asztma

Gyakori gyermekfogászati probléma a fogak rendellenes helyzete, túl szoros állása (keskeny állkapocs), az orrlégzés mellőzését (a szájlégzés nem tudatos előnyben részesítését) jelentő nyitott harapás (a fogsorok hibás illeszkedése).

Mindezek következményeképpen megnehezedik az orr melléküregeinek egészséges fejlődése.

A sópipával otthon is gyógyulhatnak a betegek

Európa leghíresebb barlangjaiból válogatták a hatóanyagokat.

A XX. század végén robbanásszerűen megnövekedtet az allergiás asztmás és egyéb légutakkal kapcsolatos megbetegedések száma. Légzőrendszerünket, nap, mint nap irritáló szennyeződések tömege éri. Mivel a levegőszennyezés káros hatásai kivédhetetlenek, légutainkat épp úgy tisztítani kellene, mint hajunkat, bőrünket.

A közvéleménynek az asztma súlyosságáról alkotott képe az idők folyamán többször változott. Sokáig úgy élt a köztudatban, hogy az asztma az idős emberek súlyos, krónikus, fulladásos betegsége, gyakran nem téve különbséget a tüdő- és a szívasztma között.

Az utóbbi néhány évtizedben az allergiás asztma előfordulási gyakoriságának - főként a gyermekek és fiatal felnőttek körében észlelt - gyors növekedése átrajzolta ezt a képet, tekintve, hogy a fiatalkori allergiás asztma az esetek nagy részében enyhe krónikus betegséget jelent. Másrészről a hatékony és lényeges mellékhatásokkal már nem járó terápia megjelenésével, az ún. közepesen súlyos kórformák is jól kezelhetővé váltak.

Bár pontos adatokkal nem rendelkezünk, de a magyar lakosság – legalább – harminc százaléka küzd valamilyen allergiás megbetegedéssel. A legtöbb beteget a felső légúti allergiák – mint a szénanátha – érintik, de a bőr különböző allergiás folyamatai is megkeserítik nagyon sokak életét. Táplálékallergiában legalább 200-300 ezer ember szenved a legkülönbözőbb korosztályokból, a gyógyszerallergiák is számos embert érintenek, s meg kell említenünk az asztmás tünetegyüttest is, amely – a jelenlegi adatok szerint – a hazai lakosság körülbelül három százalékát sújtja.
- A betegség terjedésének dinamikája egészen elképesztő: míg 2000-ben még úgy gondoltuk az Európai Unióban, hogy minden negyedik gyerek lesz allergiás, a mai álláspont szerint már az tűnik reális adatnak, hogy minden harmadik gyerek küzd majd e betegséggel – mondja Nékám Kristóf professzor, a Budai Irgalmasrendi Kórház Allergiaosztályának vezetője. – Nem lehet megmondani, melyek azok a tényezők, amelyek kiiktatásával csökkenteni lehetne a betegek számát. Azt tudjuk, hogy a genetikai hajlam, a környezeti hatások és az életmód együttesen felelősek a betegség kialakulásáért, ám mégsem lesz minden hasonló körülmények között élő, születetten allergiára hajlamos (atópiás) ember beteg. Ez utóbbi tény is jelzi, hogy ezerarcú betegséggel állunk szemben. A szakemberek általában a „nyugati típusú” életkörülményekhez, életvitelhez kapcsolják az allergiát, hiszen – például – a környezetszennyezés igen jelentős szerepet játszik a megbetegedésben. Ugyanakkor a tiszta levegőjű skandináv országokban sem kevesebb az allergiás, mint Európa más részein. Ott tehát valószínűleg más tényező, például a hatalmas nyírfaerdők pollenje képezi a megbetegedésekhez „szükséges" legjelentősebb környezeti terhelést.

A két betegség kapcsolata

Minden 100 újszülöttből 40 atopiás alkattal jön világra, azaz hajlama van valamilyen allergiás betegség megjelenésére. Ez a hajlam természetesen nem jelenti azt, hogy az emberiség 40 százaléka valóban valamilyen allergiabetegségben kell hogy szenvedjen.

Talán érdemes - néhány sorban legalább - a leggyakoribb allergiás betegségeket felsorolni.

Csecsemőkorban legelőször általában az ekcéma alakul ki. Ennek kiváltója többnyire valamilyen étel, a hazai csecsemőtáplálási szokások mellett leggyakrabban a tehéntej, a tojás, újabban a szója okozhatja.

A COPD a negyedik leggyakoribb halálok világszerte. Évente több mint 3 millióan halnak meg ebben a senyvesztő tüdőbetegségben, annyian mint HIV/AIDS következtében. Minden 40 év feletti jelenlegi vagy egykori dohányos forduljon orvoshoz, ha sokat köhög, vagy nehezebben bírja a terhelést.

A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség angol nevéből származik. Világszerte ez a négybetüs rövidítés jelöli azt a betegséget, amelynek tüneteitől minden tizedik 40 év feletti ember szenved. A betegek 90%-a a régi dohányosok közül kerül ki, akik legalább 10-15 éven át dohányoztak, vagy dohányoznak jelenleg is.
Az első tünetek egyike a köhögés lehet, amelyet a dohányos a szenvedélyének a „természetes” következményének tart, holott már egy krónikus hörghurut jele. Orvoshoz csak akkor fordul, ha ő maga, vagy a környezete megelégeli mindezt – és ekkor még szerencséje is lehet, hiszen a köhögés egy korai jele a kórképnek.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint 2030-ra a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon, a szívbetegség és a stroke mögött. Amikorra kiderül, hogy a beteg COPD-ben szenved, tüdőfunkciójának kb. 50%-át már elvesztette, mindennapi életében pedig nehézségekkel szembesül.

Dacára annak, hogy a COPD világszerte 210 millió embert érint és kétszer annyi halálozásért felelős, mint a cukorbetegség, keveset hallani róla.

A témakörben fellelhető információk számos esetben ellentmondásosak, így az alább olvashatóak csupán tájékoztató jellegűek.

Felelősséggel egy forgalomban lévő adalékról sem állíthatjuk, hogy egészségkárosító hatású, de – visszájára fordítva – egy ma ártalmatlannak tűnő anyagról is bebizonyosodhat később, hogy hosszabb távon történő fogyasztása hátrányos következményekkel járhat. Előfordul, hogy az egyik kutatóintézet bizonyos adalékot veszélytelennek ítél, egy másikban károsnak találják. Sokszor az alternatív diagnózis és gyógyítás gyakorlóinak (és hívőinek) soraiból származhatnak kellően meg nem alapozott vélekedések.

Hidegből melegbe

Február eleji kora délután, kint szikrázó napsütés, + 17 fok. A sarki iskolából ráérősen ballagnak haza a gyerekek, a babakocsit tologató mamák a napfény felé fordítják kicsinyüket, a nyugdíjasok is ráérősebben igyekeznek haza a boltból. A tavasz néhány napra beköltözött a télbe. A lányom szerint az autósok figyelmetlenebbek, mellettem a villamoson megállás nélkül ásítozik valaki, ebben a hirtelen jött, ám már napok óta tartó tavaszban fejfájósan ébredek.