szmog

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elődjeként 1912-ben Korányi Frigyes báró javaslatára alakult meg Budapesten a Tuberkulózissal foglalkozó Orvosok Egyesülete, mely nevét hamarosan Magyar Orvosok Tuberkulózis egyesületére változtatta. Akkor a nagyon magas tbc halálozás indokolta a betegséggel foglalkozó orvosok szakmai tömörülését, érdekvédő szervezetének a megalakítását. A huszadik század első éveiben évente mintegy hatvanezren haltak meg a korabeli Magyarország területén tuberkulózisban. Ezt követően a magyar tüdőgyógyászat kiemelkedő helyet vívott ki magának a hazai orvostudomány ágai között.

A COPD rohamok jelentős csökkentését ígéri egy hosszú hatástartamú antikolinerg hörgőtágító. Az összehasonlító vizsgálat eredményeit nemrégiben tette közzé hasábjain a New England Journal of Medicine.

A COPD legfőbb tüneteként jelentkező, jellegzetesen makacs és egyre súlyosbodó nehézlégzés (dyspnoe) nagymértékben kihat az életminőségre, legsúlyosabb formájában még az egyszerű teendők elvégzésében is akadályozza a beteget. A COPD akut fellángolásai (exacerbáció) jelzik a betegség súlyosbodását, a légzésfunkció romlását. Ezen fellángolások idejekorán történő megelőzése, hatékony csökkentése a terápia kiemelt célja.

Kritikus a levegő minősége a magyar nagyvárosokban, és ez egyre inkább igaz a kisebb településeken, a háztartásaikban ki tudja mivel fűtő falvakban is. A földrajzi elhelyezkedés, a domborzati viszonyok szinte megágyaznak a pornak, de magát a port magunknak köszönhetjük.

A légszennyezettség súlyosan károsíthatja egészségünket, a kitettségünk pedig évről évre egyre rosszabb. Ezzel szemben – döntéshozói szinten – vajmi kevés történik a helyzet kezelése és a megelőzés tekintetében. Budapest és Miskolc levegője lehangoló módon rendre Peking levegőminőségi mutatóival vetekszik, és ebben a dicstelen versenyben egyre több magyar város zárkózik fel hozzájuk.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint 2030-ra a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon, a szívbetegség és a stroke mögött. Amikorra kiderül, hogy a beteg COPD-ben szenved, tüdőfunkciójának kb. 50%-át már elvesztette, mindennapi életében pedig nehézségekkel szembesül.

Dacára annak, hogy a COPD világszerte 210 millió embert érint és kétszer annyi halálozásért felelős, mint a cukorbetegség, keveset hallani róla.

Az egyetlen legálisan árult méreg

"A dohány a világkereskedelem fontos árucikke. A dohányfogyasztást a társadalmi szokások, a divat, az ízlés változása befolyásolják. A dohányzók száma az első világháború után mintegy megkétszereződött. A fejenkénti fogyasztás Németországban 2,01, Nagy-Britanniában 1,41, Franciaországban 1,29, Magyarországon 0,99 kg. Magyarországon az első világháború előtt 22 dohánygyár működött." - olvasható az Új Idők Lexikonának 7-8 kötetében, a dohány szócikk alatt.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Nemdohányzó Világnap. Az évről-évre megrendezésre kerülő programsorozat elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. Ebben az évben a a nőket, a fiatal lányokat  helyezi a középpontba.

A médiumokat is uraló, az ország gázellátásával kapcsolatos kihívások, a gázai válság, a sajnálatosan szerteágazó köztörvényes kihágások hírei mellett érdemes még valamit tudatosítanunk: Magyarország nagy részén napok óta, különösen a fővárosban súlyosan szennyezett a levegő, huzamosan, olykor riasztóan túllépve az egészségügyi határértékeket (akár 400% felett).

Most már nem csak a mérete szempontjából releváns, a mélyebb légutakat elérni képes por koncentrációja, hanem más összetevőké is aggodalomra komolyan okot adóan növekedett. Kérjük, kísérjék figyelemmel az országos légszennyezettségi mérőhálózat által szolgáltatott adatokat, emeljük fel közösen szavunkat a mindnyájunk egészségét súlyosan veszélyeztető helyzetek megelőzéséért, felelős és kompetens kezeléséért, a hathatós és rendszeres beavatkozás érdekében, szemben az elmúlt években tapasztalt gyáva, kifogásokat kereső, bürokratikus tehetetlenséggel.

Ahogy járok-kelek a fővárosban, döbbenten konstatálom, hogy az emberek egy részének – úgy tűnik – teljesen mindegy, hogy hol és milyen körülmények között sportol. Futnak, gyalogolnak a kőrengetegben, néhányan szmog nélkül is szinte keresik az autóforgalmat. Sokszor tapasztalom, hogy a kocogóknak nincs idejük vagy kedvük magasabb, hegyvidéki terepet keresni, de esetenként még arra sem hajlandóak, hogy egy utcával feljebb-kijjebb menjenek, csendesebb, futószenvedélyüknek tisztább levegőjű helyet találva.

Mostanában pedig, mintha bele sem hallgatnának a hírekbe. Vagy ha mégis, nem értik és érzékelik a valós jelentőségét annak, amire a szakemberek az utóbbi napokban nem egyszer figyelmeztettek Budapest és a többi veszélyeztetett nagyváros, régiónk levegőminőségét illetően. Szabadban sportolni ugyanis kizárólag tiszta levegőjű helyen érdemes. Nem az Alpok kristálytiszta levegőjű magaslati terepeire gondolok, még csak nem is a Mátrára, Normafára. Csupán tényeken alapuló, józan, felelős mérlegelésre.

Ennek kapcsán érdemes néhány élettani adattal, megfontolással előhozakodnom.

Feliratkozás szmog csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×