TikTok-videĂłk hatására a fiatalok majdnem fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem lĂ©tezĹ‘, kitalált mentális betegsĂ©ggel, valamint a fiatalok sok esetben hajlamosak kritikus kĂ©tely nĂ©lkĂĽl valĂłskĂ©nt elfogadni az online tĂ©rben elĂ©jĂĽk tárulĂł, bizonytalan eredetű informáciĂłkat - állapĂtotta meg a Nemzeti MĂ©dia- Ă©s HĂrközlĂ©si HatĂłság (NMHH) közĂ©piskolások Ă©s egyetemisták bevonásával kĂ©szĂtett kutatása.
Manapság számtalan, valamilyen mentális betegsĂ©get ismertetĹ‘ videĂł találhatĂł a közössĂ©gi mĂ©diában, ám ezek minĹ‘sĂ©ge Ă©s megbĂzhatĂłsága sokszor megkĂ©rdĹ‘jelezhetĹ‘, a pszicholĂłgusok mĂ©gis egyre gyakrabban szembesĂĽlnek azzal, hogy teljesen egĂ©szsĂ©ges serdĂĽlĹ‘k orvosi kontroll nĂ©lkĂĽl, kizárĂłlag az interneten terjedĹ‘ informáciĂłkra támaszkodva mentális betegsĂ©gekkel, pĂ©ldául autizmussal vagy ADHD-vel diagnosztizálják magukat.
A jelensĂ©g alapján az online terjedĹ‘ káros tartalmak körĂ©t indokolt lehet kiterjeszteni az edukáciĂłs cĂ©lĂşnak láttatott, valĂłjában azonban kifejezetten fĂ©lrevezetĹ‘, álhĂreket terjesztĹ‘ videĂłkra, valamint segĂteni a felhasználĂłkat az ilyen tartalmak felismerĂ©sĂ©ben.
Az egyes mentális betegsĂ©gekrĹ‘l, zavarokrĂłl az interneten találhatĂł, gyakran fĂ©lrevezetĹ‘, szenzáciĂłhajhász informáciĂłk hatására a fiatalok tĂşlzásba vihetik az online egĂ©szsĂ©gĂĽgyi tartalmak fogyasztását, ami betegsĂ©gszorongást alakĂthat ki bennĂĽk.
Tovább ronthatja a helyzetĂĽket, ha olyan virtuális közössĂ©gekhez, "buborĂ©kokhoz" csatlakoznak, amelyeket hasonlĂł betegsĂ©gtudattal rendelkezĹ‘ emberek alkotnak, hiszen ezekben szinte kizárĂłlag a meglĂ©vĹ‘ nĂ©zeteiket támogatĂł, megerĹ‘sĂtĹ‘ informáciĂłkkal találkozhatnak.
Az NMHH friss kutatásában 127 közĂ©piskolás Ă©s egyetemista fiatalt kĂ©rtek fel arra, hogy Ă©rtĂ©keljenek egy rövid, TikTok-szerű videĂłt, amelyben a kutatĂłk álinfluenszere egy fiktĂv mentális betegsĂ©g, az Ăşgynevezett "virtuális identitás disszociáciĂłs zavar" (VIDZ) tĂĽneteirĹ‘l beszĂ©l.
A kutatás olyan általános Ă©rzĂ©seket cĂmkĂ©zett a kitalált betegsĂ©g tĂĽneteikĂ©nt, amelyeket a fiatalok a sajátjuknak Ă©rezhettek: pĂ©ldául a tĂşlzott bevonĂłdás a közössĂ©gi mĂ©dián zajlĂł folyamatokba, a fokozott Ă©rzelmi reakciĂłk az interneten törtĂ©ntekre, valamint az online Ă©s offline identitás keveredĂ©se.
A felmérés azt vizsgálta, hogyan hatnak az efféle, az interneten terjedő tartalmak a fiatalokra, diagnosztizálják-e magukon vagy másokon a kitalált betegség tüneteit a megtekintett videó hatására, valamint hogy kialakul-e bennük álbetegségtudat.
Az eredmĂ©nyek szerint a fiatalok majdnem fele, 44 százalĂ©ka elhitte a VIDZ lĂ©tezĂ©sĂ©t, Ă©s azonosĂtani tudta magán vagy másokon a "tĂĽneteket", 30 százalĂ©k azonban egyáltalán nem hitte el az "átverĹ‘s" videĂłban hallottakat.
Ez arra utal, hogy a fiatalok gyakran hajlamosak elfogadni az online térben megjelenő információkat anélkül, hogy kritikusan elemeznék azokat, valamint hogy nagyobb az esélye a téves öndiagnózisnak, ha érzelmileg erősen bevonódnak a közösségi média világába, illetve ha nem rendelkeznek megfelelő egészségügyi alapismeretekkel.
A tanulmány szerint a rĂ©sztvevĹ‘ket elsĹ‘sorban a megismert informáciĂłk kritikátlan elfogadása vezette álbetegsĂ©gtudatra, de az sem volt ritka, hogy bizonyos szakĂ©rtĹ‘i kĂĽlsĹ‘sĂ©gekre támaszkodtak, azaz a megismert informáciĂłk ellenĹ‘rzĂ©sĂ©nĂ©l egyszerűbbnek látja meggyĹ‘zni magát az alapján, hogy a szakĂ©rtĹ‘nek látszĂł forrás, pĂ©ldául egy szakorvosnak beállĂtott tiktokker igazat mond, hiszen "szakavatott" ember.
A kutatás rávilágĂt a tudatos internethasználat Ă©s a kritikus mĂ©diafogyasztás oktatásának fontosságára, valamint a fiatalok álhĂrfelismerĂ©si kĂ©szsĂ©geit fejlesztĹ‘ foglalkozások szĂĽksĂ©gessĂ©gĂ©re a közoktatásban.
A tanulmány részletes eredményei már elérhetők az onlineplatformok.hu oldalon, a https://youtu.be/YnCh_i2mF_E oldalon pedig Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél a témáról.
(MTI)