füst

A közvéleménynek az asztma súlyosságáról alkotott képe az idők folyamán többször változott. Sokáig úgy élt a köztudatban, hogy az asztma az idős emberek súlyos, krónikus, fulladásos betegsége, gyakran nem téve különbséget a tüdő- és a szívasztma között.

Az utóbbi néhány évtizedben az allergiás asztma előfordulási gyakoriságának - főként a gyermekek és fiatal felnőttek körében észlelt - gyors növekedése átrajzolta ezt a képet, tekintve, hogy a fiatalkori allergiás asztma az esetek nagy részében enyhe krónikus betegséget jelent. Másrészről a hatékony és lényeges mellékhatásokkal már nem járó terápia megjelenésével, az ún. közepesen súlyos kórformák is jól kezelhetővé váltak.

A világon a Föld tizenöt évesnél idősebb lakóinak harmada, egymilliárdnál is több ember fújja nap mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg több mint hárommillió ember halálát okozza évente. Ez a szám a következő évtizedekben akár tízmillióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás következményeiből kifolyólag fog meghalni minden harmadik másodpercben egy-egy ember a Földön.
Minden év novemberének harmadik csütörtökjén arra ösztökéljük a dohányzás rabjait, hogy ezen a napon ne hódoljanak káros szenvedélyüknek. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) azt szeretné elérni, hogy ez a füstmentes időszak egy életen át tartson.
A felmérések szerint a dohányzás a tüdőrák okozta halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85, míg a koszorúér-betegségek 25-30 százalékáért felelős.

DEFINÍCIÓ

A légutak idült (krónikus) gyulladásos megbetegedése, amely rohamokban fellépő köhögéssel, fulladással, mellkasi szorító érzéssel jár együtt. Súlyos esetben kezelés nélkül életveszély alakulhat ki.

ELŐFORDULÁS

A felnőtt lakosság kb. 4-5 %-a, a gyermekek 8-10 %-a érintett. Gyakran a gyermekkori asthma a fiatal felnőttkorban spontán gyógyul. A bőr és a nyálkahártyák allergiás megbetegedéseivel (szénanátha, csalánkiütés) való halmozott előfordulása nem ritka.

TÜNETEK

A két betegség kapcsolata

Minden 100 újszülöttből 40 atopiás alkattal jön világra, azaz hajlama van valamilyen allergiás betegség megjelenésére. Ez a hajlam természetesen nem jelenti azt, hogy az emberiség 40 százaléka valóban valamilyen allergiabetegségben kell hogy szenvedjen.

Talán érdemes - néhány sorban legalább - a leggyakoribb allergiás betegségeket felsorolni.

Csecsemőkorban legelőször általában az ekcéma alakul ki. Ennek kiváltója többnyire valamilyen étel, a hazai csecsemőtáplálási szokások mellett leggyakrabban a tehéntej, a tojás, újabban a szója okozhatja.

Kritikus a levegő minősége a magyar nagyvárosokban, és ez egyre inkább igaz a kisebb településeken, a háztartásaikban ki tudja mivel fűtő falvakban is. A földrajzi elhelyezkedés, a domborzati viszonyok szinte megágyaznak a pornak, de magát a port magunknak köszönhetjük.

A légszennyezettség súlyosan károsíthatja egészségünket, a kitettségünk pedig évről évre egyre rosszabb. Ezzel szemben – döntéshozói szinten – vajmi kevés történik a helyzet kezelése és a megelőzés tekintetében. Budapest és Miskolc levegője lehangoló módon rendre Peking levegőminőségi mutatóival vetekszik, és ebben a dicstelen versenyben egyre több magyar város zárkózik fel hozzájuk.

Hazánk a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Végükkel egymás mellé helyezve ezek mintegy 250 métert tennének ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel kétmillió kilométernyi "rudat", az egyenlítő hosszának mintegy negyvennyolcszorosát füstölik el évente.
Magyarországon a felnőtt férfiak több mint 40 százaléka, a nők közel 30 százaléka cigarettázik rendszeresen, és évente mintegy harmincezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek.
Abbahagyni a dohányzást kevesen tudják, pedig a felmérések szerint tízből négyen szeretnének leszokni. Ha sikerül, az általa okozott károsodások visszafordíthatóak, a kedvező hatások szinte azonnal jelentkeznek.

Az egyetlen legálisan árult méreg

"A dohány a világkereskedelem fontos árucikke. A dohányfogyasztást a társadalmi szokások, a divat, az ízlés változása befolyásolják. A dohányzók száma az első világháború után mintegy megkétszereződött. A fejenkénti fogyasztás Németországban 2,01, Nagy-Britanniában 1,41, Franciaországban 1,29, Magyarországon 0,99 kg. Magyarországon az első világháború előtt 22 dohánygyár működött." - olvasható az Új Idők Lexikonának 7-8 kötetében, a dohány szócikk alatt.

A felmérések szerint a dohányzók mintegy 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától.

Nagyon sokan azonban hamar feladják, nem gondolva arra, hogy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek időben, akár 40-50 éves korukban sikerül lemondaniuk a káros szenvedélyről.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Nemdohányzó Világnap. Az évről-évre megrendezésre kerülő programsorozat elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. Ebben az évben a a nőket, a fiatal lányokat  helyezi a középpontba.

Egy 2007-es felmérés szerint a végzős diákok 60 százaléka naponta vagy hetente cigarettázik rendszeresen. A dohányzás egyébként is kiemelt népegészségügyi rizikófaktor, ráadásul a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban. Az orvoslás több évezredes történetében a megelőzés nagyon fiatal, alig száz éves múltra tekint vissza, fontosságának felismerése viszont jelentős változásokat hozott, nem csak az egészségpolitikában.

Évről évre nő azoknak a 15-18 év közötti diákoknak a száma, akik már középiskolai éveik alatt dohányoznak. Egy 1999-es hazai adatfelvétel szerint, amely az 1983-ban született serdülőket vizsgálta, a diákok 40,4%-a dohányzott a vizsgálatot megelőző hónapban, míg 29,4%-uk naponta gyújtott rá. 2003-ra a rendszeresen dohányzó fiatalok aránya 34,9%-ra nőtt.
2004-ben a 15 évesek közötti fiúk 36%-a, a lányok 28%-a dohányzott legalább egyszer egy héten, és ez az arány az elmúlt két évben a fiúknál 44,9%-ra, a lányoknál 46,9%-ra nő. Egy 2007-es felmérés szerint a végzős diákok 60 százaléka naponta vagy hetente dohányzik rendszeresen.
2002-ben a dohányzók aránya férfiaknál és nőknél Magyarországon 44%, illetve 27%, az Európai Unióban a legmagasabb. Az átlagos napi cigarettafogyasztás ugyancsak magas a dohányosok között, férfiaknál 66%, nőknél 43% a napi húsz cigarettát szívók aránya.
A prevenció szükségességének felismerése jelentős változásokat hozott a magyar egészségpolitikában. A Népegészségügyi Program többek közt a dohányzás visszaszorítását is célul tűzte ki, és az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) „Ciki a cigi” programja már óvodás korban nagy hangsúlyt fektet a megelőzés fontosságára.

A dohányzás alapvető veszélyei – nagyításához kattintson a képre! (Médiatár)Földünkön több mint egy milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. A dohányzás 3 millió ember halálát okozza évente. Törvényi beavatkozás és a józan belátás, az egészségtudatos gondolkodásmód megerősödése nélkül ez a szám a következő évezred '20-as, '30-as éveire akár 10 millióra emelkedhet.
A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. Ha ennek a tendenciának nem tudunk gátat szabni, akkor becslések szerint az egész életen át tartó dohányzás 250 millió ma élő gyermek halálát fogja okozni. 151 országot tekintve a serdülő korú lányok körülbelül 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a rendkívül káros szenvedélynek.
Hazánk a világranglistán dobogós helyre került. Évente csaknem 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek húsz százalékát teszi ki. Magyarországon minden harmadik ember dohányzik, és ezt az arányt évek hosszú sora óta nem sikerül visszaszorítani. A fiatalok egyre hamarabb kezdik, minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiket követik. Minden ötödik gyermek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.

Mik a leggyakoribb gyerekbetegségek hazánkban, mi okozza ezeket és mire kellene a szülőknek jobban figyelniük?

Újszülöttkori megbetegedések, mentális problémák, viselkedési zavarok, táplálkozási hiánybetegségek, bőrbetegségek, balesetek és fertőző betegségek – ezek mind felkerültek a gyerekbetegségek hazai toplistájára a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös Egészségjelentésében.

Kaliforniai jogalkotók szándéka szerint a jövőben törvény tiltaná meg a dohányzást azokban a személygépkocsikban, melyekben gyermekek is utaznak.

Magyarország – a dohányosok számát tekintve – meglehetősen "előkelő" helyen áll a világranglistán: negyedikek vagyunk.

Néhány igen ijesztő adat: a nők 30, míg a férfiak 48 százaléka dohányzik. A várandós anyák 20 százaléka sem gondolja úgy, hogy magzatának és magának is jót tenne, ha végre felhagyna a füstöléssel. Annak ellenére van ez így, hogy számtalan betegség – szív- és érrendszeri gond, tüdőbetegség, tüdő- és szájüregi daganatok, impotencia, meddőség – kialakulásáért felelős a dohányzás. És azért is, hogy évente több mint 13000 nőt veszítünk el, akiknek a halála kapcsolatba hozható a cigarettázással.

Egy Janus-arc a dohányfüstből: Kína, a másik világ.A Kína társadalmi és gazdasági életére oly jellemző sajátos kettősség most a dohányáru értékesítés szabályozásában és gyakorlatában is tetten érhető.
Utóbb a forgalmazás és fogyasztás érdeke került szembe azzal a Kína által is aláírt nemzetközi egyezménnyel, mely a csatlakozókat az összes cigarettaautomata bevonására kötelezi. A távol-keleti nagyhatalom bizonyára meg is teszi ezt, de ebben az országban, ahol irdatlan mennyiségű füstölnivaló fogy, és az igény kielégítéséért a kincstárba közvetlenül befizető állami tulajdonú dohánymonopólium a felelős, mindez nem maradhat büntetlenül.

Minden polgártársunk, aki a szmogriadó alatt a szabadban, szennyezett területen fut, annak hálásak lehetünk, ugyanis aktív, hatékony légszűrőként óránként sokezernyi liter levegőt tisztít meg, szemben az utcán téblábolókkal, akik – eléggé el nem ítélhetően – kevesebb, mint négyszázat...

Szabadban sportolni kizárólag tiszta levegőjű helyen érdemes. Nem az Alpok kristálytiszta levegőjű magaslati terepeire gondolok, még csak nem is a Mátrára, Normafára. Csupán tényeken alapuló, józan, felelős mérlegelésre.

Tény, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, de ez nem jelenti azt, hogy a nemdohányzókat nem érinti. Az elvárosiasodott környezet következtében ugyanis olyan hatások érik az emberi szervezetet, amik növelik a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét.
Leggyakoribb típusa, a nem-kissejtes tüdőrák, aminek az egyik legjelentősebb rizikófaktora a dohányzás. A dohányzáson kívül azonban még számos egyéb rizikófaktor van jelen a mindennapokban, az alábbiakban kiemelünk néhányat.

A színtelen és szagtalan, egészségre ártalmas radon gáz

A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon gáz a cigaretta után a második helyen áll. A radon a környezetünkben megtalálható radioaktív nemesgáz, aminek egy része kiszabadul a térbe. Ez a gáz kiszivároghat építőanyagokból, a talajból, illetve a talajban levő radon gázt elnyeli az ivóvíz, így az a vezetékes hálózaton keresztül eljuthat a lakásokba is. Ha a radont poros vagy dohányfüstös levegővel lélegezzük be, akkor ezek a radioaktív részecskék közvetlenül letapadnak a tüdő falán, így a hörgők és a tüdő belső felületét borító hámsejteket közvetlenül sugározzák be. Szerencsére, ugyanúgy, mint a dohányzás, ez a kockázati tényező is kiküszöbölhető. Szakemberek segítségével fel lehet mérni az otthonokban a sugárzás erősségét és meg lehet szüntetni a veszélyforrást.

A tüdőrák és a dohányzásellenes szervezetek világszerte minden év novemberében tartják a Tüdőrák Hónapját, hogy felhívják a figyelmet a tüdőrákot okozó tényezőkre és a betegség elleni küzdelem szempontjaira, szerepére. A tüdőrák továbbra is a leggyakrabban előforduló rákbetegség.

A tüdőrák magyarországi előfordulási és halálozási adatai közismerten igen kedvezőtlenek: 2016-ban az Európai Unió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a lakosság számához képest a tüdőrák okozta halálozás (90,1 haláleset 100 000 lakosra vetítve).

Ez a kislány 4kg-mal született. A manhattani közelmúltban ez ritkábban fordult elő.A 2001 szeptember 11-én történt terrortámadás során a földet ért hihetetlen mennyiségű törmelék mellett (a tornyok egy-egy szintje több mint 2000 tonnát nyomott) irdatlan össztömegű, változó összetételű, illetve károsanyag tartalmú por, hamu és füst került a manhattani levegőbe.

A por utánpótlása – az időjárási viszonyoktól is függően – mindaddíg biztosítva volt, amíg a környező utcákat és épületeket teljesen meg nem tisztították.

Feliratkozás füst csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×