szállópor

[gac]

A COPD óriási népegészségügyi probléma világszerte, hiszen már ma ez a kór minősül a 4-6. vezető haláloknak a világon. Európában hazánkban halnak meg a legtöbben COPD-ben. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2010-re Európában is a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) lesz a 4. vezető halálok, amelyet csak a szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőrák előz meg.

Ugyanakkor a betegségről, annak mibenlétéről, valódi veszélyeiről – sőt, egyáltalán a létezéséről – szinte semmit nem tud a lakosság. A probléma nagyságát érzékelteti, hogy miközben a becslések szerint Magyarországon több mint félmillió embert érint a COPD, a tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott, és kezelésben részesülő páciensek száma mindössze hatvanezer körül van.

Pollenallergia

  • A szabadból hazatérve le kell mosni a kézre, arcra, szemöldökre tapadt polleneket. Tiszta vízzel az orr is átöblíthető.
  • A ruhát jobb lecserélni, és a lakáson kívül leporoltatni olyan személlyel, aki nem allergiás.
  • A napszemüveg viselése szeles időben segít távol tartani a polleneket az arra érzékeny kötőhártyától.
  • Aki pollenallergiás, tartózkodjon a vegyes méz és a propolisz fogyasztásától.
  • Figyelje a pollen-előrejelzést!
  • Pollenszezonban ne szellőztesse ágyneműjét a szabadban, a lakásban porszívózzon gyakrabban.
  • Kerülje az olyan teákat, samponokat, bőrápoló szereket, amelyek pollenallergén növény kivonatát tartalmazzák: például kamilla, csalán.
  • Ha magas a pollenszám, lehetőség szerint ne szelőztessen, zárja be az ajtókat, ablakokat.
  • Használjon szűrőberendezést az autóban.

Kötőhártyagyulladás (conjunctivitis)A perennialis (azaz egész évben tartó) kötőhártya gyulladás

Mint azt a neve is mutatja, ebben a betegségben a tünetek folyamatosan fennállnak. Ennek oka az lehet, hogy valakinek a környezetében állandóan jelen van egy anyag, amely kiváltja az allergiát. Ilyen anyag például a poratka, a macska-és kutyaszőr.
Tüneteiben nem különbözik a szezonális kötőhártya gyulladásétól.

DEFINÍCIÓ

A légutak idült (krónikus) gyulladásos megbetegedése, amely rohamokban fellépő köhögéssel, fulladással, mellkasi szorító érzéssel jár együtt. Súlyos esetben kezelés nélkül életveszély alakulhat ki.

ELŐFORDULÁS

A felnőtt lakosság kb. 4-5 %-a, a gyermekek 8-10 %-a érintett. Gyakran a gyermekkori asthma a fiatal felnőttkorban spontán gyógyul. A bőr és a nyálkahártyák allergiás megbetegedéseivel (szénanátha, csalánkiütés) való halmozott előfordulása nem ritka.

TÜNETEK

A két betegség kapcsolata

Minden 100 újszülöttből 40 atopiás alkattal jön világra, azaz hajlama van valamilyen allergiás betegség megjelenésére. Ez a hajlam természetesen nem jelenti azt, hogy az emberiség 40 százaléka valóban valamilyen allergiabetegségben kell hogy szenvedjen.

Talán érdemes - néhány sorban legalább - a leggyakoribb allergiás betegségeket felsorolni.

Csecsemőkorban legelőször általában az ekcéma alakul ki. Ennek kiváltója többnyire valamilyen étel, a hazai csecsemőtáplálási szokások mellett leggyakrabban a tehéntej, a tojás, újabban a szója okozhatja.

Az asztma világnapján mutatta be a Greenpeace Magyarország iskolák környékén végzett légszennyezettségi méréseinek eredményét.

Naponta ugyanis 11 ezer, évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása világszerte.

Ezért leginkább a nitrogéndioxid-szennyezés a felelős. A Greenpeace ezt a szennyező anyagot mérte a levegőben fővárosi iskolák környékén. A mérési eredmények azt mutatják: sok oktatási intézmény közelében jelentősebb a légszennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon.

A COPD rohamok jelentős csökkentését ígéri egy hosszú hatástartamú antikolinerg hörgőtágító. Az összehasonlító vizsgálat eredményeit nemrégiben tette közzé hasábjain a New England Journal of Medicine.

A COPD legfőbb tüneteként jelentkező, jellegzetesen makacs és egyre súlyosbodó nehézlégzés (dyspnoe) nagymértékben kihat az életminőségre, legsúlyosabb formájában még az egyszerű teendők elvégzésében is akadályozza a beteget. A COPD akut fellángolásai (exacerbáció) jelzik a betegség súlyosbodását, a légzésfunkció romlását. Ezen fellángolások idejekorán történő megelőzése, hatékony csökkentése a terápia kiemelt célja.

Kritikus a levegő minősége a magyar nagyvárosokban, és ez egyre inkább igaz a kisebb településeken, a háztartásaikban ki tudja mivel fűtő falvakban is. A földrajzi elhelyezkedés, a domborzati viszonyok szinte megágyaznak a pornak, de magát a port magunknak köszönhetjük.

A légszennyezettség súlyosan károsíthatja egészségünket, a kitettségünk pedig évről évre egyre rosszabb. Ezzel szemben – döntéshozói szinten – vajmi kevés történik a helyzet kezelése és a megelőzés tekintetében. Budapest és Miskolc levegője lehangoló módon rendre Peking levegőminőségi mutatóival vetekszik, és ebben a dicstelen versenyben egyre több magyar város zárkózik fel hozzájuk.

Az egyetlen legálisan árult méreg

"A dohány a világkereskedelem fontos árucikke. A dohányfogyasztást a társadalmi szokások, a divat, az ízlés változása befolyásolják. A dohányzók száma az első világháború után mintegy megkétszereződött. A fejenkénti fogyasztás Németországban 2,01, Nagy-Britanniában 1,41, Franciaországban 1,29, Magyarországon 0,99 kg. Magyarországon az első világháború előtt 22 dohánygyár működött." - olvasható az Új Idők Lexikonának 7-8 kötetében, a dohány szócikk alatt.

Két kérdést kaptunk Maszk mizéria cikkünkkel kapcsolatban.

Miért egyszerhasználatosak az FFP2 és FFP3 maszkok?

Ezeknek a maszkoknak súlyosan szennyezett környezetben, a specifikációjuknak megfelelő szűrőképességük maximumán 8 (esetleg 12) órán keresztül helyt kell állniuk telítődésük előtt. Ezt a gyártó meghatározott szennyezőanyag-koncentrációig garantálja. Munkavédelmi megközelítésben ez egy műszakot jelent. Az "NR" jelzés a maszkon azt jelenti, hogy "non reusable", nem újrafelhasználható.

Az allergiás időszak kellős közepén járunk. Valószínűleg nincs ma Magyarországon olyan család, ahol ne lenne legalább egy tüsszögő, könnyező családtag. Következzék néhány jó tanács, amelyek betartásával könnyebbé válhat az életünk.

Mit tehetünk az allergiát kiváltó, illetve a betegséget súlyosbító környezeti hatások csökkentéséért?

DEFINÍCIÓ

Idült hörgőgyulladásról akkor beszélünk, amikor a hörgő nyálkahártyájának gyulladása két egymást követő évben legalább három hónapig tartó fokozott váladékképződéssel és köhögéssel járó panaszt okoz. Általában 60 év feletti betegeket érint, allergiával gyakran társul. Az évek előrehaladtával a tünetek súlyosbodnak, nehézlégzés, fulladás alakul ki. Jellemző tünet a reggeli nagy mennyiségű köpet. Tekintettel arra, hogy a betegek 90 %-a erős dohányos, a dohányzás elhagyása kiemelt jelentőségű. A légszennyezettség, a passzív dohányzás a tüneteket súlyosbítják.

A környezetvédelmi hatóság értelmezése szerint a levegőminőségi terveket nem közigazgatási eljárás keretében fogadják el, így azok nem minősülnek kötelező erejű határozatoknak; emiatt a tervekben megfogalmazott légszennyezettséget csökkentő intézkedések is csak ajánlásnak tekinthetőek. Mindez abból a hatósági tájékoztatásból derül ki, amelyet a Levegő Munkacsoport kapott válaszul a Budapest környékére készített terv felülvizsgálatára vonatkozó kérelmére.

Az Európai Unió légszennyezettséggel kapcsolatos szabályozásának egyik legfontosabb eleme a levegőminőségi terv. Ezt minden olyan zónában el kell készíteni, ahol szennyezettebb a levegő az előírt határértékeknél.

Október 27-én újra ködös reggelre ébredtünk Budapesten. Füstködös reggelre. Úgy véltem, itt a legjobb alkalom arra, hogy a közelmúltban beszerzett légszennyezettség mérő műszerem számokba foglalja azt, amivel már napok óta voltunk kénytelenek szembesülni a fővárosban.

Megelőzően az AirVisual nevű telefonos applikációval górcső alá vettem a hivatalos mérőhálózat adatait Budapesten és a nagyobb vidéki városokban egyaránt. Az értékek egyáltalán nem voltak szívderítőek, különösen az ún. PM2.5, azaz a 2.5 µm-nél kisebb porszemcsék tekintetében.

A levegőszennyezés sokkal súlyosabb annál, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Erről számolt be a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace képviselője az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén.

A zöld szervezetek szerint azonnali lépésekre van szükség: korlátozni kell a szennyező gépjármű-forgalmat, támogatásokkal kell ösztönözni a fenntartható fűtési szokások elterjedését, határozottan fel kell lépni a lakossági hulladékégetés ellen, továbbá be kell tiltani a lignit árusítását a háztartásoknak, valamint az avarégetést.

A médiumokat is uraló, az ország gázellátásával kapcsolatos kihívások, a gázai válság, a sajnálatosan szerteágazó köztörvényes kihágások hírei mellett érdemes még valamit tudatosítanunk: Magyarország nagy részén napok óta, különösen a fővárosban súlyosan szennyezett a levegő, huzamosan, olykor riasztóan túllépve az egészségügyi határértékeket (akár 400% felett).

Most már nem csak a mérete szempontjából releváns, a mélyebb légutakat elérni képes por koncentrációja, hanem más összetevőké is aggodalomra komolyan okot adóan növekedett. Kérjük, kísérjék figyelemmel az országos légszennyezettségi mérőhálózat által szolgáltatott adatokat, emeljük fel közösen szavunkat a mindnyájunk egészségét súlyosan veszélyeztető helyzetek megelőzéséért, felelős és kompetens kezeléséért, a hathatós és rendszeres beavatkozás érdekében, szemben az elmúlt években tapasztalt gyáva, kifogásokat kereső, bürokratikus tehetetlenséggel.

A klímavészhelyzet kihirdetése alkalmával Budapest csatlakozzon a C40 Városok szervezetéhez, és ezzel is kötelezze el magát, hogy 2025-től kezdve fővárosunkban a levegőszennyezettség nem lépi túl az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott – és az Európai Unióéinál jóval szigorúbb – határértékeket.

Ezt kéri Karácsony Gergely főpolgármesternek írt levelében a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ), az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Levegő Munkacsoport.

Mik a leggyakoribb gyerekbetegségek hazánkban, mi okozza ezeket és mire kellene a szülőknek jobban figyelniük?

Újszülöttkori megbetegedések, mentális problémák, viselkedési zavarok, táplálkozási hiánybetegségek, bőrbetegségek, balesetek és fertőző betegségek – ezek mind felkerültek a gyerekbetegségek hazai toplistájára a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös Egészségjelentésében.

Ahogy járok-kelek a fővárosban, döbbenten konstatálom, hogy az emberek egy részének – úgy tűnik – teljesen mindegy, hogy hol és milyen körülmények között sportol. Futnak, gyalogolnak a kőrengetegben, néhányan szmog nélkül is szinte keresik az autóforgalmat. Sokszor tapasztalom, hogy a kocogóknak nincs idejük vagy kedvük magasabb, hegyvidéki terepet keresni, de esetenként még arra sem hajlandóak, hogy egy utcával feljebb-kijjebb menjenek, csendesebb, futószenvedélyüknek tisztább levegőjű helyet találva.

Mostanában pedig, mintha bele sem hallgatnának a hírekbe. Vagy ha mégis, nem értik és érzékelik a valós jelentőségét annak, amire a szakemberek az utóbbi napokban nem egyszer figyelmeztettek Budapest és a többi veszélyeztetett nagyváros, régiónk levegőminőségét illetően. Szabadban sportolni ugyanis kizárólag tiszta levegőjű helyen érdemes. Nem az Alpok kristálytiszta levegőjű magaslati terepeire gondolok, még csak nem is a Mátrára, Normafára. Csupán tényeken alapuló, józan, felelős mérlegelésre.

Ennek kapcsán érdemes néhány élettani adattal, megfontolással előhozakodnom.

Ez a kislány 4kg-mal született. A manhattani közelmúltban ez ritkábban fordult elő.A 2001 szeptember 11-én történt terrortámadás során a földet ért hihetetlen mennyiségű törmelék mellett (a tornyok egy-egy szintje több mint 2000 tonnát nyomott) irdatlan össztömegű, változó összetételű, illetve károsanyag tartalmú por, hamu és füst került a manhattani levegőbe.

A por utánpótlása – az időjárási viszonyoktól is függően – mindaddíg biztosítva volt, amíg a környező utcákat és épületeket teljesen meg nem tisztították.

Feliratkozás szállópor csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×