A felmérések szerint a dohányzók mintegy 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától.
Nagyon sokan azonban hamar feladják, nem gondolva arra, hogy tĂz Ă©vvel hosszabb Ă©lettartamra számĂthatnak azok, akiknek idĹ‘ben, akár 40-50 Ă©ves korukban sikerĂĽl lemondaniuk a káros szenvedĂ©lyrĹ‘l.
A magukat dohányosnak vallĂł felnĹ‘ttek, több mint 90 százalĂ©ka serdĂĽlĹ‘korában kezdett hĂłdolni szenvedĂ©lyĂ©nek. Az Ĺ‘ esetĂĽk is pĂ©ldázza, hogy igazi rászokás azoknál alakul ki, akik 19 Ă©ves koruk elĹ‘tt váltak a cigaretta rabjává. Ĺ‘k nehezen, vagy sose szoknak le, mĂg a 25 Ă©ves koruk után „bűnbeesĹ‘k” közĂĽl többen jĂł esĂ©llyel elĂ©g hamar abba tudják hagyni. Abban viszont minden szakember Ă©s laikus egyetĂ©rt, hogy minĂ©l korábban kezdett hĂłdolni a káros Ă©lvezetnek valaki, annál nehezebben tud megválni tĹ‘le, lemondani rĂłla.
Holott, ha idĹ‘ben abbahagyják a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordĂthatĂłak. A cigaretta letĂ©telĂ©t követĹ‘ 20 perc mĂşlva a vĂ©rnyomás Ă©s pulzus visszatĂ©r a normális szintre, 8 Ăłra mĂşlva a vĂ©r oxigĂ©nszintje Ăşjra normális lesz, egy nap elteltĂ©vel jelentĹ‘sen csökken a hirtelen szĂvhalál kockázata, három hĂłnap után a tĂĽdĹ‘ teljesĂtmĂ©nye 30 százalĂ©kkal javul, egy Ă©v után a szĂvinfarktus rizikĂłja is csökken. A dohányzás okozta Ă©letesĂ©ly-csökkenĂ©s azonban teljesen csak 15 Ă©vvel a leszokás után egyenlĂtĹ‘dik ki azokhoz kĂ©pest, akik soha sem dohányoztak.
AktĂv Ă©s passzĂv dohányzás
A dohányfĂĽstnek kĂ©t formáját kĂĽlönĂtjĂĽk el. FĹ‘ fĂĽst alatt a beszĂvott fĂĽstöt Ă©rtjĂĽk. A mellĂ©kfĂĽst a cigaretta szĂvási szĂĽnetĂ©ben keletkezik Ă©s közvetlenĂĽl a levegĹ‘be kerĂĽl. A környezeti dohányfĂĽst a mellĂ©kfĂĽstbĹ‘l Ă©s a dohányzĂł által kilĂ©legzett fĂĽstbĹ‘l tevĹ‘dik össze. Az aktĂvan dohányzĂłk a fĹ‘ fĂĽstöt Ă©s a környezeti dohányfĂĽstöt szĂvják be.
A passzĂv dohányosok a környezeti dohányfĂĽstöt lĂ©legzik be. A fĹ‘fĂĽst Ă©s a mellĂ©kfĂĽst közel azonos összetĂ©telű, de kimutatott, hogy a mellĂ©kfĂĽstben az egĂ©szsĂ©gkárosĂtĂł elemek: ingeranyagok, toxikus anyagok Ă©s rákkeltĹ‘k nagyobb mennyisĂ©gben vannak jelen. Bármilyen megdöbbentĹ‘, de a passzĂv dohányzás legalább olyan károsĂtĂł hatásĂş, mint az aktĂv.
A környezeti dohányfĂĽst-hatás csecsemĹ‘korban Ă©s gyermekkorban kimutatottan fokozza a gĂ©gegyulladást, a lĂ©gcsĹ‘ Ă©s hörghurut gyakoriságot, a tĂĽdĹ‘gyulladás kialakulását. Hatására fokozĂłdnak az asztmás panaszok. A dohányzĂł szĂĽlĹ‘k gyermekei között gyakoribb a krĂłnikus köhögĂ©s, köpetĂĽrĂtĂ©s.
Zárt helyisĂ©gben a dohányfĂĽst azonnali panaszokat: tĂĽsszentĂ©st, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketĂ©st, fejfájást, szĂ©dĂĽlĂ©st, torokfájást, rekedtsĂ©get, hányingert, köhögĂ©st, lĂ©gzĂ©si nehezĂtettsĂ©get okozhat.
Dohányosok környezetĂ©ben Ă©lĹ‘knĂ©l gyakoribbak a szĂvpanaszok, romlanak a már meglĂ©vĹ‘ tĂĽnetek, fokozĂłdik a halálos szĂvizomelhalás gyakorisága. Kimutatott, hogy dohányos fĂ©rfiak nemdohányzĂł felesĂ©gei között fokozott a tĂĽdĹ‘rák elĹ‘fordulása.
A passzĂv dohányzás fokozza az orrĂĽregi rákok kockázatát is. PasszĂv dohányos kismamák magzata növekedĂ©sĂ©ben elmarad. Környezeti dohányfĂĽst ártalomnak kitett csecsemĹ‘k körĂ©ben gyakoribb a hirtelen halál, az Ăşn. bölcsĹ‘halál elĹ‘fordulása.
A dohányos feladata Ă©s felelĹ‘ssĂ©ge, hogy saját Ă©s környezete Ă©rdekĂ©ben szokjon le a dohányzásrĂłl, illetve, hogy szenvedĂ©lyĂ©vel ne terheljen másokat. A nemdohányos feladata, hogy minden eszközzel vĂ©dje meg magát a dohányfĂĽst passzĂv belĂ©legzĂ©sĂ©tĹ‘l, mely nem elhanyagolhatĂł kockázatot hordoz.
A Magyar KardiolĂłgusok Társasága azt kĂ©ri minden dohányzĂłtĂłl, gondolja át, s ha teheti, akkor vĂ©gleg mondjon bĂşcsĂşt káros szenvedĂ©lyĂ©nek, hiszen a dohányzásrĂłl valĂł leszokással nagyon sokat tehet a szĂvinfarktus megelĹ‘zĂ©se Ă©rdekĂ©ben, nem beszĂ©lve a közvetlen környezetĂĽkrĹ‘l, családjukrĂłl, hiszen nem csak önmagáért, hanem szeretteiĂ©rt is felelĹ‘ssĂ©ggel tartozik.