A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elődjeként 1912-ben Korányi Frigyes báró javaslatára alakult meg Budapesten a Tuberkulózissal foglalkozó Orvosok Egyesülete, mely nevét hamarosan Magyar Orvosok Tuberkulózis egyesületére változtatta. Akkor a nagyon magas tbc halálozás indokolta a betegséggel foglalkozó orvosok szakmai tömörülését, érdekvédő szervezetének a megalakítását. A huszadik század első éveiben évente mintegy hatvanezren haltak meg a korabeli Magyarország területén tuberkulózisban. Ezt követően a magyar tüdőgyógyászat kiemelkedő helyet vívott ki magának a hazai orvostudomány ágai között.
szmog
A COPD rohamok jelentős csökkentését ígéri egy hosszú hatástartamú antikolinerg hörgőtágító. Az összehasonlító vizsgálat eredményeit nemrégiben tette közzé hasábjain a New England Journal of Medicine.
A COPD legfőbb tüneteként jelentkező, jellegzetesen makacs és egyre súlyosbodó nehézlégzés (dyspnoe) nagymértékben kihat az életminőségre, legsúlyosabb formájában még az egyszerű teendők elvégzésében is akadályozza a beteget. A COPD akut fellángolásai (exacerbáció) jelzik a betegség súlyosbodását, a légzésfunkció romlását. Ezen fellángolások idejekorán történő megelőzése, hatékony csökkentése a terápia kiemelt célja.
Kritikus a levegő minősége a magyar nagyvárosokban, és ez egyre inkább igaz a kisebb településeken, a háztartásaikban ki tudja mivel fűtő falvakban is. A földrajzi elhelyezkedés, a domborzati viszonyok szinte megágyaznak a pornak, de magát a port magunknak köszönhetjük.
A légszennyezettség súlyosan károsíthatja egészségünket, a kitettségünk pedig évről évre egyre rosszabb. Ezzel szemben – döntéshozói szinten – vajmi kevés történik a helyzet kezelése és a megelőzés tekintetében. Budapest és Miskolc levegője lehangoló módon rendre Peking levegőminőségi mutatóival vetekszik, és ebben a dicstelen versenyben egyre több magyar város zárkózik fel hozzájuk.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint 2030-ra a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon, a szívbetegség és a stroke mögött. Amikorra kiderül, hogy a beteg COPD-ben szenved, tüdőfunkciójának kb. 50%-át már elvesztette, mindennapi életében pedig nehézségekkel szembesül.
Dacára annak, hogy a COPD világszerte 210 millió embert érint és kétszer annyi halálozásért felelős, mint a cukorbetegség, keveset hallani róla.
Az egyetlen legálisan árult méreg
"A dohány a világkereskedelem fontos árucikke. A dohányfogyasztást a társadalmi szokások, a divat, az ízlés változása befolyásolják. A dohányzók száma az első világháború után mintegy megkétszereződött. A fejenkénti fogyasztás Németországban 2,01, Nagy-Britanniában 1,41, Franciaországban 1,29, Magyarországon 0,99 kg. Magyarországon az első világháború előtt 22 dohánygyár működött." - olvasható az Új Idők Lexikonának 7-8 kötetében, a dohány szócikk alatt.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Nemdohányzó Világnap. Az évről-évre megrendezésre kerülő programsorozat elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. Ebben az évben a a nőket, a fiatal lányokat helyezi a középpontba.
A médiumokat is uraló, az ország gázellátásával kapcsolatos kihívások, a gázai válság, a sajnálatosan szerteágazó köztörvényes kihágások hírei mellett érdemes még valamit tudatosítanunk: Magyarország nagy részén napok óta, különösen a fővárosban súlyosan szennyezett a levegő, huzamosan, olykor riasztóan túllépve az egészségügyi határértékeket (akár 400% felett).
Most már nem csak a mérete szempontjából releváns, a mélyebb légutakat elérni képes por koncentrációja, hanem más összetevőké is aggodalomra komolyan okot adóan növekedett. Kérjük, kísérjék figyelemmel az országos légszennyezettségi mérőhálózat által szolgáltatott adatokat, emeljük fel közösen szavunkat a mindnyájunk egészségét súlyosan veszélyeztető helyzetek megelőzéséért, felelős és kompetens kezeléséért, a hathatós és rendszeres beavatkozás érdekében, szemben az elmúlt években tapasztalt gyáva, kifogásokat kereső, bürokratikus tehetetlenséggel.
Ahogy járok-kelek a fővárosban, döbbenten konstatálom, hogy az emberek egy részének – úgy tűnik – teljesen mindegy, hogy hol és milyen körülmények között sportol. Futnak, gyalogolnak a kőrengetegben, néhányan szmog nélkül is szinte keresik az autóforgalmat. Sokszor tapasztalom, hogy a kocogóknak nincs idejük vagy kedvük magasabb, hegyvidéki terepet keresni, de esetenként még arra sem hajlandóak, hogy egy utcával feljebb-kijjebb menjenek, csendesebb, futószenvedélyüknek tisztább levegőjű helyet találva.
Mostanában pedig, mintha bele sem hallgatnának a hírekbe. Vagy ha mégis, nem értik és érzékelik a valós jelentőségét annak, amire a szakemberek az utóbbi napokban nem egyszer figyelmeztettek Budapest és a többi veszélyeztetett nagyváros, régiónk levegőminőségét illetően. Szabadban sportolni ugyanis kizárólag tiszta levegőjű helyen érdemes. Nem az Alpok kristálytiszta levegőjű magaslati terepeire gondolok, még csak nem is a Mátrára, Normafára. Csupán tényeken alapuló, józan, felelős mérlegelésre.
Ennek kapcsán érdemes néhány élettani adattal, megfontolással előhozakodnom.
Versbe szőtt egészség
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
Önnek ajánljuk
Táblázatok
Cikkeinkből
Jó tudni...
Orvosviccek
