Ó mi jó a dió!
Sok család asztalánál ünnepi alkalmakkor a mai napig elmaradhatatlan a diós és a mákos kalács.
Régen a diót ilyenkor mézben főzve, de csak úgy magában is, bőséggel fogyasztották. A dió ugyanis sok népnél mitologikusan jeles növény. "Külön tiszteletnek örvend a fája, lombja, gyümölcse, a tisztaságnak és maradandóságnak a jelképe." (Kövi Pál: Erdélyi lakoma)
Védő-, betegségmegelőző hatások
A héjas termésű gyümölcsök többsége, mint a dió, a mandula, a mogyoró, a kesudió, a pisztácia stb. Ázsiából, vagy Dél-Amerikából került Európába, s vált kedvelt csemegévé. E héjasokat felhasználják sütemények, kenyerek, sajtok ízesítésére, salátákhoz keverve, de húsételek készítésénél is kiválóan megfelelnek. Natúr, pörkölt mogyorót, mandulát is szívesen szemezgetünk, a dióról pedig a nagymamám készítette mézes dió, s a karácsonyvárás jut az eszembe.
A héjas termésű gyümölcsök összetétele eltér a többi lédús gyümölcsökétől.
Beszéljünk a soványságról!
A megfelelő táplálkozás, a jó tápláltsági állapot az egészségben eltöltött élet alapja. A szociális, gazdasági helyzet és a táplálkozási ismeretek szintjének emelkedésével párhuzamosan eltűntek a klasszikus hiánybetegségek, mint pl.: a skorbut (C-vitamin-hiány), a pellagra (Niacinhiány), az angolkór (D-vitamin-hiány), a beriberi (B1-vitamin-hiány), ám manapság a kiegyensúlyozatlan, energiában és egyes tápanyagokban bőséges, de más tápanyagokból kisebb hiányt mutató táplálkozás jelent veszélyt.
Néhány mondatban összefoglaljuk, mit kell tudni az energiáról és mértékegységeiről a félreértések elkerülése, a honlapunkon található kalkulátorok és táblázatok használatának megkönnyítése érdekében.
A mértékegységek nemzetközi rendszerében (International System of Units – SI) a munka, ill. a munkavégzéshez szükséges energia mértékegysége a joule (ejtsd: zsúl). Definíciója szerint ez 1N (newton) erő kifejtését jelenti 1 m távolságon. Ennek megfelelően 1 J (joule) = 1 Nm.
Hétköznapibb meghatározása szerint 1 J (joule) 1 kilogrammnyi tömeg 10 cm magasra emeléséhez szükséges energiával egyenlő (bolygónkon és a tengerszinten, de a fizikai részletekben inkább ne vesszünk el).
Van-e jelentősége az étkezés gyakoriságának?
A táplálkozástudományi kutatások több mint húsz éve arra a megállapításra jutottak, hogy az elfogyasztott táplálék mennyiségén és minőségén, energia és tápanyagtartalmán kívül az étkezés gyakorisága is szerepet játszik a szervezet anyagcseréjében és jelentősége lehet az elhízás megelőzésében.
A karácsony a szeretet, az újjászületés ünnepe. A kereszténység Jézus születését ünnepli december 25-én. Az első adatok szerint már a régi Rómában, I. Gyula pápa idején - a IV. században - ünnepnek számított ez a nap, majd az egész keresztény világban elterjedt. A nem hivők a Napisten születésnapját ünnepelték ezen a napon. Aurelianus császár például elrendelte, hogy december 25-én birodalma egész területén ünnepeljék meg a fény újjászületését, a napfordulót, azaz a legyőzhetetlen, örök, isteni Napot.
A tudományok fejlődésének hála, egyre hosszabb ideig élünk, az viszont nem mindegy, hogy ezt milyen életminőségben tesszük. Rohanó világunkban a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás sajnos az egészségünk ellen való. Noha étkezési szokásainkkal kapcsolatos negatív jelenségekről már könyvtárnyi irodalom született, mi mégsem tanulunk eleget belőle. Dr. Stella Péter belgyógyász szerint nincs rossz, illetve jó étel, csak rosszul vagy jól megválasztott étrend. Az emberi szervezetnek zöldségre, gyümölcs- és húsfélére egyaránt szüksége van. Ha bármelyiket mellőzi, annak súlyos következményei lehetnek.
Tévhitek a reggelivel kapcsolatban
A reggeli étkezéssel kapcsolatban nagyon sok tévhit él a köztudatban. Fontos tudni, hogy a reggelinél is vannak olyan szabályok, amelyeket érdemes betartani, ha azt akarjuk, hogy jobban induljon a napunk, és hogy lendületünk a nap folyamán végigkísérhessen minket.
A tojás az egyik legősibb és legértékesebb táplálékunk. Nem csak önállóan, hanem számos étel alkotórészeként is fogyasztjuk. Egész évben beszerezhető és könnyen tárolható.
Mennyiség és minőség
A közelmúltban 15 európai uniós országban 14 331 ember részvételével azt vizsgálták, hogy befolyásolja-e ételválasztásukat a tudatosság, az egészséges táplálkozásra való törekvés. Csak a megkérdezettek 9 százaléka válaszolt igennel, 59 százalékuk azonban elismerte, hogy egyáltalán nem figyel erre. Pedig a táplálkozásfüggő megbetegedések előfordulásának nagy száma ezt indokolttá tehetné. Nézzük például a zsírok szerepét.
Szalonnát tepertővel?
Az évszakok változása nemcsak a természetben, hanem szervezetünk szükségleteiben is változásokat hoz. Ahogy a hideg idő beköszöntével a ruhatárunkat is melegebb darabokra cseréljük, úgy a táplálkozásunk is észrevétlenül átalakul. A könnyű nyári saláták, ízletes zöldségételek, lédús gyümölcsök, jégbehűtött üdítők helyett szívesebben fogyasztunk táplálóbb, melegebb, zsírosabb ételeket.
De valóban szükségünk van erre, vagy a génjeinkben őrzött ősi túlélési mechanizmus késztet arra bennünket, hogy zsírraktárainkat feltöltsük?
Nem mindegy mit, nem mindegy hogyan
Karácsony. A számos ünnepet „felvonultató” téli időszak legkiemelkedőbb eseménye. Az egyházi év az adventtel indul, amely a november 30-ához legközelebb eső vasárnappal kezdődik, és december 24-ig tart.
Egészséges finomságok – nemcsak karácsonyra A karácsonyi étkezés az ünnep egyik fénypontja, annál örömtelibb, minél több családtag, rokon, barát ülheti körül az asztalt. Már hetekkel korábban elkezdődik az ünnepi készülődés; örömöt akarunk, és ha figyelünk egymásra, örömöt tudunk szerezni, mert tudjuk, ki mire vágyik, minek örülne. Az ajándék értékét nem az ára, hanem a szeretet adja, amivel készítettük. Ha nem tudunk mindent a fa alá varázsolni, amit elgondoltunk, ne keseregjünk. A családban a legnagyobb gazdagság a megértés és az összetartozás. A szépen megterített asztallal, az ízletes finom ételekkel családunknak, barátainknak szerzünk örömet. Az ünnepi ételek illata, a közösen elfogyasztott vacsora pedig felidézi gyermekkorunk régvolt karácsonyait.
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
- Mit szól hozzá, hogy megszaporodtak az ikerszülések?
- Miért csodálkozik ezen?! Ilyen közbiztonság mellett nem csoda, hogy már az újszülöttek sem mernek egyedül a világra jönni!
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.