Csák János leköszönő kulturális és innovációs miniszter köszöntőjében úgy fogalmazott, Magyarországon munkaalapú társadalomról szokás beszélni, és ez a munka egyszerre jelent fizikai és szellem munkát.
Az elmúlt 14 évben Magyarország a minőségi munkaerőről, az kiváló infrastruktúráról és a tudásról vált ismertté. A kormány annak érdekében, hogy az ország tudásplatformmá váljon, indította el a Neumann János Programot, amely célja a felsőoktatást, a kutatóintézeteket és a vállalkozásokat összekapcsoló ökoszisztéma létrehozása.
A program kulcseleme a gazdasági, valamint a publikációkban megjelenő intellektuális hatás mellett a társadalmi hatás - hangsúlyozta a politikus. Arra, hogy a tudományos munkának mekkora társadalmi hatása lehet a miniszter Karikó Katalin mRNS-kutatásait említette, amely emberi életek sokaságát mentette meg.
Csák János kitért arra is, az egyetemekkel és a kutatóközpontokkal folytatott egyeztetéseket követően az elmúlt két évben jelentős változás zajlott le a tudományos támogatások rendszerében. A miniszter leszögezte, a kormány nem tud tudományos eredményeket elérni, erre csak a tudományos közösség képes. A tudományos élet szereplőinek részt kell vállalniuk a minőségbiztosításban, a támogatásra méltó kutatások kiválasztásában, erőfeszítéseket kell tenniük eredményeik széles körű bemutatása, valamint a tudományos utánpótlás nevelés érdekében.
Krausz Ferenc, a CMF ügyvezető igazgatója elmondta, a központ tudományos koncepciójának kidolgozása 2018-ban kezdődött el. Céljuk egy olyan költséghatékony vizsgálati módszer kidolgozása, amely a betegségek korai felismerésével boldogabb és egészségesebb életet tesz lehetővé.
A pandémia okozta lezárások feloldását követően kezdődhetett el az önkéntesektől a vérminták gyűjtése. A központ már 10 ezer, többségében magyar önkéntest vont be a programba, akik rendszeresen mintát adnak - közölte a kutató. Hozzátette: ezzel Magyarország történetének legnagyobb hosszú távú orvosi kutatási programja indul el.
Eddig már 47 ezer mintát gyűjtöttek be, melyet a központ együttműködő partnere, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) biobankjában tárolnak - tudatta az ügyvezető.
A CMF új lézerlaboratóriuma - melynek a szegedi ELI ALPS ad otthont - Magyarországon az első és a világon is csupán a második ilyen létesítmény. A labor több tízezer vérplazmaminta vizsgálatát teszi lehetővé - közölte Krausz Ferenc.
A Nobel-díjas fizikus az eljárás tudományos hátteréről tartott előadásában elmondta, az évtizedek óta használt infravörös spektroszkópia érzékenysége javítható a zaj kiküszöbölésével, ezért a minták elemzéséhez lézerfényt használnak. Mint mondta, a folyamat hasonló ahhoz, mint amikor megütünk egy hangvillát, majd hallgatjuk, ahogy a rezgések elcsendesednek. A hangvilla rezgései könnyen rögzíthetők egy mikrofonnal, a molekuláris rezgések rögzítéséhez viszont speciális lézerberendezésekre van szükség. E rezgések összessége a molekuláris ujjlenyomat, ami megmutatja a legkisebb változásokat a vérminta összetételében.
Krausz Ferenc bemutatta egy kutatásuk eredményeit, amely során 470 különböző stádiumú tüdőrákban szenvedő páciensektől, illetve ugyanilyen létszámú - minden más jellemzőjében a betegekkel azonos összetételű - kontrollcsoporttól gyűjtöttek mintát.
A tüdőrákban szenvedő páciensek molekuláris ujjlenyomata szignifikánsan különbözik a kontrollcsoportétól, és ez az eltérés a betegség előrehaladtának függvényében növekszik. A mesterséges intelligencia kiválóan használható ezeknek az eltéréseknek a felismerésére - mondta a tudós.
A kutató kifejtette, a megoldással az egy biomarkert vizsgáló hagyományos teszteknél lényegesen alacsonyabb lesz a fals pozitív, illetve negatív leletek aránya. Az eljárás pontossága még tovább növelhető az egészséges páciensektől rendszeresen gyűjtött minták vizsgálatával.
A megnyitó alkalmából szervezett CMF Summit 2024 - A betegségprofilozás élvonalában című tudományos konferencián további két Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin, az SZTE professzora és Gérard Mourou, az SZTE kutatóprofesszora tart előadást kutatómunkája legfőbb eredményeiről.
(MTI)
