Köhög a gyerek
Allergia: egyes idegen anyagokkal való "találkozásra" az immunrendszer túlérzékenyen reagál, azaz a szervezet fokozott védekezésbe kezd. A leggyakoribb allergiás megbetegedések: a szénanátha, az asztma, bizonyos bőrbetegségek. A szervezet túlérzékenységét kiváltó ún. allergének között megtaláljuk a háziport, a virágporokat, a vegyszereket, a gyógyszereket, az ételeket, a fémeket, a madártollat és az állati szőrt is.
A sópipával otthon is gyógyulhatnak a betegek
Európa leghíresebb barlangjaiból válogatták a hatóanyagokat.
A XX. század végén robbanásszerűen megnövekedtet az allergiás asztmás és egyéb légutakkal kapcsolatos megbetegedések száma. Légzőrendszerünket, nap, mint nap irritáló szennyeződések tömege éri. Mivel a levegőszennyezés káros hatásai kivédhetetlenek, légutainkat épp úgy tisztítani kellene, mint hajunkat, bőrünket.
Bár pontos adatokkal nem rendelkezünk, de a magyar lakosság – legalább – harminc százaléka küzd valamilyen allergiás megbetegedéssel. A legtöbb beteget a felső légúti allergiák – mint a szénanátha – érintik, de a bőr különböző allergiás folyamatai is megkeserítik nagyon sokak életét. Táplálékallergiában legalább 200-300 ezer ember szenved a legkülönbözőbb korosztályokból, a gyógyszerallergiák is számos embert érintenek, s meg kell említenünk az asztmás tünetegyüttest is, amely – a jelenlegi adatok szerint – a hazai lakosság körülbelül három százalékát sújtja.
- A betegség terjedésének dinamikája egészen elképesztő: míg 2000-ben még úgy gondoltuk az Európai Unióban, hogy minden negyedik gyerek lesz allergiás, a mai álláspont szerint már az tűnik reális adatnak, hogy minden harmadik gyerek küzd majd e betegséggel – mondja Nékám Kristóf professzor, a Budai Irgalmasrendi Kórház Allergiaosztályának vezetője. – Nem lehet megmondani, melyek azok a tényezők, amelyek kiiktatásával csökkenteni lehetne a betegek számát. Azt tudjuk, hogy a genetikai hajlam, a környezeti hatások és az életmód együttesen felelősek a betegség kialakulásáért, ám mégsem lesz minden hasonló körülmények között élő, születetten allergiára hajlamos (atópiás) ember beteg. Ez utóbbi tény is jelzi, hogy ezerarcú betegséggel állunk szemben. A szakemberek általában a „nyugati típusú” életkörülményekhez, életvitelhez kapcsolják az allergiát, hiszen – például – a környezetszennyezés igen jelentős szerepet játszik a megbetegedésben. Ugyanakkor a tiszta levegőjű skandináv országokban sem kevesebb az allergiás, mint Európa más részein. Ott tehát valószínűleg más tényező, például a hatalmas nyírfaerdők pollenje képezi a megbetegedésekhez „szükséges" legjelentősebb környezeti terhelést.
Közismert tény, hogy az általános környezetszennyezés miatt a felszíni vizek – melyekből az ivóvizünket nyerjük – egyre szennyezettebbek, illetve a kinyert ivóvíz egyre nehezebben tehető alkalmassá emberi fogyasztásra.
Ezért a palackozott ásványvizek fogyasztása évről évre nagymértékben növekszik. Egyre több palackozott víz jelenik meg a kereskedelemben, amelyekből – az alapvető ismeretek hiányában – nehéz kiválasztani a nekünk legmegfelelőbb terméket.
Még ma is furcsa figyelmeztető táblákat láthat az utazó Nyugat-Ausztrália egy elhagyatott kisvárosa felé autózva. A néhány kilométerenként újra és újra feltűnő táblák egészségünk károsodásának veszélyére hívják fel a figyelmet.
Megérkezésünk után a táblák már az ajtók és ablakok zárva tartására szólítanak fel. Nem véletlenül. Wittenoom – bár a kontinens talán legfestőibb tájainak egyikén található – a világ azbeszttel legerősebben szennyezett területe volt.
A láthatatlan szennyezés
A környezetszennyezés a XXI. század egyik legnagyobb problémája. Hatóságok és civil szervezetek óvják a természetet és minket embereket civilizációnk káros hatásaitól. A talaj, a víz és a levegő kémiai vagy biológiai szennyezése már régóta napirenden van, de az egyik leggyakoribb városi irritációról, a zajszennyezésről keveset hallunk.
Ismert-e Ön előtt, hogy "fejlett" világunkban 2400 millió ember nem számíthat kielégítő orvosi ellátásra és ebből 1100 millió ember még tiszta ivóvízhez sem tud hozzájutni?
A gyermekkor a legalkalmasabb időszak arra, hogy megalapozzuk gyermekeink egészségét, teljes életét. Ami aztán nemcsak az ő életükre, de még a következő generációra is hatással van. A K&H gyógyvarázs gyermekegészségügyi program megmutatja azokat a kritikusabb pontokat, ahol leginkább segíthetjük a legfiatalabbak egészségét.
A gyermekkor a legjobb és leghatékonyabb időszak az egészségfejlesztésre és a betegségek megelőzésére. Hiszen az agy és a szervezet fiatalkori fejlődése nagyban meghatározza a különböző betegségekre való érzékenységet az élet későbbi szakaszaiban, sőt, az orvosok szerint kihat a következő generáció egészségére is. Mivel a gyermekkor minden egyes szakasza megalapozza a következőt, ezért az egészségre gyakorolt negatív hatások megelőzését és megfelelő kezelését fontos mihamarabb elkezdeni. Ezzel támogatjuk őket az egészséges gyermek- majd felnőttkor megélésében.
Mit vegyünk? Mit tegyünk, hogy környezettudatosabbak legyünk?
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2015.10.29-én tartotta a „Fenntartható életmód a fogyasztóvédelem eszközrendszerén keresztül” elnevezésű, 341.213.609 Ft. támogatási összegű KEOP-6.4.0/14-2015-0001 azonosító számú kiemelt projekt zárórendezvényét, amely a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg.
A környezetvédelmi hatóság értelmezése szerint a levegőminőségi terveket nem közigazgatási eljárás keretében fogadják el, így azok nem minősülnek kötelező erejű határozatoknak; emiatt a tervekben megfogalmazott légszennyezettséget csökkentő intézkedések is csak ajánlásnak tekinthetőek. Mindez abból a hatósági tájékoztatásból derül ki, amelyet a Levegő Munkacsoport kapott válaszul a Budapest környékére készített terv felülvizsgálatára vonatkozó kérelmére.
Az Európai Unió légszennyezettséggel kapcsolatos szabályozásának egyik legfontosabb eleme a levegőminőségi terv. Ezt minden olyan zónában el kell készíteni, ahol szennyezettebb a levegő az előírt határértékeknél.
Október 27-én újra ködös reggelre ébredtünk Budapesten. Füstködös reggelre. Úgy véltem, itt a legjobb alkalom arra, hogy a közelmúltban beszerzett légszennyezettség mérő műszerem számokba foglalja azt, amivel már napok óta voltunk kénytelenek szembesülni a fővárosban.
Megelőzően az AirVisual nevű telefonos applikációval górcső alá vettem a hivatalos mérőhálózat adatait Budapesten és a nagyobb vidéki városokban egyaránt. Az értékek egyáltalán nem voltak szívderítőek, különösen az ún. PM2.5, azaz a 2.5 µm-nél kisebb porszemcsék tekintetében.
A levegőszennyezés sokkal súlyosabb annál, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Erről számolt be a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace képviselője az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén.
A zöld szervezetek szerint azonnali lépésekre van szükség: korlátozni kell a szennyező gépjármű-forgalmat, támogatásokkal kell ösztönözni a fenntartható fűtési szokások elterjedését, határozottan fel kell lépni a lakossági hulladékégetés ellen, továbbá be kell tiltani a lignit árusítását a háztartásoknak, valamint az avarégetést.
Mik a leggyakoribb gyerekbetegségek hazánkban, mi okozza ezeket és mire kellene a szülőknek jobban figyelniük?
Újszülöttkori megbetegedések, mentális problémák, viselkedési zavarok, táplálkozási hiánybetegségek, bőrbetegségek, balesetek és fertőző betegségek – ezek mind felkerültek a gyerekbetegségek hazai toplistájára a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös Egészségjelentésében.
A krónikus, nem fertőző megbetegedések és a vezető halálokok többsége szoros összefüggésben van azzal, hogy mit eszünk, mit iszunk, mit lélegzünk be, és hogyan töltjük a szabadidőnket.
Egy felnőtt ember évente kb. 850 kg táplálékot és kb. 800 liter vizet fogyaszt el, 7000 köbméter levegőt lélegzik be. Szabadidejének nagy részét - általában - nem mozgással, sportolással tölti.
Ahogy a malária újra és egyre inkább terjed Afrika déli részén, úgy válik mind nehezebbé és költségesebbé az ellene való védekezés. Legújabban egy messzemenően hatékony rovarölő szert vetettek be a betegséget terjesztő szúnyogok ellen. Többféle rovarirtót lehetne ugyan használni, de ez negyedannyiba kerül mint a következő legolcsóbb.
A 2001 szeptember 11-én történt terrortámadás során a földet ért hihetetlen mennyiségű törmelék mellett (a tornyok egy-egy szintje több mint 2000 tonnát nyomott) irdatlan össztömegű, változó összetételű, illetve károsanyag tartalmú por, hamu és füst került a manhattani levegőbe.
A por utánpótlása – az időjárási viszonyoktól is függően – mindaddíg biztosítva volt, amíg a környező utcákat és épületeket teljesen meg nem tisztították.
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
- Doktor úr, a férjem repülő csészealjnak képzeli magát!
- Küldje el hozzám.
- Jó, de le tud itt szállni??
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.