Az Ă©vszakok vĂĄltozĂĄsa nemcsak a termĂ©szetben, hanem szervezetĂŒnk szĂŒksĂ©gleteiben is vĂĄltozĂĄsokat hoz. Ahogy a hideg idĆ beköszöntĂ©vel a ruhatĂĄrunkat is melegebb darabokra cserĂ©ljĂŒk, Ășgy a tĂĄplĂĄlkozĂĄsunk is Ă©szrevĂ©tlenĂŒl ĂĄtalakul. A könnyƱ nyĂĄri salĂĄtĂĄk, Ăzletes zöldsĂ©gĂ©telek, lĂ©dĂșs gyĂŒmölcsök, jĂ©gbehƱtött ĂŒdĂtĆk helyett szĂvesebben fogyasztunk tĂĄplĂĄlĂłbb, melegebb, zsĂrosabb Ă©teleket.
De valĂłban szĂŒksĂ©gĂŒnk van erre, vagy a gĂ©njeinkben Ćrzött Ćsi tĂșlĂ©lĂ©si mechanizmus kĂ©sztet arra bennĂŒnket, hogy zsĂrraktĂĄrainkat feltöltsĂŒk?
SzervezetĂŒnk a kĂŒlsĆ körĂŒlmĂ©nyektĆl fĂŒggetlenĂŒl ĂĄllandĂłsĂĄgra törekszik. TestĂŒnk hĆmĂ©rsĂ©klete kĂĄnikulĂĄban Ă©s zimankĂłban is 37 °C. Ez a nyĂĄron kevesebb, tĂ©len több (kb. +3-5 szĂĄzalĂ©knyi) energiĂĄt igĂ©nyel. Ezt a többletenergiĂĄt (ami csupĂĄn napi 100-150 Kcal-t jelent!) fordĂtja szervezetĂŒnk a hĆtermelĂ©s fokozĂĄsĂĄra.
A megfelelĆ Ă¶ltözködĂ©s, a fƱtött lakĂĄsok, munkahelyek miatt nem vagyunk Ășgy kitĂ©ve az idĆjĂĄrĂĄs viszontagsĂĄgainak, mint Ćseink voltak, Ăgy a kihƱlĂ©stĆl sem kell tartanunk. Nem kell tehĂĄt szalonnĂĄt tepertĆvel ennĂŒnk, mert tĂșlĂ©lĂ©s helyett tĂșlsĂșllyal bĂșcsĂșztatjuk majd nĂ©hĂĄny hĂłnap mĂșlva a telet.
Ez könynyen bekövetkezhet, ha szĂŒksĂ©gleteinknĂ©l több energiĂĄt fogyasztunk. A karĂĄcsonyi ĂŒnnepek, vendĂ©geskedĂ©sek idejĂ©n kĂŒlönben is jellemzĆ, hogy többet eszĂŒnk a kelletĂ©nĂ©l. TĂ©len a nassolĂĄsra is hajlamosabbak vagyunk. Ugyanakkor kevesebbet mozgunk, többet alszunk. Ăgy aztĂĄn tĂ©nyleg fogyĂłkĂșrĂĄval kezdhetjĂŒk a tavaszi hĂłnapokat!
Mit tegyĂŒnk Ă©s fĆleg mit egyĂŒnk, hogy ezt elkerĂŒljĂŒk?
Az egĂ©szsĂ©ges tĂĄplĂĄlkozĂĄs szabĂĄlyai Ă©vszaktĂłl fĂŒggetlenĂŒl, egĂ©sz Ă©vben Ă©rvĂ©nyesek. ĂgyelnĂŒnk kell a tĂĄpanyagok (fehĂ©rjĂ©k, zsĂrok, szĂ©nhidrĂĄtok) megfelelĆ arĂĄnyĂĄra, az ĂĄsvĂĄnyianyag-, vitamin-, rostszĂŒksĂ©glet fedezĂ©sĂ©re, a folyadĂ©kpĂłtlĂĄsra. A legnagyobb problĂ©mĂĄt az okozza, hogy a tĂ©li hĂłnapokban sokkal kevesebb friss alapanyag - fĆleg zöldsĂ©g Ă©s gyĂŒmölcs - ĂĄll rendelkezĂ©sĂŒnkre, mint nyĂĄron.
A burgonya, kĂĄposztafĂ©lĂ©k, fekete retek, gyökĂ©rzöldsĂ©gek (sĂĄrgarĂ©pa, fehĂ©rrĂ©pa) jĂłl tĂĄrolhatĂłak Ă©s vĂĄltozatosan elkĂ©szĂthetĆek (leves, fĆzelĂ©k, salĂĄta, pĂĄrolt köret). Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a vitamintartalmuk a tĂĄrolĂĄs sorĂĄn hĂ©trĆl hĂ©tre csökken. A sĂŒtĆtökrĆl sem szabad megfeledkeznĂŒnk, mert remek C- Ă©s B-vitamin-forrĂĄs Ă©s karotinoidokban (A-provitamin) is gazdag. A savanyĂș kĂĄposzta is jellegzetes tĂ©li alapanyag, kĂŒlönösen akkor egĂ©szsĂ©ges, ha nyersen fogyasztjuk.
A zöldsĂ©gfĂ©lĂ©k közĂ© tartoznak a hĂŒvelyesek (bab, borsĂł, lencse) is. Magas rost-, növĂ©nyi fehĂ©rje-, vitamin- Ă©s kemĂ©nyĂtĆtartalmuk miatt egĂ©sz Ă©vben Ă©rdemes fogyasztani Ćket. Nem csak leves Ă©s fĆzelĂ©k, hanem salĂĄta Ă©s hĂșspĂłtlĂł is kĂ©szĂŒlhet belĆlĂŒk. A gyĂŒmölcsfogyasztĂĄs tĂ©len is fontos. Az almĂĄn Ă©s körtĂ©n kĂvĂŒl a dĂ©ligyĂŒmölcsök (banĂĄn, narancs, mandarin, grĂ©pfrĂșt, kivi) fedezhetik rost- Ă©s vitaminszĂŒksĂ©gletĂŒnket.
A gyorsfagyasztĂĄssal tartĂłsĂtott zöldsĂ©g- Ă©s gyĂŒmölcsfĂ©lĂ©k (zöldborsĂł, zöldbab, karfiol, brokkoli, paraj, szilva, meggy, Ćszibarack, stb.) a tĂ©li hĂłnapokban is az asztalunkra varĂĄzsolhatjĂĄk a nyĂĄr Ăzeit. A vitamintartalmukat is megĆrizhetjĂŒk, ha pĂĄrolĂĄssal vagy gĆzben puhĂtĂĄssal kĂ©szĂtjĂŒk el. A kĂŒlönfĂ©le zöldsĂ©gkeverĂ©kekbĆl Ăzletes salĂĄtĂĄk kĂ©szĂŒlhetnek. ElĆnyös, ha ezeket nyers zöldsĂ©gfĂ©lĂ©kkel kombinĂĄljuk (pl. fejes kĂĄposzta, savanyĂș kĂĄposzta, fekete retek).
TĂ©len a vĂrusfertĆzĂ©seket elkerĂŒlhetjĂŒk, ha bĆsĂ©ges C-vitamin bevitellel erĆsĂtjĂŒk immunrendszerĂŒnket. Ebben segĂthet, ha petrezselymet, snidlinget, turbolyĂĄt, mentĂĄt, citromfĂŒvet nevelgetĂŒnk a konyhaablakban vagy kĂŒlönfĂ©le magvakat csĂrĂĄztatunk, Ă©s ezekkel ĂzesĂtjĂŒk megszokott Ă©teleinket.
A zsĂrbevitelĂŒnket kordĂĄban tarthatjuk, ha tĂ©len is inkĂĄbb a sovĂĄny hĂșsokat, zsĂrszegĂ©ny felvĂĄgottakat, tejtermĂ©keket rĂ©szesĂtjĂŒk elĆnyben. Az elkĂ©szĂtĂ©s sorĂĄn is takarĂ©koskodhatunk az olajjal, ha teflont, grillsĂŒtĆt, alufĂłliĂĄt, cserĂ©pedĂ©nyt hasznĂĄlunk. A hagyomĂĄnyosnak mondhatĂł töltött kĂĄposzta vagy akĂĄr a kocsonya is elkĂ©szĂthetĆ "light"-os vĂĄltozatban. A szĂ©nhidrĂĄtok közĂŒl fĆleg az egyszerƱ cukrok bevitelĂ©t prĂłbĂĄljuk csökkenteni. Az ĂŒnnepi sĂŒtemĂ©nyek is kĂ©szĂŒlhetnek mestersĂ©ges Ă©desĂtĆszerrel. Kedvenc teĂĄnkat igyuk kevĂ©s mĂ©zzel vagy cukorpĂłtlĂłval ĂzesĂtve. TĂ©len gyakrabban kerĂŒlnek az Ă©tlapra a fĆtt Ă©s sĂŒlt tĂ©sztafĂ©lĂ©k is.
HasznĂĄljunk kevesebb zsiradĂ©kot, cukrot Ă©s vĂĄlasszuk inkĂĄbb a sovĂĄny tejtermĂ©kekkel, gyĂŒmölccsel, zöldsĂ©ggel kĂ©szĂŒlt vĂĄltozatokat (pl. almĂĄs palacsinta, stĂriai metĂ©lt, zöldsĂ©ges spagetti stb.). Ha rĂĄnk tör a nassolĂĄs kĂ©nyszere, ne csokival vagy habos-krĂ©mes tortĂĄval tömjĂŒk tele magunkat, hanem egyĂŒnk gyĂŒmölcsöt, mĂŒzliszeletet, pĂĄr szem mazsolĂĄt vagy mĂĄs aszalt gyĂŒmölcsöt. Ăgy nemcsak az Ă©dessĂ©g utĂĄni vĂĄgyunkat elĂ©gĂtjĂŒk ki, hanem lelkiismeretfurdalĂĄsunk sem lesz a torkoskodĂĄs miatt.
A karĂĄcsonyi menĂŒ öszszeĂĄllĂtĂĄsĂĄnĂĄl is teremthetĂŒnk Ășj hagyomĂĄnyokat. Hiszen ami kĂŒlönleges Ă©s finom, nem kötelezĆ, hogy hizlalĂł Ă©s egĂ©szsĂ©gtelen is legyen. A mĂ©rtĂ©kletessĂ©get azonban mindenkĂ©ppen tartsuk szem elĆtt.
CsĂĄcsi Ibolya
dietetikus
forrĂĄs: archĂvum
(Patika TĂŒkör â 021004)