dízel

Köhög a gyerek

Allergia: egyes idegen anyagokkal való "találkozásra" az immunrendszer túlérzékenyen reagál, azaz a szervezet fokozott védekezésbe kezd. A leggyakoribb allergiás megbetegedések: a szénanátha, az asztma, bizonyos bőrbetegségek. A szervezet túlérzékenységét kiváltó ún. allergének között megtaláljuk a háziport, a virágporokat, a vegyszereket, a gyógyszereket, az ételeket, a fémeket, a madártollat és az állati szőrt is.

A két betegség kapcsolata

Minden 100 újszülöttből 40 atopiás alkattal jön világra, azaz hajlama van valamilyen allergiás betegség megjelenésére. Ez a hajlam természetesen nem jelenti azt, hogy az emberiség 40 százaléka valóban valamilyen allergiabetegségben kell hogy szenvedjen.

Talán érdemes - néhány sorban legalább - a leggyakoribb allergiás betegségeket felsorolni.

Csecsemőkorban legelőször általában az ekcéma alakul ki. Ennek kiváltója többnyire valamilyen étel, a hazai csecsemőtáplálási szokások mellett leggyakrabban a tehéntej, a tojás, újabban a szója okozhatja.

A COPD rohamok jelentős csökkentését ígéri egy hosszú hatástartamú antikolinerg hörgőtágító. Az összehasonlító vizsgálat eredményeit nemrégiben tette közzé hasábjain a New England Journal of Medicine.

A COPD legfőbb tüneteként jelentkező, jellegzetesen makacs és egyre súlyosbodó nehézlégzés (dyspnoe) nagymértékben kihat az életminőségre, legsúlyosabb formájában még az egyszerű teendők elvégzésében is akadályozza a beteget. A COPD akut fellángolásai (exacerbáció) jelzik a betegség súlyosbodását, a légzésfunkció romlását. Ezen fellángolások idejekorán történő megelőzése, hatékony csökkentése a terápia kiemelt célja.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint 2030-ra a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon, a szívbetegség és a stroke mögött. Amikorra kiderül, hogy a beteg COPD-ben szenved, tüdőfunkciójának kb. 50%-át már elvesztette, mindennapi életében pedig nehézségekkel szembesül.

Dacára annak, hogy a COPD világszerte 210 millió embert érint és kétszer annyi halálozásért felelős, mint a cukorbetegség, keveset hallani róla.

Október 27-én újra ködös reggelre ébredtünk Budapesten. Füstködös reggelre. Úgy véltem, itt a legjobb alkalom arra, hogy a közelmúltban beszerzett légszennyezettség mérő műszerem számokba foglalja azt, amivel már napok óta voltunk kénytelenek szembesülni a fővárosban.

Megelőzően az AirVisual nevű telefonos applikációval górcső alá vettem a hivatalos mérőhálózat adatait Budapesten és a nagyobb vidéki városokban egyaránt. Az értékek egyáltalán nem voltak szívderítőek, különösen az ún. PM2.5, azaz a 2.5 µm-nél kisebb porszemcsék tekintetében.