légzőszervi rehabilitáció

A COPD óriási népegészségügyi probléma világszerte, hiszen már ma ez a kór minősül a 4-6. vezető haláloknak a világon. Európában hazánkban halnak meg a legtöbben COPD-ben. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2010-re Európában is a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) lesz a 4. vezető halálok, amelyet csak a szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőrák előz meg.

Ugyanakkor a betegségről, annak mibenlétéről, valódi veszélyeiről – sőt, egyáltalán a létezéséről – szinte semmit nem tud a lakosság. A probléma nagyságát érzékelteti, hogy miközben a becslések szerint Magyarországon több mint félmillió embert érint a COPD, a tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott, és kezelésben részesülő páciensek száma mindössze hatvanezer körül van.

Segítő ételek

Asztmás vagyok, sportolhatok-e így? Erre a kérdésre néhány évtizeddel ezelőtt még szigorú nemmel válaszoltak az orvosok. Azóta e vélemény megváltozott, melyet az a tény is bizonyít, hogy az olimpiai játékokon szereplő élsportolók közel 10 százaléka szenved ebben a betegségben.

Az év vége mindig a visszatekintés, az év eleje pedig a fogadalmak ideje. Ilyenkor nagy tervekkel és komoly elhatározásokkal indulunk neki az új évnek; az „új év – új élet” szellemében sokan fogadják meg, hogy szakítanak káros szenvedélyükkel és egészségesebb életet fognak élni.

Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.

Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.

Az idiopathiás tüdőfibrózis (IPF) egy ritka tüdőbetegség, amelyet – éppen a ritkasága miatt – igen nehéz felismerni. A betegség oka ismeretlen, erre utal az „idiopathiás” (ejtsd: idiopátiás) kifejezés. A világon mintegy 5 millió ember él ezzel a betegséggel, a magyarországi betegek száma 300-1000-re tehető.

A betegség jelenleg sajnos gyógyíthatatlan, de a beteg életminősége szempontjából igen nagy jelentősége van a korai felismerésnek és a megfelelő kezelésnek.

Szeptember 17-25. között tartják az IPF hetet, amelynek küldetése az emberek figyelmét felhívni erre a ritka, de annál súlyosabb betegségre.

Egy szappanbuborék felfújása is komoly küzdelmet jelent annak, akinek ismeretlen eredetű tüdőfibrózisa van. Magyarországon körülbelül 1200-ra tehető a diagnosztizálatlan betegek száma. A kór kialakulásának az oka eddig ismeretlen, de kezeléssel enyhíthetők a tünetek, és a légzésfunkció romlását is lassítani lehet.

Tippek, tanácsok, gyakorlatok

Ha tudatosan végezzük megszokott, mindennapi tennivalóinkat, már ezzel is sokat segíthetünk szervezetünknek a felfrissülésben, edzettségünk fejlesztésében. Ha több energiát használunk el, mint amennyit a táplálékszerzéssel magunkhoz veszünk, testsúlycsökkenést érhetünk el. Természetesen nem mindegy, hogy mit és hogyan csinálunk. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a rendszerességre: lehetőleg mindennap végezzünk valamilyen mozgást.

Nehéz megtalálni a középutat

Veszélyes lehet a túlzottan tiszta levegő

A kolozsvári III. számú gyerekkórházban kiváló eredményeket felmutató asztmacentrum működik. Alkalmazott terápiás módszereik közé tartozik a túlzottan tiszta levegő, a sóbánya elkerülése is. Ehelyett nem nagyon magas hegyi nyaralásokat ajánlanak és szerveznek a beteg gyerekek számára.

A nehézlégzés a légvétel nehezítettsége, mely igen kellemetlen érzettel jár együtt. Talán nincs is olyan ember, aki így, vagy úgy nem érezte volna már e panaszt.

Egészséges egyéneknél futáskor, megerőltető fizikai munka hatására, de idegi megrázkódtatásra is jelentkezhet. Ilyenkor természetesen nem betegség váltja ki, hanem a szervezet túlterhelése és nem is érezzük azt különösebben kellemetlennek. Különböző betegségek panaszaként fellépő légszomjnál csökkent fizikai teljesítőképesség mellett találkozunk azzal.

A légszomj talán a leggyakoribb tünete tüdőbetegségeknek, szívbetegségnek. A diagnózis szempontjából fontos megfigyelni, hogy mikor jelentkezett először a nehézlégzés, s kezdettől fogva változott-e a jellege? Lappangva lépett-e fel, vagy hirtelen kezdődött? Az is lényeges, hogy nappal, vagy éjszaka jelentkezik-e? Mikor jobb, fekve, vagy ülve? Összeállításunkkal segítünk eligazodni abban, hogy mi minden okozhatja e panaszt.

Allergia: egyes idegen anyagokkal való "találkozásra" az immunrendszer túlérzékenyen reagál, azaz a szervezet fokozott védekezésbe kezd. A leggyakoribb allergiás megbetegedések: a szénanátha, az asztma, bizonyos bőrbetegségek. A szervezet túlérzékenységét kiváltó ún. allergének között megtaláljuk a háziport, a virágporokat, a vegyszereket, a gyógyszereket, az ételeket, a fémeket, a madártollat és az állati szőrt is.

Ahogy járok-kelek a fővárosban, döbbenten konstatálom, hogy az emberek egy részének – úgy tűnik – teljesen mindegy, hogy hol és milyen körülmények között sportol. Futnak, gyalogolnak a kőrengetegben, néhányan szmog nélkül is szinte keresik az autóforgalmat. Sokszor tapasztalom, hogy a kocogóknak nincs idejük vagy kedvük magasabb, hegyvidéki terepet keresni, de esetenként még arra sem hajlandóak, hogy egy utcával feljebb-kijjebb menjenek, csendesebb, futószenvedélyüknek tisztább levegőjű helyet találva.

Mostanában pedig, mintha bele sem hallgatnának a hírekbe. Vagy ha mégis, nem értik és érzékelik a valós jelentőségét annak, amire a szakemberek az utóbbi napokban nem egyszer figyelmeztettek Budapest és a többi veszélyeztetett nagyváros, régiónk levegőminőségét illetően. Szabadban sportolni ugyanis kizárólag tiszta levegőjű helyen érdemes. Nem az Alpok kristálytiszta levegőjű magaslati terepeire gondolok, még csak nem is a Mátrára, Normafára. Csupán tényeken alapuló, józan, felelős mérlegelésre.

Ennek kapcsán érdemes néhány élettani adattal, megfontolással előhozakodnom.

A szegycsont és a bordák behúzódottsága tölcsérmellkas esetén.A mellkasfal fejlődési rendellenességei közül a leggyakoribb az ún. tölcsér- vagy cipészmellkas (pectus excavatus). Oka ismeretlen, a férfiaknál gyakrabban fordul elő. Az elváltozás lényege, hogy a szegycsont és a hozzá csatlakozó bordák behúzódnak, a mellkas tölcsér alakúvá válik.

Feliratkozás légzőszervi rehabilitáció csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×