A betegség tünetei, megállapítása és kezelési lehetőségei
A tüdőrák gyanúját keltő legfőbb tünet a tartós köhögés. Dohányosoknál, ahol a köhögés egyébként is általános tünet, a köhögés súlyosbodása, jellegének megváltozása szolgálhat figyelmeztető jelként. Egyéb gyakori tünetek: véres köpet, légszomj, ziháló légzés, rekedtség, ismételten kiújuló hörgő- vagy tüdőgyulladás, állandósuló mellkasi fájdalom. E tünetek tartós (többhetes) fennállása esetén orvoshoz kell fordulni.
A daganatos betegségek közül a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot Magyarországon és világszerte is, férfiak és nők között egyaránt. Hazánkban évente körülbelül 8000 ember hal meg tüdőrákban, ami az összes rákos halálozás kb. 25 százalékának felel meg.
A világon a Föld tizenöt évesnél idősebb lakóinak harmada, egymilliárdnál is több ember fújja nap mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg több mint hárommillió ember halálát okozza évente. Ez a szám a következő évtizedekben akár tízmillióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás következményeiből kifolyólag fog meghalni minden harmadik másodpercben egy-egy ember a Földön.
Minden év novemberének harmadik csütörtökjén arra ösztökéljük a dohányzás rabjait, hogy ezen a napon ne hódoljanak káros szenvedélyüknek. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) azt szeretné elérni, hogy ez a füstmentes időszak egy életen át tartson.
A felmérések szerint a dohányzás a tüdőrák okozta halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85, míg a koszorúér-betegségek 25-30 százalékáért felelős.
Az egészséges táplálkozás, az egészséges életmód csökkenti a rosszindulatú daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Még ma is furcsa figyelmeztető táblákat láthat az utazó Nyugat-Ausztrália egy elhagyatott kisvárosa felé autózva. A néhány kilométerenként újra és újra feltűnő táblák egészségünk károsodásának veszélyére hívják fel a figyelmet.
Megérkezésünk után a táblák már az ajtók és ablakok zárva tartására szólítanak fel. Nem véletlenül. Wittenoom – bár a kontinens talán legfestőibb tájainak egyikén található – a világ azbeszttel legerősebben szennyezett területe volt.
Az egyetlen legálisan árult méreg
"A dohány a világkereskedelem fontos árucikke. A dohányfogyasztást a társadalmi szokások, a divat, az ízlés változása befolyásolják. A dohányzók száma az első világháború után mintegy megkétszereződött. A fejenkénti fogyasztás Németországban 2,01, Nagy-Britanniában 1,41, Franciaországban 1,29, Magyarországon 0,99 kg. Magyarországon az első világháború előtt 22 dohánygyár működött." - olvasható az Új Idők Lexikonának 7-8 kötetében, a dohány szócikk alatt.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Nemdohányzó Világnap. Az évről-évre megrendezésre kerülő programsorozat elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. Ebben az évben a a nőket, a fiatal lányokat helyezi a középpontba.
Sorozathősünk a minap újabb "véletlen lelet" útján tett szomorú pontot termetes páciensével vívott diagnosztikus küzdelmének végére. A dobverőujj észrevételezése mint zárómomentum – az evidencia alapú orvoslás lehetőségeinek szempontjából – a beteg sorsának megpecsételődését jelentette.
Paraneopláziás tünetek rosszindulatú, többnyire súlyos betegségek kísérői lehetnek (para – mellett, neoplasia – daganatképződés).
Nem hozhatóak közvetlen összefügésbe a tumor lokális inváziójával, áttétképzésével, sem annak alapszövetére esetlegesen jellemző hormon vagy ingerületátvivő anyag megnövekedett elválasztásával. A tünetegyüttesbe nem tartozik bele a malignus betegségek többségére jellemző, multifaktoriális okozatú kóros lesoványodás (cachexia).
Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT), a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) és egyéb orvosi társaságok összefogásának elsődleges célja, hogy felhívja a lakosság, az orvosok és a törvényhozók figyelmét az oly sokakat érintő káros szenvedély veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére, s arra, hogy a korunk pestisének tartott dohányzás okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait, amennyiben nem teszünk ellene.
A statisztikai adatok szerint a világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért felelős. A koszorúér betegségek mintegy 30%-az írható a dohányzás számlájára.
A cigaretta okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket érintik, akik átlag húsz évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Még ennél is komolyabb fenyegetést jelent, hogy a 12-14 éves serdülőkorú lányok 7, míg a fiúk 12%-a mondható dohányosnak. A legnagyobb gond az, hogy a fertilis korban lévő 18-30 éves nők 42%-a dohányzik rendszeresen.
Több, mint negyven évvel ezelőtt az Egyesült Államokban indították útjára a Füstmentes Napot, abból a célból, hogy segítsék a dohányosokat a leszokásban. Az amerikai sikerek hatására a Füstmentes Nap – amelyet minden november harmadik csütörtökén tartanak – nemzetközi nap lett.
Ezen a napon világszerte számos szervezet hívja fel a figyelmet a dohányzás ártalmaira és tesz lépéseket annak érdekében, hogy a függők leszokjanak.
Földünkön több mint egy milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. A dohányzás 3 millió ember halálát okozza évente. Törvényi beavatkozás és a józan belátás, az egészségtudatos gondolkodásmód megerősödése nélkül ez a szám a következő évezred '20-as, '30-as éveire akár 10 millióra emelkedhet.
A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. Ha ennek a tendenciának nem tudunk gátat szabni, akkor becslések szerint az egész életen át tartó dohányzás 250 millió ma élő gyermek halálát fogja okozni. 151 országot tekintve a serdülő korú lányok körülbelül 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a rendkívül káros szenvedélynek.
Hazánk a világranglistán dobogós helyre került. Évente csaknem 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek húsz százalékát teszi ki. Magyarországon minden harmadik ember dohányzik, és ezt az arányt évek hosszú sora óta nem sikerül visszaszorítani. A fiatalok egyre hamarabb kezdik, minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiket követik. Minden ötödik gyermek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.
A klímavészhelyzet kihirdetése alkalmával Budapest csatlakozzon a C40 Városok szervezetéhez, és ezzel is kötelezze el magát, hogy 2025-től kezdve fővárosunkban a levegőszennyezettség nem lépi túl az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott – és az Európai Unióéinál jóval szigorúbb – határértékeket.
Ezt kéri Karácsony Gergely főpolgármesternek írt levelében a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ), az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Levegő Munkacsoport.
Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre többet tudunk a rákos megbetegedésekről, kialakulásuk lehetséges okairól és a terápiás lehetőségekről. Azonban a beteg és környezete kapcsolatáról viszonylag ritkán esik szó, valamint arról is, hogy miként tudunk hozzájutni olyan információkhoz, amelyek tényleg a gyógyulást támogatják.
Magyarországon minden évben április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot dr. Dollinger Gyula orvos emlékére, aki 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot, s akire a hazai rákkutatás úttörőjeként tekinthetünk.
Hazánkban a különféle rákos megbetegedésekben szenvedők száma jelentős, a rák a 3. leggyakoribb haláloknak számít. Ezen belül a tüdőrák a halálozások egynegyedéért felelős. Az emléknap apropóján szeretnénk megosztani néhány gondolatot annak a fontosságáról, hogy a beteg és környezete – a kezelőorvostól kapott információ mellett - milyen forrásból tájékozódik a betegséggel, annak jellemzőivel kapcsolatban.
A hipertermia (hőkezelés, lázkezelés) alternatív daganatkezelési módszer, amely azon alapul, hogy magas hőmérséklet hatására elpusztulnak bizonyos tumorsejtek. A test egészét (ún. teljestest-hipertermia) vagy a különböző testtájakat (ún. lokális hipertermia) egy speciális külső hőforrás segítségével melegítik fel, aminek hatására egyes tumorsejtek károsodnak, illetve fokozottan érzékennyé válhatnak a kemoterápia és/vagy sugárterápia iránt.
A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) 2000. február 4-én írta alá azt a dokumentumot, amely világméretű összefogásra szólít fel a rák ellen.
A nemzetközi és a hazai elszomorító statisztikák is jelzik azt, hogy évről-évre érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy mit tehetünk önmagunkért a betegség megelőzése érdekében, vagy rákos betegként a gyógyulásért.
A világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt, szenvedélyük miatt évente 4 millióan vesztik életüket, ebből közel 20 százalék a nők köréből kerül ki. 151 országot tekintve a serdülőkorú lányok hozzávetőleg 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a káros szenvedélynek.
Hazánk a dohányzást tekintve a világranglistán dobogós helyre került. Évente 35 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki.
Magyarországon a személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, körülbelül 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítő hosszának negyvennyolcszorosát – füstölik el évente.
Ahogy járok-kelek a fővárosban, döbbenten konstatálom, hogy az emberek egy részének – úgy tűnik – teljesen mindegy, hogy hol és milyen körülmények között sportol. Futnak, gyalogolnak a kőrengetegben, néhányan szmog nélkül is szinte keresik az autóforgalmat. Sokszor tapasztalom, hogy a kocogóknak nincs idejük vagy kedvük magasabb, hegyvidéki terepet keresni, de esetenként még arra sem hajlandóak, hogy egy utcával feljebb-kijjebb menjenek, csendesebb, futószenvedélyüknek tisztább levegőjű helyet találva.
Mostanában pedig, mintha bele sem hallgatnának a hírekbe. Vagy ha mégis, nem értik és érzékelik a valós jelentőségét annak, amire a szakemberek az utóbbi napokban nem egyszer figyelmeztettek Budapest és a többi veszélyeztetett nagyváros, régiónk levegőminőségét illetően. Szabadban sportolni ugyanis kizárólag tiszta levegőjű helyen érdemes. Nem az Alpok kristálytiszta levegőjű magaslati terepeire gondolok, még csak nem is a Mátrára, Normafára. Csupán tényeken alapuló, józan, felelős mérlegelésre.
Ennek kapcsán érdemes néhány élettani adattal, megfontolással előhozakodnom.
Tény, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, de ez nem jelenti azt, hogy a nemdohányzókat nem érinti. Az elvárosiasodott környezet következtében ugyanis olyan hatások érik az emberi szervezetet, amik növelik a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét.
Leggyakoribb típusa, a nem-kissejtes tüdőrák, aminek az egyik legjelentősebb rizikófaktora a dohányzás. A dohányzáson kívül azonban még számos egyéb rizikófaktor van jelen a mindennapokban, az alábbiakban kiemelünk néhányat.
A színtelen és szagtalan, egészségre ártalmas radon gáz
A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon gáz a cigaretta után a második helyen áll. A radon a környezetünkben megtalálható radioaktív nemesgáz, aminek egy része kiszabadul a térbe. Ez a gáz kiszivároghat építőanyagokból, a talajból, illetve a talajban levő radon gázt elnyeli az ivóvíz, így az a vezetékes hálózaton keresztül eljuthat a lakásokba is. Ha a radont poros vagy dohányfüstös levegővel lélegezzük be, akkor ezek a radioaktív részecskék közvetlenül letapadnak a tüdő falán, így a hörgők és a tüdő belső felületét borító hámsejteket közvetlenül sugározzák be. Szerencsére, ugyanúgy, mint a dohányzás, ez a kockázati tényező is kiküszöbölhető. Szakemberek segítségével fel lehet mérni az otthonokban a sugárzás erősségét és meg lehet szüntetni a veszélyforrást.
A tüdőrák és a dohányzásellenes szervezetek világszerte minden év novemberében tartják a Tüdőrák Hónapját, hogy felhívják a figyelmet a tüdőrákot okozó tényezőkre és a betegség elleni küzdelem szempontjaira, szerepére. A tüdőrák továbbra is a leggyakrabban előforduló rákbetegség.
A tüdőrák magyarországi előfordulási és halálozási adatai közismerten igen kedvezőtlenek: 2016-ban az Európai Unió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a lakosság számához képest a tüdőrák okozta halálozás (90,1 haláleset 100 000 lakosra vetítve).
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
Öreg néni elmegy az orvoshoz:
- Doktor úr, hogy is hívják azt a német urat, aki otthon mindig eldugja a dolgaimat?
- Alzheimer, Mari néni, Alzheimer...
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.