DEFINĂŤCIĂ“
A szem fĂ©nytörĂ©si hibája által okozott homályos látásnak alapvetĹ‘en kĂ©t formája ismert. Rövidlátás esetĂ©n a közelben látott tárgyak a szem ideghártyáján (sárgafolt) Ă©les kĂ©pet alkotnak, amĂg a távoli tárgyaknak homályos kĂ©pe jelenik meg. A szem Ăşgynevezett törĹ‘közegei: a szaruhártya, a szemlencse, Ă©s az ĂĽvegtest.
EgĂ©szsĂ©ges szem a kĂĽlönbözĹ‘ távolságban találhatĂł tárgyakat alkalmazkodás Ăştján Ă©lesen látja. Rövidlátás esetĂ©n a fĂ©nysugarak az ideghártya elĹ‘tt (az ĂĽvegtestben), távollátás esetĂ©n az ideghártya mögött egyesĂĽlnek. SĂşlyos rövidlátás esetĂ©n csak az igen közeli tárgyak láthatĂłk Ă©lesen, amĂg sĂşlyos távollátás esetĂ©n Ă©ppen fordĂtva, a távoli tárgyak láthatĂłk.
A szemlencse lĂ©nyeges tulajdonsága, hogy nagy vĂztartalmánál fogva rugalmas Ă©s mint törĹ‘közeg, a domborulatát változtatni kĂ©pes (alkalmazkodás). IdĹ‘sebb korban (45 Ă©ves kor felett) a szervezet vĂztartalmának csökkenĂ©sĂ©vel a szemlencse rugalmassága csökken, ezĂ©rt az alkalmazkodĂłkĂ©pessĂ©g romlik. Ez az oka annak, hogy az egĂ©szsĂ©ges szem idĹ‘s korban távollátĂłvá válik, amĂg a közellátĂł szem látásĂ©lessĂ©ge javul.
A BETEGSÉG OKAI
A rövidlátás leggyakoribb oka az, hogy a szem hosszabb a normálisnál, ezáltal az elĹ‘bb leĂrtaknak megfelelĹ‘en a fĂ©nysugarak találkozása, az Ă©les kĂ©p kialakulása nem az ideghártyán, hanem az ĂĽvegtestben jön lĂ©tre.
Felléphet rövidlátás akkor is, ha a szem törőközegei a normálisnál domborúbbak, ezáltal a fénysugarakat jobban megtörik.
A távollátás akkor jön létre, ha a szemtengely rövidnek bizonyul ahhoz, hogy az ideghártyán éles kép jöjjön létre. Létrejön akkor is, amikor a szem törőközegeinek a normálisnál kisebb domborulata miatt a fénysugarak kevésbé törnek meg. Távollátás esetén a szemlencse domborúságáért felelős izomrostok a lencse domborulatának növelésével próbálnak alkalmazkodni. Minél közelebb kell tekinteni, annál nagyobb alkalmazkodás szükséges.
KEZELÉS
Hagyományosan a rövidlátás konkáv lencsével, a távollátás kezelése konvex lencsével kezelhető. A szemüveg egy régóta bevált eszköz, azonban hátránya, hogy viselése gyakran kényelmetlen, sportoláskor, testmozgáskor zavaró, valamint a látótér a kontaktlencséhez képest lényegesen szűkebb.
Egyre elterjedtebb a kontaktlencsĂ©k viselĂ©se. A kontaktlencse egy olyan eszköz, amely közvetlenĂĽl a szemre helyezve, a szemet borĂtĂł könnyfilmen mintegy Ăşszva korrigálja a törĂ©si hibákat. Számos fajtájuk ismert, konzisztenciájuk szerint lehet lágy, fĂ©lkemĂ©ny, illetve kemĂ©ny lencse. A kemĂ©ny lencsĂ©k tartĂłsabbak, karbantartásuk, tisztĂtásuk könnyebb, azonban kevĂ©sbĂ© kĂ©nyelmes a viselĂ©sĂĽk, mint a lágy lencsĂ©kkĂ©. Forgalomban vannak olyan lencsĂ©k amelyek oxigĂ©n áteresztĹ‘ kĂ©pessĂ©gĂĽknĂ©l fogva akár napokon keresztĂĽl viselhetĹ‘k. Egyszer használatos lencsĂ©k is hozzáfĂ©rhetĹ‘ek, azonban magas áruk miatt kevĂ©sbĂ© elterjedtek. A kontaktlencsĂ©k gyakorlatilag tökĂ©letes látást biztosĂtanak.
A kontaktlencse viselĂ©sĂ©nek legsĂşlyosabb szövĹ‘dmĂ©nye a szaruhártya fekĂ©lyes elváltozása, amely sĂşlyos esetben akár vakságot is okozhat. A szaruhártyafekĂ©ly a rossz vĂ©rellátás következtĂ©ben jön lĂ©tre. Nem megfelelĹ‘ sterilitási viszonyok esetĂ©n, akkor ha a lencsĂ©t Ă©jszakára nem távolĂtják el a fertĹ‘zĂ©s kockázata is megnĹ‘. Abban az esetben, ha a kontaktlencse viselĂ©se közben a szem begyullad (kötĹ‘hártyagyulladás) a lencsĂ©t azonnal el kell távolĂtani!
A sĂşlyos rövidlátás kezelĂ©sĂ©re számos műtĂ©ti eljárás is ismert. A műtĂ©t során az egyik mĂłdszer az, hogy orvosi lĂ©zerrel a szaruhártya görbĂĽletĂ©t megváltoztatják (excimer laser kezelĂ©s), Ăgy Ă©rik el azt, hogy a fĂ©nysugarak az ideghártyán találkozzanak.
Dr. Igaz Iván