A candidiasis, csakúgy, mint a nyugati országokban, hazánkban is egyre gyakoribb betegségnek számít. A fertőzés fő okai között szerepelhet a helytelen táplálkozás, a túlzott antibiotikum alkalmazás, a szervezet immunrendszerének meggyengülése.
méz
Toroknak nevezzük a szájüregből a garatba vezető kaput és az itt található képleteket. A köznyelv nemcsak ennek a szűk szakasznak a betegségei által okozott panaszokat, hanem annak környékén zajló betegség okozta tüneteket is torokpanasznak nevezi.
Sokféle panaszt lokalizálhatnak a toroktájra: fájdalmat, viszketést, idegentestérzést, kaparó csiklandozó érzést, gombócérzést, nehezített nyelést. Ezeket a panaszokat többféle betegség válthatja ki: gyulladás, daganat, működésbeli zavar stb.
Ötletek a konyhából lázra, meghűlésre
A megfelelő gyógyszeres kezelés mellett a helyesen összeállított étrend is gyorsíthatja a gyógyulást.
Mit tegyünk és főleg mit együnk, hogy jobban legyünk?
Láz esetén sok folyadékot és ásványi anyagot veszítünk, amit pótolni kell:
• mézzel és citrommal ízesített teával (csipkebogyó, kamilla, hársfa, kakukkfű)
A növények ajándéka
Az illatok, ahogy a színek is, befolyásolják hangulatunkat, érzéseinket. Az illatok érzékelése szubjektív dolog, senki sem lehet biztos abban, hogy a számára kedves illat másnak is kellemes. Az egyéniségünkhöz illő parfüm, vagy akár egy arckrém kiválasztását is döntően befolyásolja, hogy az adott illat mennyire tud hatni érzékeinkre. A parfümök, kozmetikai készítmények aromájukat, vagyis jellegzetes illatanyagukat bizonyos növényi anyagoknak köszönhetik.
Az alábbi étrend bevezetésére orvosi javaslat alapján, dietetikussal történő konzultációt követően kerülhet sor.
A meleg nyár után rosszkedvűen vesszük tudomásul, hogy a lenge ruhatárat az őszi pulóverek, majd a téli sapkák, sálak és kabátok váltják fel. Átöltözik körülöttünk a természet is. Ismét eljött az ősz, a tél...
A nyirkos őszi-téli időjárás kedvez a légúti kórokozók szaporodásának és terjedésének, mi magunk pedig ebben az időszakban fogékonyabbakká válunk a meghűléses megbetegedésekre.
Környezetünkben gyakrabban hangzanak fel a "megfáztam, náthás, influenzás vagyok" mondatok. De valójában milyen tünetei is vannak ezeknek a betegségeknek, hogyan előzhetőek meg, hogyan kezelhetőek?
A karácsony a szeretet, az újjászületés ünnepe. A kereszténység Jézus születését ünnepli december 25-én. Az első adatok szerint már a régi Rómában, I. Gyula pápa idején - a IV. században - ünnepnek számított ez a nap, majd az egész keresztény világban elterjedt. A nem hivők a Napisten születésnapját ünnepelték ezen a napon. Aurelianus császár például elrendelte, hogy december 25-én birodalma egész területén ünnepeljék meg a fény újjászületését, a napfordulót, azaz a legyőzhetetlen, örök, isteni Napot.
Méz. Egyszerű, hárombetűs szó. Kinek a tea, kinek Micimackó, kinek a reggeli mézes kenyér jut eszébe róla.
A hideg, téli napokon gyakran kerül az asztalra valamilyen mézes csemege, mézes sütemény, s tölti be a szobát kellemes illata. Köztudott, hogy a mézet a méhek a növények virágporából és cukortartalmú nektárjából készítik. Ismerkedjünk meg most néhány olyan növénnyel, melyek e szorgos rovarok számára hazánkban a legfontosabbak s melyekből kiváló, egészséges mézet állítanak elő.
Szalonnát tepertővel?
Az évszakok változása nemcsak a természetben, hanem szervezetünk szükségleteiben is változásokat hoz. Ahogy a hideg idő beköszöntével a ruhatárunkat is melegebb darabokra cseréljük, úgy a táplálkozásunk is észrevétlenül átalakul. A könnyű nyári saláták, ízletes zöldségételek, lédús gyümölcsök, jégbehűtött üdítők helyett szívesebben fogyasztunk táplálóbb, melegebb, zsírosabb ételeket.
De valóban szükségünk van erre, vagy a génjeinkben őrzött ősi túlélési mechanizmus késztet arra bennünket, hogy zsírraktárainkat feltöltsük?
A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik és vízkeresztig tart. Az év legszebb ünnepén megpróbáljuk szüleinktől, nagyszüleinktől örökölt szokásainkat, hagyományainkat megőrizni, továbbvinni. Természetesen a hagyományok körébe tartoznak étkezési szoká-saink is. A karácsonyesti vacsora az ünnep egyik fénypontja, melyre általában halételeket, töltött káposztát, pulykát, diós és mákos bejglit készítenek, családonként eltérően. E "tradicionálisan magyar ételek" legtöbbje azonban különböző országok gasztronómiai szokásait ötvözve érkezett egykor Magyarországra. A töltött káposzta az egyetlen olyan étel, amely már a népvándorlás idején is a magyarok egyik kedvenc étele volt.
