TrĂŒkkös tĂ©li Ă©trend – SzalonnĂĄt tepertƑvel?

Az Ă©vszakok vĂĄltozĂĄsa nemcsak a termĂ©szetben, hanem szervezetĂŒnk szĂŒksĂ©gleteiben is vĂĄltozĂĄsokat hoz. Ahogy a hideg idƑ beköszöntĂ©vel a ruhatĂĄrunkat is melegebb darabokra cserĂ©ljĂŒk, Ășgy a tĂĄplĂĄlkozĂĄsunk is Ă©szrevĂ©tlenĂŒl ĂĄtalakul. A könnyƱ nyĂĄri salĂĄtĂĄk, Ă­zletes zöldsĂ©gĂ©telek, lĂ©dĂșs gyĂŒmölcsök, jĂ©gbehƱtött ĂŒdĂ­tƑk helyett szĂ­vesebben fogyasztunk tĂĄplĂĄlĂłbb, melegebb, zsĂ­rosabb Ă©teleket.

De valĂłban szĂŒksĂ©gĂŒnk van erre, vagy a gĂ©njeinkben Ƒrzött Ƒsi tĂșlĂ©lĂ©si mechanizmus kĂ©sztet arra bennĂŒnket, hogy zsĂ­rraktĂĄrainkat feltöltsĂŒk?

SzervezetĂŒnk a kĂŒlsƑ körĂŒlmĂ©nyektƑl fĂŒggetlenĂŒl ĂĄllandĂłsĂĄgra törekszik. TestĂŒnk hƑmĂ©rsĂ©klete kĂĄnikulĂĄban Ă©s zimankĂłban is 37 °C. Ez a nyĂĄron kevesebb, tĂ©len több (kb. +3-5 szĂĄzalĂ©knyi) energiĂĄt igĂ©nyel. Ezt a többletenergiĂĄt (ami csupĂĄn napi 100-150 Kcal-t jelent!) fordĂ­tja szervezetĂŒnk a hƑtermelĂ©s fokozĂĄsĂĄra.

A megfelelƑ öltözködĂ©s, a fƱtött lakĂĄsok, munkahelyek miatt nem vagyunk Ășgy kitĂ©ve az idƑjĂĄrĂĄs viszontagsĂĄgainak, mint Ƒseink voltak, Ă­gy a kihƱlĂ©stƑl sem kell tartanunk. Nem kell tehĂĄt szalonnĂĄt tepertƑvel ennĂŒnk, mert tĂșlĂ©lĂ©s helyett tĂșlsĂșllyal bĂșcsĂșztatjuk majd nĂ©hĂĄny hĂłnap mĂșlva a telet.

Ez könynyen bekövetkezhet, ha szĂŒksĂ©gleteinknĂ©l több energiĂĄt fogyasztunk. A karĂĄcsonyi ĂŒnnepek, vendĂ©geskedĂ©sek idejĂ©n kĂŒlönben is jellemzƑ, hogy többet eszĂŒnk a kelletĂ©nĂ©l. TĂ©len a nassolĂĄsra is hajlamosabbak vagyunk. Ugyanakkor kevesebbet mozgunk, többet alszunk. Így aztĂĄn tĂ©nyleg fogyĂłkĂșrĂĄval kezdhetjĂŒk a tavaszi hĂłnapokat!

Mit tegyĂŒnk Ă©s fƑleg mit egyĂŒnk, hogy ezt elkerĂŒljĂŒk?

Az egĂ©szsĂ©ges tĂĄplĂĄlkozĂĄs szabĂĄlyai Ă©vszaktĂłl fĂŒggetlenĂŒl, egĂ©sz Ă©vben Ă©rvĂ©nyesek. ÜgyelnĂŒnk kell a tĂĄpanyagok (fehĂ©rjĂ©k, zsĂ­rok, szĂ©nhidrĂĄtok) megfelelƑ arĂĄnyĂĄra, az ĂĄsvĂĄnyianyag-, vitamin-, rostszĂŒksĂ©glet fedezĂ©sĂ©re, a folyadĂ©kpĂłtlĂĄsra. A legnagyobb problĂ©mĂĄt az okozza, hogy a tĂ©li hĂłnapokban sokkal kevesebb friss alapanyag - fƑleg zöldsĂ©g Ă©s gyĂŒmölcs - ĂĄll rendelkezĂ©sĂŒnkre, mint nyĂĄron.

A burgonya, kĂĄposztafĂ©lĂ©k, fekete retek, gyökĂ©rzöldsĂ©gek (sĂĄrgarĂ©pa, fehĂ©rrĂ©pa) jĂłl tĂĄrolhatĂłak Ă©s vĂĄltozatosan elkĂ©szĂ­thetƑek (leves, fƑzelĂ©k, salĂĄta, pĂĄrolt köret). Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a vitamintartalmuk a tĂĄrolĂĄs sorĂĄn hĂ©trƑl hĂ©tre csökken. A sĂŒtƑtökrƑl sem szabad megfeledkeznĂŒnk, mert remek C- Ă©s B-vitamin-forrĂĄs Ă©s karotinoidokban (A-provitamin) is gazdag. A savanyĂș kĂĄposzta is jellegzetes tĂ©li alapanyag, kĂŒlönösen akkor egĂ©szsĂ©ges, ha nyersen fogyasztjuk.

A zöldsĂ©gfĂ©lĂ©k közĂ© tartoznak a hĂŒvelyesek (bab, borsĂł, lencse) is. Magas rost-, növĂ©nyi fehĂ©rje-, vitamin- Ă©s kemĂ©nyĂ­tƑtartalmuk miatt egĂ©sz Ă©vben Ă©rdemes fogyasztani Ƒket. Nem csak leves Ă©s fƑzelĂ©k, hanem salĂĄta Ă©s hĂșspĂłtlĂł is kĂ©szĂŒlhet belƑlĂŒk. A gyĂŒmölcsfogyasztĂĄs tĂ©len is fontos. Az almĂĄn Ă©s körtĂ©n kĂ­vĂŒl a dĂ©ligyĂŒmölcsök (banĂĄn, narancs, mandarin, grĂ©pfrĂșt, kivi) fedezhetik rost- Ă©s vitaminszĂŒksĂ©gletĂŒnket.

A gyorsfagyasztĂĄssal tartĂłsĂ­tott zöldsĂ©g- Ă©s gyĂŒmölcsfĂ©lĂ©k (zöldborsĂł, zöldbab, karfiol, brokkoli, paraj, szilva, meggy, Ƒszibarack, stb.) a tĂ©li hĂłnapokban is az asztalunkra varĂĄzsolhatjĂĄk a nyĂĄr Ă­zeit. A vitamintartalmukat is megƑrizhetjĂŒk, ha pĂĄrolĂĄssal vagy gƑzben puhĂ­tĂĄssal kĂ©szĂ­tjĂŒk el. A kĂŒlönfĂ©le zöldsĂ©gkeverĂ©kekbƑl Ă­zletes salĂĄtĂĄk kĂ©szĂŒlhetnek. ElƑnyös, ha ezeket nyers zöldsĂ©gfĂ©lĂ©kkel kombinĂĄljuk (pl. fejes kĂĄposzta, savanyĂș kĂĄposzta, fekete retek).

TĂ©len a vĂ­rusfertƑzĂ©seket elkerĂŒlhetjĂŒk, ha bƑsĂ©ges C-vitamin bevitellel erƑsĂ­tjĂŒk immunrendszerĂŒnket. Ebben segĂ­thet, ha petrezselymet, snidlinget, turbolyĂĄt, mentĂĄt, citromfĂŒvet nevelgetĂŒnk a konyhaablakban vagy kĂŒlönfĂ©le magvakat csĂ­rĂĄztatunk, Ă©s ezekkel Ă­zesĂ­tjĂŒk megszokott Ă©teleinket.

A zsĂ­rbevitelĂŒnket kordĂĄban tarthatjuk, ha tĂ©len is inkĂĄbb a sovĂĄny hĂșsokat, zsĂ­rszegĂ©ny felvĂĄgottakat, tejtermĂ©keket rĂ©szesĂ­tjĂŒk elƑnyben. Az elkĂ©szĂ­tĂ©s sorĂĄn is takarĂ©koskodhatunk az olajjal, ha teflont, grillsĂŒtƑt, alufĂłliĂĄt, cserĂ©pedĂ©nyt hasznĂĄlunk. A hagyomĂĄnyosnak mondhatĂł töltött kĂĄposzta vagy akĂĄr a kocsonya is elkĂ©szĂ­thetƑ "light"-os vĂĄltozatban. A szĂ©nhidrĂĄtok közĂŒl fƑleg az egyszerƱ cukrok bevitelĂ©t prĂłbĂĄljuk csökkenteni. Az ĂŒnnepi sĂŒtemĂ©nyek is kĂ©szĂŒlhetnek mestersĂ©ges Ă©desĂ­tƑszerrel. Kedvenc teĂĄnkat igyuk kevĂ©s mĂ©zzel vagy cukorpĂłtlĂłval Ă­zesĂ­tve. TĂ©len gyakrabban kerĂŒlnek az Ă©tlapra a fƑtt Ă©s sĂŒlt tĂ©sztafĂ©lĂ©k is.

HasznĂĄljunk kevesebb zsiradĂ©kot, cukrot Ă©s vĂĄlasszuk inkĂĄbb a sovĂĄny tejtermĂ©kekkel, gyĂŒmölccsel, zöldsĂ©ggel kĂ©szĂŒlt vĂĄltozatokat (pl. almĂĄs palacsinta, stĂ­riai metĂ©lt, zöldsĂ©ges spagetti stb.). Ha rĂĄnk tör a nassolĂĄs kĂ©nyszere, ne csokival vagy habos-krĂ©mes tortĂĄval tömjĂŒk tele magunkat, hanem egyĂŒnk gyĂŒmölcsöt, mĂŒzliszeletet, pĂĄr szem mazsolĂĄt vagy mĂĄs aszalt gyĂŒmölcsöt. Így nemcsak az Ă©dessĂ©g utĂĄni vĂĄgyunkat elĂ©gĂ­tjĂŒk ki, hanem lelkiismeretfurdalĂĄsunk sem lesz a torkoskodĂĄs miatt.

A karĂĄcsonyi menĂŒ öszszeĂĄllĂ­tĂĄsĂĄnĂĄl is teremthetĂŒnk Ășj hagyomĂĄnyokat. Hiszen ami kĂŒlönleges Ă©s finom, nem kötelezƑ, hogy hizlalĂł Ă©s egĂ©szsĂ©gtelen is legyen. A mĂ©rtĂ©kletessĂ©get azonban mindenkĂ©ppen tartsuk szem elƑtt.

 

CsĂĄcsi Ibolya
dietetikus

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 021004)

EgyszerƱ szöveg

  • A HTML jelölƑk hasznĂĄlata nem megengedett.
  • A webcĂ­mek Ă©s e-mail cĂ­mek automatikusan kattinthatĂł hivatkozĂĄsokkĂĄ alakulnak.
  • A sorokat Ă©s bekezdĂ©seket a rendszer automatikusan felismeri.