A gyĂłgyĂ­tĂł vĂĄmpĂ­rƱzƑ – Hitek Ă©s tĂ©nyek a fokhagymĂĄrĂłl

Fokhagyma
illusztrĂĄciĂł (fotĂł: Getty Images / Unsplash+)

A fokhagymĂĄt mĂĄr 5000 Ă©ve rĂĄgcsĂĄljĂĄk az emberek. ElƑször a sumĂ©rok Ă©s az egyiptomiak vettĂ©k fel mindennapi Ă©trendjĂŒkbe. KĂŒlönösen az Ăłkori Egyiptom lakĂłi szerettĂ©k, nem vĂ©letlenĂŒl volt "bĂŒdös ember" a gĂșnynevĂŒk a szomszĂ©dos ĂĄllamokban. FokhagymĂĄt talĂĄltak Tutanhamon sĂ­rkamrĂĄjĂĄban is, tehĂĄt feltĂ©teleztĂ©k, hogy a tĂșlvilĂĄgon is szĂŒksĂ©g lehet e hasznos növĂ©nyre. Akkori Ă©rtĂ©kĂ©t jĂłl mutatja, hogy öt kilogramm ĂĄrĂĄĂ©rt meg lehetett venni egy egĂ©szsĂ©ges, felnƑtt fĂ©rfi rabszolgĂĄt. SƑt! Az egyiptomi Ă­rnokok feljegyeztĂ©k azt is, hogy a vilĂĄg elsƑ sztrĂĄjkja a fokhagyma miatt tört ki. Az egyik piramis Ă©pĂ­tĂ©sekor ugyanis elfogyott a fokhagymakĂ©szlet, mire az ott robotolĂł rabszolgĂĄk egyszerƱen megtagadtĂĄk a munkĂĄt. TalĂĄn azĂ©rt tettĂ©k, mert Ƒk is, mint a görögök, azt hittĂ©k, hogy erƑt Ă©s bĂĄtorsĂĄgot nyernek a növĂ©nybƑl. A görög harcosok, sƑt az elsƑ olimpiĂĄk versenyzƑi is fokhagymagerezdeket rĂĄgcsĂĄltak a kĂŒzdelem, a verseny elƑtt, hogy bĂĄtrak Ă©s erƑsek legyenek.

A fokhagyma fogyasztĂĄsa Ă©s a belƑle kapott erƑ felhasznĂĄlĂĄsa azonban nemcsak a fĂ©rfiak privilĂ©giuma volt. HomĂ©rosz leĂ­rja az OdĂŒsszeiĂĄban, hogy a nagy utazĂł matrĂłzait disznĂłvĂĄ vĂĄltoztatĂł KirkĂ© Ă©s boszorkĂĄnytĂĄrsai a fokhagymĂĄbĂłl nyertĂ©k azt az erƑt, mellyel varĂĄzsolni tudtak. Ez azĂ©rt is kĂŒlönös, mert a közĂ©pkorra mĂĄr sokkal inkĂĄbb boszorkĂĄnyĂŒldözƑ szerkĂ©nt, mint boszorkĂĄny csemegekĂ©nt tartjĂĄk szĂĄmon a növĂ©nyt.

Ebben a korszakban a hagyma legnagyobb "hasznĂĄt" a vĂĄmpĂ­rok elleni kĂŒzdelemben lĂĄttĂĄk. Azt tartottĂĄk, hogy ha az ajtĂłra fokhagyma fƱzĂ©rt, koszorĂșt esetleg keresztet szögellnek, akkor a környĂ©ken garĂĄzdĂĄlkodĂł vĂĄmpĂ­r nem lĂ©pi ĂĄt a hĂĄz kĂŒszöbĂ©t. Ám ha valaki vĂĄmpĂ­rt hĂ­vott meg a hĂĄzĂĄba, a fokhagyma elvesztette a hatĂĄsĂĄt. Sokan Ășgy gondoljĂĄk, hogy a vĂĄmpĂ­rok Ă©s egyĂ©b vĂ©rszĂ­vĂł lĂ©nyek legendĂĄja a veszettsĂ©g jĂĄrvĂĄnyĂĄval fĂŒgg össze. Ezzel magyarĂĄzzĂĄk a vĂ©rszĂ­vĂłk fĂ©ny- Ă©s szagĂ©rzĂ©kenysĂ©gĂ©t, valamint a harapĂĄssal valĂł fertƑzƑdĂ©st.

Hogy vĂĄmpĂ­r ellen hatĂĄsos-e a fokhagyma nem bizonyĂ­tott, azt azonban egy izraeli tudĂłs kimutatta, hogy ha a szĂ©tzĂșzott, vagy szĂ©trĂĄgott fokhagymĂĄbĂłl felszabadulĂł allicin nevƱ anyag reakciĂłba lĂ©p a szervezetet megtĂĄmadĂł bacilusokkal vagy parazitĂĄkkal, az emlĂ­tett anyag kĂ©ntartalmĂș fehĂ©rjĂ©i blokkoljĂĄk azok mƱködĂ©sĂ©t. EbbƑl Ă©s a növĂ©ny antioxidĂĄns hatĂĄsĂĄbĂłl adĂłdik, hogy a kĂŒlönfĂ©le fertƑzƑ betegsĂ©gek (pl.: vĂ­rusos agyhĂĄrtyagyulladĂĄs) kezelĂ©sĂ©ben is igen nagy szerepet kaphat. Emellett csökkenti a koleszterinszintet Ă©s a szĂ­vpanaszok gyĂłgyĂ­tĂĄsĂĄban is segĂ­thet. Nagyon hatĂĄsos fĂ©reghajtĂł - embernek, ĂĄllatnak egyarĂĄnt.

Gyorsan megfeledkezĂŒnk azonban a növĂ©ny sok-sok elƑnyĂ©rƑl, ha a velĂŒnk szemben ĂĄllĂł ember Ă©ppen fokhagymĂĄs pirĂ­tĂłst reggelizett. Akkor ugyanis csak azt az igen kellemetlen szagot Ă©rezzĂŒk, amit a hagyma hĂĄtrahagy. MielƑtt azonban emiatt lemondanĂĄnk a fokhagyma ĂĄldĂĄsos hatĂĄsairĂłl, nĂ©zzĂŒnk szĂ©t a gyĂłgyszertĂĄrakban: a növĂ©ny hatĂłanyagait kapszulĂĄkba csomagoltĂĄk, tehĂĄt Ă­gy is fogyaszthatĂł.

Aki az olcsĂłbb Ă©s termĂ©szetesebb megoldĂĄsokat kedveli, az rĂĄgcsĂĄljon tovĂĄbbra is nyugodtan fokhagymĂĄt. A napi adag (ez felnƑttnĂ©l 4-10 egy grammos gerezdet jelent) elfogyasztĂĄsa utĂĄn rĂĄgjunk szĂ©t nĂ©mi petrezselymet - ez a növĂ©ny ugyanis megszĂŒnteti a fokhagyma bƱzĂ©t. Ha valaki nem bĂ­rja nyersen (pedig Ă­gy a leghatĂĄsosabb), az leturmixolhatja Ă©s belekeverheti a levĂ©t bĂĄrmilyen Ă©telbe. A tĂșlzott fogyasztĂĄssal azonban vigyĂĄzzunk, mert a fokhagyma kĂ©nt tartalmaz, s ennek hatĂĄsĂĄra a gyomorban Ă©s a belekben erƑs szĂ©l alakulhat ki.

A fokhagyma tĂ©len-nyĂĄron fogyaszthatĂł. ÜltethetƑ tavasszal Ă©s Ƒsszel is, de tĂ©lre csak a tavaszi tehetƑ el, mivel a nagyobb gerezdekbƑl ĂĄllĂł Ƒszi fajta, ha melegben tĂĄroljuk, gyorsan kihajt Ă©s ehetetlennĂ© vĂĄlik. A fokhagyma remek fƱszer is. A hĂĄzi kolbĂĄsz elkĂ©pzelhetetlen nĂ©lkĂŒle. Ha fƱszerkĂ©nt hasznĂĄljuk Ă©rdemes egĂ©szben az Ă©telbe tenni, ha mĂ©gis daraboljuk, akkor Ăłvatosan bĂĄnjunk vele, mert ha hagyjuk, hogy megpiruljon, könnyen megkeseredhet (rĂĄadĂĄsul a felsorolt Ă©rtĂ©kes hatĂĄsait is elveszĂ­ti).

 

- prĂĄger -

Fokhagymaleves francia mĂłdra

HozzĂĄvalĂłk: 20 gerezd fokhagyma, 3 szegfƱszeg, 10 dkg reszelt trappista vagy parmezĂĄn, 2 evƑkanĂĄl olaj (az olĂ­va a legjobb, de a napraforgĂł is megteszi), sĂł, Ƒrölt bors, zsĂĄlya levĂ©l, 4 darab zsemle

A megtisztĂ­tott, de egĂ©szben hagyott fokhagymĂĄt feltesszĂŒk 2 liter vĂ­zben fƑni a szegfƱszeggel, zsĂĄlyĂĄval, sĂłval Ă©s borssal. Felforraljuk, majd alacsony fokozaton 15 percig tovĂĄbbfƑzzĂŒk. Közben a zsemlĂ©ket vĂ©kony szeletekre vĂĄgjuk, megszĂłrjuk sajttal, nĂ©hĂĄny csepp olajat teszĂŒnk rĂĄ Ă©s forrĂł sĂŒtƑben addig sĂŒtjĂŒk, mĂ­g a sajt meg nem pirul. Ha kĂ©szen vagyunk, a szeleteket tĂĄnyĂ©rba rakjuk Ă©s erre szedjĂŒk rĂĄ a levest.

A fokhagyma leves tejszĂ­nnel dĂșsĂ­thatĂł. A tejszĂ­nt (3-4 evƑkanĂĄl) elkeverjĂŒk egy tojĂĄs sĂĄrgĂĄjĂĄval, s erre öntjĂŒk rĂĄ - folyamatos kevergetĂ©s közben - a leszƱrt levest.

 

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 020101)

EgyszerƱ szöveg

  • A HTML jelölƑk hasznĂĄlata nem megengedett.
  • A webcĂ­mek Ă©s e-mail cĂ­mek automatikusan kattinthatĂł hivatkozĂĄsokkĂĄ alakulnak.
  • A sorokat Ă©s bekezdĂ©seket a rendszer automatikusan felismeri.