kezdődik, a második májustól a nyár közepéig tart. Ebben az időszakban főleg a füvek okoznak panaszt, míg a július végétől kezdődő s egészen októberig tartó szakaszban az üröm és a parlagfű pollenjei keserítik meg egyre több ember életét.

A környezetvédelmi hatóság értelmezése szerint a levegőminőségi terveket nem közigazgatási eljárás keretében fogadják el, így azok nem minősülnek kötelező erejű határozatoknak; emiatt a tervekben megfogalmazott légszennyezettséget csökkentő intézkedések is csak ajánlásnak tekinthetőek. Mindez abból a hatósági tájékoztatásból derül ki, amelyet a Levegő Munkacsoport kapott válaszul a Budapest környékére készített terv felülvizsgálatára vonatkozó kérelmére.

Az Európai Unió légszennyezettséggel kapcsolatos szabályozásának egyik legfontosabb eleme a levegőminőségi terv. Ezt minden olyan zónában el kell készíteni, ahol szennyezettebb a levegő az előírt határértékeknél.

Október 27-én újra ködös reggelre ébredtünk Budapesten. Füstködös reggelre. Úgy véltem, itt a legjobb alkalom arra, hogy a közelmúltban beszerzett légszennyezettség mérő műszerem számokba foglalja azt, amivel már napok óta voltunk kénytelenek szembesülni a fővárosban.

Megelőzően az AirVisual nevű telefonos applikációval górcső alá vettem a hivatalos mérőhálózat adatait Budapesten és a nagyobb vidéki városokban egyaránt. Az értékek egyáltalán nem voltak szívderítőek, különösen az ún. PM2.5, azaz a 2.5 µm-nél kisebb porszemcsék tekintetében.

A médiumokat is uraló, az ország gázellátásával kapcsolatos kihívások, a gázai válság, a sajnálatosan szerteágazó köztörvényes kihágások hírei mellett érdemes még valamit tudatosítanunk: Magyarország nagy részén napok óta, különösen a fővárosban súlyosan szennyezett a levegő, huzamosan, olykor riasztóan túllépve az egészségügyi határértékeket (akár 400% felett).

Most már nem csak a mérete szempontjából releváns, a mélyebb légutakat elérni képes por koncentrációja, hanem más összetevőké is aggodalomra komolyan okot adóan növekedett. Kérjük, kísérjék figyelemmel az országos légszennyezettségi mérőhálózat által szolgáltatott adatokat, emeljük fel közösen szavunkat a mindnyájunk egészségét súlyosan veszélyeztető helyzetek megelőzéséért, felelős és kompetens kezeléséért, a hathatós és rendszeres beavatkozás érdekében, szemben az elmúlt években tapasztalt gyáva, kifogásokat kereső, bürokratikus tehetetlenséggel.

A klímavészhelyzet kihirdetése alkalmával Budapest csatlakozzon a C40 Városok szervezetéhez, és ezzel is kötelezze el magát, hogy 2025-től kezdve fővárosunkban a levegőszennyezettség nem lépi túl az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott – és az Európai Unióéinál jóval szigorúbb – határértékeket.

Ezt kéri Karácsony Gergely főpolgármesternek írt levelében a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ), az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Levegő Munkacsoport.

Nehéz megtalálni a középutat

Veszélyes lehet a túlzottan tiszta levegő

A kolozsvári III. számú gyerekkórházban kiváló eredményeket felmutató asztmacentrum működik. Alkalmazott terápiás módszereik közé tartozik a túlzottan tiszta levegő, a sóbánya elkerülése is. Ehelyett nem nagyon magas hegyi nyaralásokat ajánlanak és szerveznek a beteg gyerekek számára.

Ahogy járok-kelek a fővárosban, döbbenten konstatálom, hogy az emberek egy részének – úgy tűnik – teljesen mindegy, hogy hol és milyen körülmények között sportol. Futnak, gyalogolnak a kőrengetegben, néhányan szmog nélkül is szinte keresik az autóforgalmat. Sokszor tapasztalom, hogy a kocogóknak nincs idejük vagy kedvük magasabb, hegyvidéki terepet keresni, de esetenként még arra sem hajlandóak, hogy egy utcával feljebb-kijjebb menjenek, csendesebb, futószenvedélyüknek tisztább levegőjű helyet találva.

Mostanában pedig, mintha bele sem hallgatnának a hírekbe. Vagy ha mégis, nem értik és érzékelik a valós jelentőségét annak, amire a szakemberek az utóbbi napokban nem egyszer figyelmeztettek Budapest és a többi veszélyeztetett nagyváros, régiónk levegőminőségét illetően. Szabadban sportolni ugyanis kizárólag tiszta levegőjű helyen érdemes. Nem az Alpok kristálytiszta levegőjű magaslati terepeire gondolok, még csak nem is a Mátrára, Normafára. Csupán tényeken alapuló, józan, felelős mérlegelésre.

Ennek kapcsán érdemes néhány élettani adattal, megfontolással előhozakodnom.

Tény, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, de ez nem jelenti azt, hogy a nemdohányzókat nem érinti. Az elvárosiasodott környezet következtében ugyanis olyan hatások érik az emberi szervezetet, amik növelik a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét.
Leggyakoribb típusa, a nem-kissejtes tüdőrák, aminek az egyik legjelentősebb rizikófaktora a dohányzás. A dohányzáson kívül azonban még számos egyéb rizikófaktor van jelen a mindennapokban, az alábbiakban kiemelünk néhányat.

A színtelen és szagtalan, egészségre ártalmas radon gáz

A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon gáz a cigaretta után a második helyen áll. A radon a környezetünkben megtalálható radioaktív nemesgáz, aminek egy része kiszabadul a térbe. Ez a gáz kiszivároghat építőanyagokból, a talajból, illetve a talajban levő radon gázt elnyeli az ivóvíz, így az a vezetékes hálózaton keresztül eljuthat a lakásokba is. Ha a radont poros vagy dohányfüstös levegővel lélegezzük be, akkor ezek a radioaktív részecskék közvetlenül letapadnak a tüdő falán, így a hörgők és a tüdő belső felületét borító hámsejteket közvetlenül sugározzák be. Szerencsére, ugyanúgy, mint a dohányzás, ez a kockázati tényező is kiküszöbölhető. Szakemberek segítségével fel lehet mérni az otthonokban a sugárzás erősségét és meg lehet szüntetni a veszélyforrást.

Ez a kislány 4kg-mal született. A manhattani közelmúltban ez ritkábban fordult elő.A 2001 szeptember 11-én történt terrortámadás során a földet ért hihetetlen mennyiségű törmelék mellett (a tornyok egy-egy szintje több mint 2000 tonnát nyomott) irdatlan össztömegű, változó összetételű, illetve károsanyag tartalmú por, hamu és füst került a manhattani levegőbe.

A por utánpótlása – az időjárási viszonyoktól is függően – mindaddíg biztosítva volt, amíg a környező utcákat és épületeket teljesen meg nem tisztították.

Feliratkozás pm2.5 csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×