antioxidáns

Az európai népek hagyományos orvoslásában a különféle bőrgyulladásokat és nehezen gyógyuló sebeket többek között a mediterrán eredetű körömvirág szirmaiból (nyelves virágaiból) és teljes virágzatából (virágfészkeiből) készült forrázattal (vagy főzettel) átitatott vászonnal borogatták be, de megőrölt szirmokból és állati zsiradékokból, vagy növényi olajokból készült kenőcsökkel, illetve olajokkal is kezelték. A körömvirág virágfészkeinek hatóanyagai (flavonoidok, illóolaj, nyálkaanyagok stb.), valamint vizes, vizes-alkoholos és olajos kivonatai antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, antioxidáns, hámosító, sebgyógyító és immunstimuláns hatásokkal rendelkeznek.

Nemcsak hazánkban, de Európában is a leggyakrabban előforduló betegségek közé sorolhatóak a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek a halálozások több mint 50%-ért felelősek. A második helyen a daganatos betegségek állnak, mintegy 25%-os arányban.

A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában a tudomány azonosította azokat a fő rizikófaktorokat, a dohányzást, magasvérnyomást, magas koleszterinszintet, elhízást és cukorbetegséget, melyek a betegségek kialakulásáért felelősek. Ezek csökkentésére világszerte jelentős intervenció indult el, melynek hatására az Egyesült Államokban mintegy 35%-al csökkent az infarktus okozta halálozás, 10%-al a lakosság koleszterin szintje, és drasztikusan csökkent a dohányzás.

Egy az USA-ban végzett vizsgálat szerint a C-vitamin megvédheti a passzív dohányosokat a füst által okozott ártalmaktól.
A kísérlet során azon passzív dohányosokban, akik két hónapon át napi 500 mg C-vitamint vettek magukhoz, átlagosan 11-12 százalékkal alacsonyabb koncentrációban mérték a jelenlétét egy, a sejtmembránt oxidatív úton károsító ún. lipid peroxidáznak. A kontrollcsoportba tartozó passzív dohányosok placebot (azaz C-vitamint nem tartalmazó, "üres" tablettákat) kaptak.

Szögezzük le az elején: a csokoládé mértékkel fogyasztva egészséges.
Az internetet elárasztó egészségbulvár félrevezető vagy riogató írásait – a tejcsokoládé csupán kalória, napi egy csoki és májbeteg leszel stb. – a helyükön kell kezelni.

A csokoládé kakaótartalmánál fogva értékes forrása az endothelt (érbelhártyát) védő, az erek rugalmasságának megőrzésében szerepet játszó, a „rossz koleszterin” (LDL – Low Density Lipoprotein) mennyiségét és a vérnyomást hosszabb távon csökkentő vegyületeknek.

Ezek közül a polifenolok körébe tartozó, antioxidáns tulajdonságokkal bíró flavonoidokat szokták kiemelni (procianidin, katechin), melyekből egyértelműen az étcsokoládéban van a legtöbb, de a tejcsokoládéban található mennyiség is vetekszik a fekete teában, borban vagy az eperben megtalálható flavonoidok mennyiségével. Ráadásul – ezzel ellenkező híresztelésekkel szemben – túlnyomórészt fel is szívódnak.

Magyarországon az egy főre jutó teafogyasztás 100 gramm alatt marad, míg kávéból 3 kilónál is többet iszunk évente! Ezzel az eredménnyel a világ teaivóinak listáján hátul szerepelünk. Pedig a tea több önmagánál – egy csésze egészség, nyugalom és béke.

A teacserjének csúcsos, piramishoz hasonló koronája van. Vadon több méteresre is megnő, a teakertekben azonban egy-másfél méteresre metszik. A koronája ekkor gömb alakban szétterül – így könnyebb szüretelni. A cserje kifejlett levele kemény, fényes, sötétzöld színű. A leveleket a növény 3 éves korától 15 éves koráig szüretelik, tavasztól nyár végéig. A szüretelők már szedés közben osztályozzák a leveleket, és a különböző minőségűeket külön gyűjtik.

Táplálék- és gyógyszerkölcsönhatás

Néhány gyógyszer szedésénél az orvos vagy a gyógyszerész arra figyelmeztet, hogy az orvosságot éhgyomorra, 1 vagy 2 órával az étkezés előtt vegyük be. Máskor pedig épp fordítva: a pirulákat sokszor étkezés közben, vagy étkezést követően kell lenyelni.

Az elfogyasztott táplálék mennyisége és minősége a legtöbb esetben befolyásolja a szervezetbe jutó gyógyszerek felszívódását, lebomlását, kiürülését, a gyógyszerhatás erősségét, stb. A gyógyszerek pedig – különböző módon és mértékben – hatással lehetnek a tápanyagok felszívódására és hasznosulására.

"Jellemünk megismerésével párhuzamosan meg kell ismerni testünk természetét is" - írja Füves könyvében Márai Sándor.

"A memória az a hogyishívják, ami minden izéket megmozgat" - olvashatjuk Dévényi Tibor könyvében. Ám sajnos nem csak humoros írásokban, hanem a mindennapi beszédben is találkozunk ilyen és ehhez hasonló fordulatokkal. Azt is sokszor hallhatjuk a környezetünkben, hogy "nem jut az eszembe, öregszem, romlik a memóriám"

Fokhagyma, kapor, mustár

A fűszerek - fűszernövények - határozzák meg egy-egy nemzet konyhaművészetének alapjait, jellegét. E növények termesztése sokszor már évezredes múltra tekint vissza, s egyre többet tudunk azon anyagokról is, melyek hatása sokkal több, mint az ízesítés. A fűszereket úgy tartjuk nyilván, mint amelyeknek nem nagy a tápértékük (fehérje-, energiatartalom), szerepük ugyanakkor jelentős lehet speciális anyagaik, vitaminjaik vagy ásványi elemeik révén.