Stroke, szĂ­vinfarktus, elzĂĄrĂłdĂł erek – Mi törtĂ©nhet vĂ©rellĂĄtĂĄsi zavar esetĂ©n?

Az Ă©relmeszesedĂ©s valamennyi eret, a mƱködĂ©sĂŒk szempontjĂĄbĂłl döntƑ vĂ©rĂĄtĂĄramlĂĄson keresztĂŒl minden szervĂŒnket Ă©rintƑ, fokozatosan sĂșlyosbodĂł ĂĄllapot. Vannak Ă©letfontossĂĄgĂș szervek, amelyek vĂ©rellĂĄtĂĄsi zavara halĂĄlhoz, vagy sĂșlyos Ă©letminƑsĂ©g-csökkenĂ©shez vezet. Az Ă©relmeszesedĂ©s okozta keringĂ©si zavarok közĂ© a szĂ­vinfarktus, a szĂ©lĂŒtĂ©s, az alsĂł vĂ©gtagok Ă©rszƱkĂŒlete tartozik.

Az Ă©relmeszesedĂ©s kezdetĂ©n a korai, biokĂ©miai vĂĄltozĂĄsokat az Ă©rfal kĂłros elfajulĂĄsa, szƱkĂŒlete követi, majd a megvĂĄltozott, "idegennĂ© vĂĄlt" felĂŒleten aktivĂĄlĂłdĂł, Ă©rpĂĄlyĂĄn belĂŒli vĂ©ralvadĂĄs következtĂ©ben teljes elzĂĄrĂłdĂĄs jön lĂ©tre, amit trombĂłziskĂ©nt ismerĂŒnk. Ha az ellĂĄtĂł verƑér mögötti terĂŒlet – agyban, szĂ­vizomban – elhal, akkor infarktus alakul ki.

A fejlett vilĂĄgban, de kĂŒlönösen hazĂĄnkban a leĂ­rt folyamat a XX., s Ășgy tƱnik a XXI. szĂĄzad elsƑ Ă©vtizedeinek legfontosabb, halĂĄlt Ă©s rokkantsĂĄgot okozĂł megbetegedĂ©se. A hazai halĂĄlozĂĄsi statisztikĂĄk Ă©lĂ©n – megelƑzve a daganatos halĂĄlozĂĄst – a keringĂ©si agy- Ă©s szĂ­vbetegsĂ©gek ĂĄllnak.

Tudjuk azt is, hogy vannak kiemelt kockĂĄzati tĂ©nyezƑk, pĂ©ldĂĄul a dohĂĄnyzĂĄs, a magas koleszterin- Ă©s trigliceridszint, a magas vĂ©rnyomĂĄs, a cukorbetegsĂ©g, a tĂșlsĂșly Ă©s a mozgĂĄsszegĂ©ny Ă©letmĂłd, de az Ă©letkor elƑrehaladtĂĄval az Ă©rbetegsĂ©gek kialakulĂĄsĂĄnak esĂ©lye önmagĂĄban is nƑ.

A 65 Ă©v feletti fĂ©rfiak Ă©s a 70 Ă©v feletti nƑk esetĂ©ben gyakoribb. Ugyanakkor a szĂ­vinfarktus Ă©s a szĂ©lĂŒtĂ©s a 35-64 Ă©v közötti korosztĂĄlyban csaknem mĂĄsfĂ©l milliĂł embert Ă©rinthet, a 65 Ă©v feletti lakossĂĄgban tovĂĄbbi csaknem kĂ©tmilliĂł beteget fenyeget.

Az utĂłbbi Ă©vekben egysĂ©ges orvostudomĂĄnyi elmĂ©let Ă©s ennek talajĂĄn egysĂ©ges gyakorlat lĂĄtszik kialakulni, ami a szĂ­v-, az agy- Ă©s a vĂ©gtagi kĂĄrosodĂĄsok egy rĂ©szĂ©t az Ă©rrendszer elvĂĄltozĂĄsaira vezeti vissza. Az elvĂĄltozĂĄsok kĂłros formĂĄja, az athero-trombĂłzis az Ă©relmeszesedĂ©ssel kezdƑdik, amikor is a nagy Ă©s közepes Ă©rfalakon zsĂ­rbĂłl, rost- Ă©s ĂĄsvĂĄnyi anyagokbĂłl ĂĄllĂł lerakĂłdĂĄsok alakulnak ki, melyek az erek rugalmassĂĄgĂĄt csökkentik, ĂĄtmĂ©rƑjĂ©t szƱkĂ­tik.

Ha az emlĂ­tett lerakĂłdĂĄsok levĂĄlnak Ă©s bekerĂŒlnek a vĂ©rĂĄramba, elzĂĄrhatjĂĄk annak ĂștjĂĄt. AttĂłl fĂŒggƑen, hogy az agyi, a szĂ­v- vagy a vĂ©gtagi terĂŒleteken keletkezik az elzĂĄrĂłdĂĄs, beszĂ©lhetĂŒnk szĂ­vinfarktusrĂłl, stroke-rĂłl (szĂ©lĂŒtĂ©srƑl), vagy vĂ©gtagi trombĂłzisrĂłl.

Az összefĂŒggĂ©s azonban nem merĂŒl ki pusztĂĄn a közös kĂłroki eredettel, ugyanis felmĂ©rĂ©sek igazoltĂĄk, hogy az infarktuson ĂĄtesett beteget hamarabb fenyegeti a szĂ©lĂŒtĂ©s vagy annak enyhĂ©bb formĂĄja, mint egy következƑ infarktus, mĂ­g a stroke-os betegek többsĂ©ge nĂ©gy Ă©ven belĂŒl egy szĂ­vinfarktusra szĂĄmĂ­that.

Vagyis, noha az Ă©rkatasztrĂłfĂĄk elhĂĄrĂ­tĂĄsa kĂŒlönbözƑ szakterĂŒletek kĂ©pviselƑinek feladata, a betegsĂ©g egy, ezĂ©rt a megközelĂ­tĂ©sĂ©nek is egysĂ©ges szemlĂ©letƱnek kellene lennie. Egy 2003 nyarĂĄn vĂ©gzett felmĂ©rĂ©s igazolta, hogy az összefĂŒggĂ©s nemcsak idƑben eltolĂłdva lĂ©tezik: az athero-trombotikus betegeknĂ©l a kĂłrforma mindhĂĄrom formĂĄja jelen van.

SzĂ­vinfarktus esetĂ©n a szĂ­v izomzata oxigĂ©nhiĂĄny következtĂ©ben megsĂ©rĂŒl vagy elhal, mivel a szĂ­v izmaihoz vĂ©rt Ă©s ezĂĄltal oxigĂ©nt szĂĄllĂ­tĂł Ă©rbe jutott vĂ©rrög megakadĂĄlyozza a szĂ­v vĂ©rellĂĄtĂĄsĂĄt.

A szĂ­vinfarktus ĂĄltalĂĄban hirtelen jön, ennek ellenĂ©re a szĂ­vinfarktuson ĂĄtesettek felĂ©nĂ©l mĂĄr ĂłrĂĄkkal, napokkal vagy hetekkel korĂĄbban jelentkeztek a tĂŒnetek. IntƑ jel a visszatĂ©rƑ mellkasi fĂĄjdalom (angina), ami fizikai megerƑltetĂ©sre erƑsödik, Ă©s nyugalmi helyzetben enyhĂŒl, mindezt pedig a szĂ­v vĂ©rellĂĄtĂĄsĂĄnak pillanatnyi zavara okozza.

A szĂ­vinfarktus jele Ă©s tĂŒnete: a percekig tartĂł, nyomĂł, szorĂ­tĂł Ă©rzĂ©s a mellkas közĂ©psƑ rĂ©szĂ©n; a mellkasbĂłl kiindulĂł, vĂĄllba, hĂĄtba, nĂ©ha ĂĄllkapocsba sugĂĄrzĂł fĂĄjdalom; a visszatĂ©rƑ mellkasi fĂĄjdalom, az elhĂșzĂłdĂł fĂĄjdalom a has felsƑ rĂ©szĂ©n; a lĂ©gszomj, az izzadĂĄs, a szĂ©dĂŒlĂ©s, a pĂĄnikĂ©rzet, az ĂĄjulĂĄs, a hĂĄnyinger Ă©s az Ă©melygĂ©s. A betegsĂ©g kockĂĄzati tĂ©nyezƑje a magas vĂ©rnyomĂĄs, a magas koleszterinszint, a dohĂĄnyzĂĄs, a testmozgĂĄs hiĂĄnya, a tĂșlsĂșly, a cukorbetegsĂ©g, a stressz, a tĂșlzott alkoholizĂĄlĂĄs, vĂ©gĂŒl az öröklött hajlam.

SzĂ©lĂŒtĂ©skor az agyi vĂ©rnyomĂĄs kĂłrĂłs csökkenĂ©se miatt az agy egyes rĂ©szeinek vĂ©rellĂĄtĂĄsa megszƱnik (agyi infarktus), vagy vĂ©rzĂ©s lĂ©p fel (agyvĂ©rzĂ©s), nyomĂĄban az agy egyes rĂ©szei elhalnak. Sokan csak az agyvĂ©rzĂ©st ismerik, annak ellenĂ©re, hogy az agyi infarktus csaknem nĂ©gyszer gyakoribb.

Az infarktussal egyezƑk a kockĂĄzati tĂ©nyezƑ, illetve a sor egyes szĂ­vbetegsĂ©gek, korĂĄbbi szĂ­vinfarktus, illetve szĂ©lĂŒtĂ©ssel egĂ©szĂŒl ki. A szĂ©lĂŒtĂ©s tĂŒnete a vĂ©gtaggyengesĂ©g, fĂ©loldali jellegƱ bĂ©nulĂĄs, a lĂĄtĂĄs-, beszĂ©dzavar, zavartsĂĄg, erƑs szĂ©dĂŒlĂ©s, fejfĂĄjĂĄs, hirtelen eszmĂ©letvesztĂ©s.

A tĂŒnetek lehetnek mĂșlĂłk, egyĂŒtt Ă©s kĂŒlön-kĂŒlön is elƑfordulĂłk. KimagaslĂłan sok szĂ©lĂŒtĂ©st Ă©szlelnek reggel 8 Ă©s 10 Ăłra között, lĂ©nyegesen többet, mint Ă©jjel. A szĂ©lĂŒtĂ©s kezelĂ©sĂ©nek legfontosabb tĂ©nyezƑje az idƑ, ha a stroke-centrumba 3 ĂłrĂĄn belĂŒl beszĂĄllĂ­tjĂĄk a beteget, felĂĄllĂ­tjĂĄk diagnĂłzisĂĄt Ă©s megkezdik szakszerƱ kezelĂ©sĂ©t, akkor azt követƑen Ă©letkilĂĄtĂĄsa Ă©s Ă©letminƑsĂ©ge jelentƑsen javul.

A perifĂ©riĂĄs artĂ©riĂĄs Ă©rbetegsĂ©get az alsĂł vĂ©gtagok Ă©rszƱkĂŒletekĂ©nt szokĂĄs emlĂ­teni. EnyhĂ©bb formĂĄjĂĄban jĂĄrĂĄsra jelentkezƑ lĂĄbfĂĄjdalom, lĂĄbikragörcs jelentkezik, sĂșlyosabb esetben a fĂĄjdalom mĂĄr mozgĂĄs nĂ©lkĂŒl is jelentkezik. A legsĂșlyosabb ĂĄllapotban a vĂ©rkeringĂ©s tartĂłs Ă©s ĂĄllandĂł csökkenĂ©se miatt fekĂ©lyesedĂ©s keletkezik a lĂĄbszĂĄron vagy lĂĄbfejen. TovĂĄbbi sĂșlyosbodĂĄsa vagy felĂŒlfertƑzƑdĂ©se akĂĄr a vĂ©gtag amputĂĄciĂłjĂĄhoz is vezethet, mint a legsĂșlyosabb lokĂĄlis következmĂ©ny, ĂĄm a beteg Ă©letben marad.

KevĂ©sbĂ© ismert, hogy az alsĂł vĂ©gtagi Ă©rszƱkĂŒletnek mĂ©g a vĂ©gtagi amputĂĄciĂłnĂĄl is sĂșlyosabb következmĂ©nyei lehetnek: a szĂ­vinfarktus, a szĂ©lĂŒtĂ©s Ă©s a halĂĄl. Az alsĂłvĂ©gtagi beteg Ă©rfalon ugyanĂșgy kitapadnak a trombocitĂĄk a meszes plakkokon Ă©s elzĂĄrjĂĄk az eret, mint mĂĄshol a szervezetben. Ez okozza a helyi tĂŒneteket. Ha azonban a trombus egy rĂ©sze leszakad, azt a vĂ©rĂĄram tovĂĄbb sodorja a szervezet mĂĄs Ă©letfontossĂĄgĂș szerveihez, Ă©s ott jelentkeznek a tĂŒnetek, amelyeknek következmĂ©nyei rendszerint sokkal sĂșlyosabbak, mint a lĂĄbon tapasztalt tĂŒnetek. Emiatt nevezzĂŒk a vĂ©gtagok Ă©rszƱkĂŒletĂ©t a szĂ­vinfarktus Ă©s a szĂ©lĂŒtĂ©s elƑrejelzƑinek.

 

Krasznai Éva

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 040303)

EgyszerƱ szöveg

  • A HTML jelölƑk hasznĂĄlata nem megengedett.
  • A webcĂ­mek Ă©s e-mail cĂ­mek automatikusan kattinthatĂł hivatkozĂĄsokkĂĄ alakulnak.
  • A sorokat Ă©s bekezdĂ©seket a rendszer automatikusan felismeri.

2024. 06. 09., v – 13:25 | L. Margit

SzĂ­vinfarktusom volt hĂĄrom alkalommal, PĂ©csett sĂŒrgƑssĂ©gin hazakĂŒldtek, mentƑ szĂĄllĂ­tott be. Orvos mellett tartĂłzkodĂł ĂĄpolĂł szerint ez nem sĂŒrgƑssĂ©gi ellĂĄtĂĄshoz tartozik. KĂ©sƑbb egy doktornƑ is haza akart kĂŒldeni, menjek evvel a panasszal kardiolĂłgushoz. VĂ©gĂŒl nagy nehezen bentfogtak, mert elmondtam, nekem most van szĂŒksĂ©gem segĂ­tsĂ©gre, kora reggel mƱtöttek, fƑverƑér elzĂĄrĂłdĂĄssal. HajszĂĄlon mĂșlott az Ă©letem!