légzőtorna

A COPD óriási népegészségügyi probléma világszerte, hiszen már ma ez a kór minősül a 4-6. vezető haláloknak a világon. Európában hazánkban halnak meg a legtöbben COPD-ben. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2010-re Európában is a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) lesz a 4. vezető halálok, amelyet csak a szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőrák előz meg.

Ugyanakkor a betegségről, annak mibenlétéről, valódi veszélyeiről – sőt, egyáltalán a létezéséről – szinte semmit nem tud a lakosság. A probléma nagyságát érzékelteti, hogy miközben a becslések szerint Magyarországon több mint félmillió embert érint a COPD, a tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott, és kezelésben részesülő páciensek száma mindössze hatvanezer körül van.

Fitten a munkahelyen

Időnk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, a feszített munkatempó mellett nem jut időnk az egészségünkre gondolni, pedig ha kicsit odafigyelnénk táplálkozásunkra, vagy tartanánk néhány perc szünetet munka közben, hogy kikapcsolódhassunk, kellemetlen egészségügyi problémáktól kímélhetnénk meg magunkat.

Rendszertelen táplálkozás

Segítő ételek

Asztmás vagyok, sportolhatok-e így? Erre a kérdésre néhány évtizeddel ezelőtt még szigorú nemmel válaszoltak az orvosok. Azóta e vélemény megváltozott, melyet az a tény is bizonyít, hogy az olimpiai játékokon szereplő élsportolók közel 10 százaléka szenved ebben a betegségben.

Az idiopathiás tüdőfibrózis (IPF) egy ritka tüdőbetegség, amelyet – éppen a ritkasága miatt – igen nehéz felismerni. A betegség oka ismeretlen, erre utal az „idiopathiás” (ejtsd: idiopátiás) kifejezés. A világon mintegy 5 millió ember él ezzel a betegséggel, a magyarországi betegek száma 300-1000-re tehető.

A betegség jelenleg sajnos gyógyíthatatlan, de a beteg életminősége szempontjából igen nagy jelentősége van a korai felismerésnek és a megfelelő kezelésnek.

DEFINÍCIÓ

Idült hörgőgyulladásról akkor beszélünk, amikor a hörgő nyálkahártyájának gyulladása két egymást követő évben legalább három hónapig tartó fokozott váladékképződéssel és köhögéssel járó panaszt okoz. Általában 60 év feletti betegeket érint, allergiával gyakran társul. Az évek előrehaladtával a tünetek súlyosbodnak, nehézlégzés, fulladás alakul ki. Jellemző tünet a reggeli nagy mennyiségű köpet. Tekintettel arra, hogy a betegek 90 %-a erős dohányos, a dohányzás elhagyása kiemelt jelentőségű. A légszennyezettség, a passzív dohányzás a tüneteket súlyosbítják.

Szeptember 17-25. között tartják az IPF hetet, amelynek küldetése az emberek figyelmét felhívni erre a ritka, de annál súlyosabb betegségre.

Egy szappanbuborék felfújása is komoly küzdelmet jelent annak, akinek ismeretlen eredetű tüdőfibrózisa van. Magyarországon körülbelül 1200-ra tehető a diagnosztizálatlan betegek száma. A kór kialakulásának az oka eddig ismeretlen, de kezeléssel enyhíthetők a tünetek, és a légzésfunkció romlását is lassítani lehet.

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesületével (OBME) együtt, csatlakozva a Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány (IOF) globális kampányához, felhívja a lakosság és az egészségügyi szakemberek figyelmét arra, hogy tegyenek lépéseket az osteoporosis megelőzésének és a csontok egészségének megőrzése érdekében.
A globális kampány életkortól függetlenül arra buzdít mindenkit, hogy az egészséges csontozat és izomzat megalapozásához, megerősítéséhez három alapvető lépést tegyen meg:

1. Biztosítsa a megfelelő D-vitamin bevitelt (biztonságos napozással, étrenddel és amennyiben szükséges, D- vitamin szedésével, különösen, ha már elmúlt 60 éves!
2. Fogyasszon kalciumban és fehérjében gazdag ételeket!
3. Töltse aktívan napjait! Fontosak a naponta gravitáció ellenében végzett, és az izomzatot erősítő gyakorlatok.
A csontritkulást gyakran nevezik „néma betegségnek”, ugyanis alig vannak tünetei. Kezelés hiányában a csontozat egyre gyengébbé és törékenyebbé válik, emelkedik a kockázata a súlyos következményekkel járó csonttöréseknek.

Allergia: egyes idegen anyagokkal való "találkozásra" az immunrendszer túlérzékenyen reagál, azaz a szervezet fokozott védekezésbe kezd. A leggyakoribb allergiás megbetegedések: a szénanátha, az asztma, bizonyos bőrbetegségek. A szervezet túlérzékenységét kiváltó ún. allergének között megtaláljuk a háziport, a virágporokat, a vegyszereket, a gyógyszereket, az ételeket, a fémeket, a madártollat és az állati szőrt is.

Ahogy járok-kelek a fővárosban, döbbenten konstatálom, hogy az emberek egy részének – úgy tűnik – teljesen mindegy, hogy hol és milyen körülmények között sportol. Futnak, gyalogolnak a kőrengetegben, néhányan szmog nélkül is szinte keresik az autóforgalmat. Sokszor tapasztalom, hogy a kocogóknak nincs idejük vagy kedvük magasabb, hegyvidéki terepet keresni, de esetenként még arra sem hajlandóak, hogy egy utcával feljebb-kijjebb menjenek, csendesebb, futószenvedélyüknek tisztább levegőjű helyet találva.

Mostanában pedig, mintha bele sem hallgatnának a hírekbe. Vagy ha mégis, nem értik és érzékelik a valós jelentőségét annak, amire a szakemberek az utóbbi napokban nem egyszer figyelmeztettek Budapest és a többi veszélyeztetett nagyváros, régiónk levegőminőségét illetően. Szabadban sportolni ugyanis kizárólag tiszta levegőjű helyen érdemes. Nem az Alpok kristálytiszta levegőjű magaslati terepeire gondolok, még csak nem is a Mátrára, Normafára. Csupán tényeken alapuló, józan, felelős mérlegelésre.

Ennek kapcsán érdemes néhány élettani adattal, megfontolással előhozakodnom.

Mit tehet a család a terminális állapotú beteg ápolása során?

 

A haldokló beteg kezelésénél ill. ápolásánál célunk szinte kizárólag a beteg közérzetének javítására korlátozódik, figyelembe véve lelkiállapotát, fizikai terhelhetőségét, aktuális problémáit.

Minden esetben beszéljük meg, hogy ő mit szeretne, ajánljunk fel alternatívákat, válassza ki ő, hogy mit kíván azok közül.

A jobb testi- és lelkiállapot eléréséhez felhasználhatjuk többek között a különböző masszázsfogásokat, a passzív kimozgatást, a vezetett aktív és saját aktív mozgásokat, a légzőtornát.

A szegycsont és a bordák behúzódottsága tölcsérmellkas esetén.A mellkasfal fejlődési rendellenességei közül a leggyakoribb az ún. tölcsér- vagy cipészmellkas (pectus excavatus). Oka ismeretlen, a férfiaknál gyakrabban fordul elő. Az elváltozás lényege, hogy a szegycsont és a hozzá csatlakozó bordák behúzódnak, a mellkas tölcsér alakúvá válik.

Feliratkozás légzőtorna csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×