füst

A közvéleménynek az asztma súlyosságáról alkotott képe az idők folyamán többször változott. Sokáig úgy élt a köztudatban, hogy az asztma az idős emberek súlyos, krónikus, fulladásos betegsége, gyakran nem téve különbséget a tüdő- és a szívasztma között.

Az utóbbi néhány évtizedben az allergiás asztma előfordulási gyakoriságának - főként a gyermekek és fiatal felnőttek körében észlelt - gyors növekedése átrajzolta ezt a képet, tekintve, hogy a fiatalkori allergiás asztma az esetek nagy részében enyhe krónikus betegséget jelent. Másrészről a hatékony és lényeges mellékhatásokkal már nem járó terápia megjelenésével, az ún. közepesen súlyos kórformák is jól kezelhetővé váltak.

A világon a Föld tizenöt évesnél idősebb lakóinak harmada, egymilliárdnál is több ember fújja nap mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg több mint hárommillió ember halálát okozza évente. Ez a szám a következő évtizedekben akár tízmillióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás következményeiből kifolyólag fog meghalni minden harmadik másodpercben egy-egy ember a Földön.
Minden év novemberének harmadik csütörtökjén arra ösztökéljük a dohányzás rabjait, hogy ezen a napon ne hódoljanak káros szenvedélyüknek. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) azt szeretné elérni, hogy ez a füstmentes időszak egy életen át tartson.
A felmérések szerint a dohányzás a tüdőrák okozta halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85, míg a koszorúér-betegségek 25-30 százalékáért felelős.

DEFINÍCIÓ

A légutak idült (krónikus) gyulladásos megbetegedése, amely rohamokban fellépő köhögéssel, fulladással, mellkasi szorító érzéssel jár együtt. Súlyos esetben kezelés nélkül életveszély alakulhat ki.

ELŐFORDULÁS

A felnőtt lakosság kb. 4-5 %-a, a gyermekek 8-10 %-a érintett. Gyakran a gyermekkori asthma a fiatal felnőttkorban spontán gyógyul. A bőr és a nyálkahártyák allergiás megbetegedéseivel (szénanátha, csalánkiütés) való halmozott előfordulása nem ritka.

TÜNETEK

A két betegség kapcsolata

Minden 100 újszülöttből 40 atopiás alkattal jön világra, azaz hajlama van valamilyen allergiás betegség megjelenésére. Ez a hajlam természetesen nem jelenti azt, hogy az emberiség 40 százaléka valóban valamilyen allergiabetegségben kell hogy szenvedjen.

Talán érdemes - néhány sorban legalább - a leggyakoribb allergiás betegségeket felsorolni.

Csecsemőkorban legelőször általában az ekcéma alakul ki. Ennek kiváltója többnyire valamilyen étel, a hazai csecsemőtáplálási szokások mellett leggyakrabban a tehéntej, a tojás, újabban a szója okozhatja.

Kritikus a levegő minősége a magyar nagyvárosokban, és ez egyre inkább igaz a kisebb településeken, a háztartásaikban ki tudja mivel fűtő falvakban is. A földrajzi elhelyezkedés, a domborzati viszonyok szinte megágyaznak a pornak, de magát a port magunknak köszönhetjük.

A légszennyezettség súlyosan károsíthatja egészségünket, a kitettségünk pedig évről évre egyre rosszabb. Ezzel szemben – döntéshozói szinten – vajmi kevés történik a helyzet kezelése és a megelőzés tekintetében. Budapest és Miskolc levegője lehangoló módon rendre Peking levegőminőségi mutatóival vetekszik, és ebben a dicstelen versenyben egyre több magyar város zárkózik fel hozzájuk.

Hazánk a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Végükkel egymás mellé helyezve ezek mintegy 250 métert tennének ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel kétmillió kilométernyi "rudat", az egyenlítő hosszának mintegy negyvennyolcszorosát füstölik el évente.
Magyarországon a felnőtt férfiak több mint 40 százaléka, a nők közel 30 százaléka cigarettázik rendszeresen, és évente mintegy harmincezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek.
Abbahagyni a dohányzást kevesen tudják, pedig a felmérések szerint tízből négyen szeretnének leszokni. Ha sikerül, az általa okozott károsodások visszafordíthatóak, a kedvező hatások szinte azonnal jelentkeznek.

Az egyetlen legálisan árult méreg

"A dohány a világkereskedelem fontos árucikke. A dohányfogyasztást a társadalmi szokások, a divat, az ízlés változása befolyásolják. A dohányzók száma az első világháború után mintegy megkétszereződött. A fejenkénti fogyasztás Németországban 2,01, Nagy-Britanniában 1,41, Franciaországban 1,29, Magyarországon 0,99 kg. Magyarországon az első világháború előtt 22 dohánygyár működött." - olvasható az Új Idők Lexikonának 7-8 kötetében, a dohány szócikk alatt.

A felmérések szerint a dohányzók mintegy 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától.

Nagyon sokan azonban hamar feladják, nem gondolva arra, hogy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek időben, akár 40-50 éves korukban sikerül lemondaniuk a káros szenvedélyről.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Nemdohányzó Világnap. Az évről-évre megrendezésre kerülő programsorozat elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. Ebben az évben a a nőket, a fiatal lányokat  helyezi a középpontba.

Egy 2007-es felmérés szerint a végzős diákok 60 százaléka naponta vagy hetente cigarettázik rendszeresen. A dohányzás egyébként is kiemelt népegészségügyi rizikófaktor, ráadásul a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban. Az orvoslás több évezredes történetében a megelőzés nagyon fiatal, alig száz éves múltra tekint vissza, fontosságának felismerése viszont jelentős változásokat hozott, nem csak az egészségpolitikában.

Évről évre nő azoknak a 15-18 év közötti diákoknak a száma, akik már középiskolai éveik alatt dohányoznak. Egy 1999-es hazai adatfelvétel szerint, amely az 1983-ban született serdülőket vizsgálta, a diákok 40,4%-a dohányzott a vizsgálatot megelőző hónapban, míg 29,4%-uk naponta gyújtott rá. 2003-ra a rendszeresen dohányzó fiatalok aránya 34,9%-ra nőtt.
2004-ben a 15 évesek közötti fiúk 36%-a, a lányok 28%-a dohányzott legalább egyszer egy héten, és ez az arány az elmúlt két évben a fiúknál 44,9%-ra, a lányoknál 46,9%-ra nő. Egy 2007-es felmérés szerint a végzős diákok 60 százaléka naponta vagy hetente dohányzik rendszeresen.
2002-ben a dohányzók aránya férfiaknál és nőknél Magyarországon 44%, illetve 27%, az Európai Unióban a legmagasabb. Az átlagos napi cigarettafogyasztás ugyancsak magas a dohányosok között, férfiaknál 66%, nőknél 43% a napi húsz cigarettát szívók aránya.
A prevenció szükségességének felismerése jelentős változásokat hozott a magyar egészségpolitikában. A Népegészségügyi Program többek közt a dohányzás visszaszorítását is célul tűzte ki, és az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) „Ciki a cigi” programja már óvodás korban nagy hangsúlyt fektet a megelőzés fontosságára.

A dohányzás alapvető veszélyei – nagyításához kattintson a képre! (Médiatár)Földünkön több mint egy milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. A dohányzás 3 millió ember halálát okozza évente. Törvényi beavatkozás és a józan belátás, az egészségtudatos gondolkodásmód megerősödése nélkül ez a szám a következő évezred '20-as, '30-as éveire akár 10 millióra emelkedhet.
A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. Ha ennek a tendenciának nem tudunk gátat szabni, akkor becslések szerint az egész életen át tartó dohányzás 250 millió ma élő gyermek halálát fogja okozni. 151 országot tekintve a serdülő korú lányok körülbelül 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a rendkívül káros szenvedélynek.
Hazánk a világranglistán dobogós helyre került. Évente csaknem 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek húsz százalékát teszi ki. Magyarországon minden harmadik ember dohányzik, és ezt az arányt évek hosszú sora óta nem sikerül visszaszorítani. A fiatalok egyre hamarabb kezdik, minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiket követik. Minden ötödik gyermek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.

Sztárok fogtak össze, hogy felhívják a figyelmet a lakossági hulladékégetés súlyos következményeire. Béres Alexandra, Tóth Vera, Jaksity Kata, Molnár Áron, Németh Kristóf és Puskás Peti egy kisfilmben, és közel 30 sztár posztokban kér mindenkit, hogy ne égessen hulladékot.

Magyarországon évente 13 ezer ember korai halálát a rossz levegő, ami nagyrészt a lakossági szemétégetésből ered.

Mik a leggyakoribb gyerekbetegségek hazánkban, mi okozza ezeket és mire kellene a szülőknek jobban figyelniük?

Újszülöttkori megbetegedések, mentális problémák, viselkedési zavarok, táplálkozási hiánybetegségek, bőrbetegségek, balesetek és fertőző betegségek – ezek mind felkerültek a gyerekbetegségek hazai toplistájára a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös Egészségjelentésében.

Kaliforniai jogalkotók szándéka szerint a jövőben törvény tiltaná meg a dohányzást azokban a személygépkocsikban, melyekben gyermekek is utaznak.

Magyarország – a dohányosok számát tekintve – meglehetősen "előkelő" helyen áll a világranglistán: negyedikek vagyunk.

Néhány igen ijesztő adat: a nők 30, míg a férfiak 48 százaléka dohányzik. A várandós anyák 20 százaléka sem gondolja úgy, hogy magzatának és magának is jót tenne, ha végre felhagyna a füstöléssel. Annak ellenére van ez így, hogy számtalan betegség – szív- és érrendszeri gond, tüdőbetegség, tüdő- és szájüregi daganatok, impotencia, meddőség – kialakulásáért felelős a dohányzás. És azért is, hogy évente több mint 13000 nőt veszítünk el, akiknek a halála kapcsolatba hozható a cigarettázással.

Egy Janus-arc a dohányfüstből: Kína, a másik világ.A Kína társadalmi és gazdasági életére oly jellemző sajátos kettősség most a dohányáru értékesítés szabályozásában és gyakorlatában is tetten érhető.
Utóbb a forgalmazás és fogyasztás érdeke került szembe azzal a Kína által is aláírt nemzetközi egyezménnyel, mely a csatlakozókat az összes cigarettaautomata bevonására kötelezi. A távol-keleti nagyhatalom bizonyára meg is teszi ezt, de ebben az országban, ahol irdatlan mennyiségű füstölnivaló fogy, és az igény kielégítéséért a kincstárba közvetlenül befizető állami tulajdonú dohánymonopólium a felelős, mindez nem maradhat büntetlenül.

Minden polgártársunk, aki a szmogriadó alatt a szabadban, szennyezett területen fut, annak hálásak lehetünk, ugyanis aktív, hatékony légszűrőként óránként sokezernyi liter levegőt tisztít meg, szemben az utcán téblábolókkal, akik – eléggé el nem ítélhetően – kevesebb, mint négyszázat...

Szabadban sportolni kizárólag tiszta levegőjű helyen érdemes. Nem az Alpok kristálytiszta levegőjű magaslati terepeire gondolok, még csak nem is a Mátrára, Normafára. Csupán tényeken alapuló, józan, felelős mérlegelésre.

Tény, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, de ez nem jelenti azt, hogy a nemdohányzókat nem érinti. Az elvárosiasodott környezet következtében ugyanis olyan hatások érik az emberi szervezetet, amik növelik a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét.
Leggyakoribb típusa, a nem-kissejtes tüdőrák, aminek az egyik legjelentősebb rizikófaktora a dohányzás. A dohányzáson kívül azonban még számos egyéb rizikófaktor van jelen a mindennapokban, az alábbiakban kiemelünk néhányat.

A színtelen és szagtalan, egészségre ártalmas radon gáz

A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon gáz a cigaretta után a második helyen áll. A radon a környezetünkben megtalálható radioaktív nemesgáz, aminek egy része kiszabadul a térbe. Ez a gáz kiszivároghat építőanyagokból, a talajból, illetve a talajban levő radon gázt elnyeli az ivóvíz, így az a vezetékes hálózaton keresztül eljuthat a lakásokba is. Ha a radont poros vagy dohányfüstös levegővel lélegezzük be, akkor ezek a radioaktív részecskék közvetlenül letapadnak a tüdő falán, így a hörgők és a tüdő belső felületét borító hámsejteket közvetlenül sugározzák be. Szerencsére, ugyanúgy, mint a dohányzás, ez a kockázati tényező is kiküszöbölhető. Szakemberek segítségével fel lehet mérni az otthonokban a sugárzás erősségét és meg lehet szüntetni a veszélyforrást.

A tüdőrák és a dohányzásellenes szervezetek világszerte minden év novemberében tartják a Tüdőrák Hónapját, hogy felhívják a figyelmet a tüdőrákot okozó tényezőkre és a betegség elleni küzdelem szempontjaira, szerepére. A tüdőrák továbbra is a leggyakrabban előforduló rákbetegség.

A tüdőrák magyarországi előfordulási és halálozási adatai közismerten igen kedvezőtlenek: 2016-ban az Európai Unió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a lakosság számához képest a tüdőrák okozta halálozás (90,1 haláleset 100 000 lakosra vetítve).

Ez a kislány 4kg-mal született. A manhattani közelmúltban ez ritkábban fordult elő.A 2001 szeptember 11-én történt terrortámadás során a földet ért hihetetlen mennyiségű törmelék mellett (a tornyok egy-egy szintje több mint 2000 tonnát nyomott) irdatlan össztömegű, változó összetételű, illetve károsanyag tartalmú por, hamu és füst került a manhattani levegőbe.

A por utánpótlása – az időjárási viszonyoktól is függően – mindaddíg biztosítva volt, amíg a környező utcákat és épületeket teljesen meg nem tisztították.

Feliratkozás füst csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×