szájlégzés

Gyakori gyermekfogászati probléma a fogak rendellenes helyzete, túl szoros állása (keskeny állkapocs), az orrlégzés mellőzését (a szájlégzés nem tudatos előnyben részesítését) jelentő nyitott harapás (a fogsorok hibás illeszkedése). Mindezek következményeképpen megnehezedik az orr melléküregeinek egészséges fejlődése, magas és keskeny szájpadlás alakulhat ki, a fogak összetorlódnak, a nyelv helyhiánnyal küszködik. Utóbbi hibás nyelést, beszédhibát, a nyelvcsont eltolódását, sőt, az állkapocs hátracsúszását vonhatja maga után, kedvezőtlenül befolyásolva ezzel a nyakcsigolyák fejlődését.Hogy van ez összefüggésben a gerincferdüléssel?

Fülkürt (tuba auditiva)Az nem más, mint egy 3.5-4 cm-es kürtő (tuba auditiva), amely átjárást, szellőzést biztosít a középfül számára az orrgarat, végeredményben a külvilág felé.

Közönséges esetben a két fülkürt megnyílása nyeléskor, ásításkor történik, amely a lágyszájpadot emelő és feszítő izmok összehúzódásainak köszönhető. Ezek egyes rostjai a külső harmadát tekintve csontos, belső kétharmadában porcos képlet garatüregi végénél erednek. Az izmok összehúzódásukkor a hártyás beszájadzásokat is megfeszítik; ez az egyszerű mechanizmus nyitja a „szelepeket”. Noha nem minden nyeléskor történik meg mindez, a percenkénti 1-3 megnyílás elegendő a nyomás észrevétlen kiegyenlítődéséhez, a dobüreg szellőzéséhez.

A fülkürt (szerzői nevén Eustach-kürt) szerepe azonban nem merül ki ebben. Némi képzavarral élve a középfül szemétledobója is egyben, hiszen a dobüregnek (ami a dobhártya mögött kezdődik) ez a vezeték teszi lehetővé a fentebb részletezett mechanizmussal segített, csillószőrök közreműködésével végbemenő tisztulását.

A két betegség kapcsolata

Minden 100 újszülöttből 40 atopiás alkattal jön világra, azaz hajlama van valamilyen allergiás betegség megjelenésére. Ez a hajlam természetesen nem jelenti azt, hogy az emberiség 40 százaléka valóban valamilyen allergiabetegségben kell hogy szenvedjen.

Talán érdemes - néhány sorban legalább - a leggyakoribb allergiás betegségeket felsorolni.

Csecsemőkorban legelőször általában az ekcéma alakul ki. Ennek kiváltója többnyire valamilyen étel, a hazai csecsemőtáplálási szokások mellett leggyakrabban a tehéntej, a tojás, újabban a szója okozhatja.

Ha ritkább a levegő

A hegymászókról szóló riportokat, ismeretterjesztő filmeket nézők gyakran hallhatják a kifejezést: hegyibetegség. E szót hallva az embernek félelmetes, esetleg misztikus elképzelései támadhatnak. Honnan, miért és mikor támadhat a csúcsokat ostromlókra ez az alattomos kórság. Tényleg alattomos? Tényleg kiszámíthatatlan? Mit tudunk a hegyibetegségről?

Illusztráció: horkolás (sMirC smiley – CC-BY-SA)Agyvérzés, szívritmuszavar, szívinfarktus… Ki gondolná, hogy a horkolásnak bármi köze lehet súlyos kórképekhez? Pedig egyes kutatások szerint a horkolók körében gyakrabban fordulnak elő ezek az akár halállal is fenyegető elváltozások. A horkolás tehát nem csupán a partner bosszantásáért és a nappali álmosságért felelős… Hogy mit is nevezünk horkolásnak, és mit tehetünk ellene, arról dr. Lengyel Csongor fül-orr-gégésszel, az Országos Onkológiai Intézet munkatársával beszélgettünk.
Kialakulását tekintve a horkolás egészen egyszerű jelenség. Amikor alszunk, valamennyi izmunkhoz hasonlóan a torok izmai is elernyednek. Vannak, akiknél túl nagy a nyelvgyök, vagy túlságosan lazák a lágyszájpad szövetei, így azok belégzéskor a hátulsó garatfalhoz érve leszűkítik, eltorlaszolják a felső légutakat. Ilyenkor az orron vagy a szájon át vett levegőnek szűk területen kell átjutnia, ami durva, érdes hangot kelt ezt hívjuk horkolásnak.

Az orrcseppek az orrnyálkahártya felszínére juttatott, valamilyen hatóanyagot tartalmazó oldatok.

Az orrcsepp "feladatai"

Ahogy járok-kelek a fővárosban, döbbenten konstatálom, hogy az emberek egy részének – úgy tűnik – teljesen mindegy, hogy hol és milyen körülmények között sportol. Futnak, gyalogolnak a kőrengetegben, néhányan szmog nélkül is szinte keresik az autóforgalmat. Sokszor tapasztalom, hogy a kocogóknak nincs idejük vagy kedvük magasabb, hegyvidéki terepet keresni, de esetenként még arra sem hajlandóak, hogy egy utcával feljebb-kijjebb menjenek, csendesebb, futószenvedélyüknek tisztább levegőjű helyet találva.

Mostanában pedig, mintha bele sem hallgatnának a hírekbe. Vagy ha mégis, nem értik és érzékelik a valós jelentőségét annak, amire a szakemberek az utóbbi napokban nem egyszer figyelmeztettek Budapest és a többi veszélyeztetett nagyváros, régiónk levegőminőségét illetően. Szabadban sportolni ugyanis kizárólag tiszta levegőjű helyen érdemes. Nem az Alpok kristálytiszta levegőjű magaslati terepeire gondolok, még csak nem is a Mátrára, Normafára. Csupán tényeken alapuló, józan, felelős mérlegelésre.

Ennek kapcsán érdemes néhány élettani adattal, megfontolással előhozakodnom.

Feliratkozás szájlégzés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×