Stroke, szívinfarktus, elzáródó erek – Mi történhet vérellátási zavar esetén?

Az érelmeszesedés valamennyi eret, a működésük szempontjából döntő vérátáramláson keresztül minden szervünket érintő, fokozatosan súlyosbodó állapot. Vannak életfontosságú szervek, amelyek vérellátási zavara halálhoz, vagy súlyos életminőség-csökkenéshez vezet. Az érelmeszesedés okozta keringési zavarok közé a szívinfarktus, a szélütés, az alsó végtagok érszűkülete tartozik.

Az érelmeszesedés kezdetén a korai, biokémiai változásokat az érfal kóros elfajulása, szűkülete követi, majd a megváltozott, "idegenné vált" felületen aktiválódó, érpályán belüli véralvadás következtében teljes elzáródás jön létre, amit trombózisként ismerünk. Ha az ellátó verőér mögötti terület – agyban, szívizomban – elhal, akkor infarktus alakul ki.

A fejlett világban, de különösen hazánkban a leírt folyamat a XX., s úgy tűnik a XXI. század első évtizedeinek legfontosabb, halált és rokkantságot okozó megbetegedése. A hazai halálozási statisztikák élén – megelőzve a daganatos halálozást – a keringési agy- és szívbetegségek állnak.

Tudjuk azt is, hogy vannak kiemelt kockázati tényezők, például a dohányzás, a magas koleszterin- és trigliceridszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlsúly és a mozgásszegény életmód, de az életkor előrehaladtával az érbetegségek kialakulásának esélye önmagában is nő.

A 65 év feletti férfiak és a 70 év feletti nők esetében gyakoribb. Ugyanakkor a szívinfarktus és a szélütés a 35-64 év közötti korosztályban csaknem másfél millió embert érinthet, a 65 év feletti lakosságban további csaknem kétmillió beteget fenyeget.

Az utóbbi években egységes orvostudományi elmélet és ennek talaján egységes gyakorlat látszik kialakulni, ami a szív-, az agy- és a végtagi károsodások egy részét az érrendszer elváltozásaira vezeti vissza. Az elváltozások kóros formája, az athero-trombózis az érelmeszesedéssel kezdődik, amikor is a nagy és közepes érfalakon zsírból, rost- és ásványi anyagokból álló lerakódások alakulnak ki, melyek az erek rugalmasságát csökkentik, átmérőjét szűkítik.

Ha az említett lerakódások leválnak és bekerülnek a véráramba, elzárhatják annak útját. Attól függően, hogy az agyi, a szív- vagy a végtagi területeken keletkezik az elzáródás, beszélhetünk szívinfarktusról, stroke-ról (szélütésről), vagy végtagi trombózisról.

Az összefüggés azonban nem merül ki pusztán a közös kóroki eredettel, ugyanis felmérések igazolták, hogy az infarktuson átesett beteget hamarabb fenyegeti a szélütés vagy annak enyhébb formája, mint egy következő infarktus, míg a stroke-os betegek többsége négy éven belül egy szívinfarktusra számíthat.

Vagyis, noha az érkatasztrófák elhárítása különböző szakterületek képviselőinek feladata, a betegség egy, ezért a megközelítésének is egységes szemléletűnek kellene lennie. Egy 2003 nyarán végzett felmérés igazolta, hogy az összefüggés nemcsak időben eltolódva létezik: az athero-trombotikus betegeknél a kórforma mindhárom formája jelen van.

Szívinfarktus esetén a szív izomzata oxigénhiány következtében megsérül vagy elhal, mivel a szív izmaihoz vért és ezáltal oxigént szállító érbe jutott vérrög megakadályozza a szív vérellátását.

A szívinfarktus általában hirtelen jön, ennek ellenére a szívinfarktuson átesettek felénél már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban jelentkeztek a tünetek. Intő jel a visszatérő mellkasi fájdalom (angina), ami fizikai megerőltetésre erősödik, és nyugalmi helyzetben enyhül, mindezt pedig a szív vérellátásának pillanatnyi zavara okozza.

A szívinfarktus jele és tünete: a percekig tartó, nyomó, szorító érzés a mellkas középső részén; a mellkasból kiinduló, vállba, hátba, néha állkapocsba sugárzó fájdalom; a visszatérő mellkasi fájdalom, az elhúzódó fájdalom a has felső részén; a légszomj, az izzadás, a szédülés, a pánikérzet, az ájulás, a hányinger és az émelygés. A betegség kockázati tényezője a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a testmozgás hiánya, a túlsúly, a cukorbetegség, a stressz, a túlzott alkoholizálás, végül az öröklött hajlam.

Szélütéskor az agyi vérnyomás kórós csökkenése miatt az agy egyes részeinek vérellátása megszűnik (agyi infarktus), vagy vérzés lép fel (agyvérzés), nyomában az agy egyes részei elhalnak. Sokan csak az agyvérzést ismerik, annak ellenére, hogy az agyi infarktus csaknem négyszer gyakoribb.

Az infarktussal egyezők a kockázati tényező, illetve a sor egyes szívbetegségek, korábbi szívinfarktus, illetve szélütéssel egészül ki. A szélütés tünete a végtaggyengeség, féloldali jellegű bénulás, a látás-, beszédzavar, zavartság, erős szédülés, fejfájás, hirtelen eszméletvesztés.

A tünetek lehetnek múlók, együtt és külön-külön is előfordulók. Kimagaslóan sok szélütést észlelnek reggel 8 és 10 óra között, lényegesen többet, mint éjjel. A szélütés kezelésének legfontosabb tényezője az idő, ha a stroke-centrumba 3 órán belül beszállítják a beteget, felállítják diagnózisát és megkezdik szakszerű kezelését, akkor azt követően életkilátása és életminősége jelentősen javul.

A perifériás artériás érbetegséget az alsó végtagok érszűkületeként szokás említeni. Enyhébb formájában járásra jelentkező lábfájdalom, lábikragörcs jelentkezik, súlyosabb esetben a fájdalom már mozgás nélkül is jelentkezik. A legsúlyosabb állapotban a vérkeringés tartós és állandó csökkenése miatt fekélyesedés keletkezik a lábszáron vagy lábfejen. További súlyosbodása vagy felülfertőződése akár a végtag amputációjához is vezethet, mint a legsúlyosabb lokális következmény, ám a beteg életben marad.

Kevésbé ismert, hogy az alsó végtagi érszűkületnek még a végtagi amputációnál is súlyosabb következményei lehetnek: a szívinfarktus, a szélütés és a halál. Az alsóvégtagi beteg érfalon ugyanúgy kitapadnak a trombociták a meszes plakkokon és elzárják az eret, mint máshol a szervezetben. Ez okozza a helyi tüneteket. Ha azonban a trombus egy része leszakad, azt a véráram tovább sodorja a szervezet más életfontosságú szerveihez, és ott jelentkeznek a tünetek, amelyeknek következményei rendszerint sokkal súlyosabbak, mint a lábon tapasztalt tünetek. Emiatt nevezzük a végtagok érszűkületét a szívinfarktus és a szélütés előrejelzőinek.

Krasznai Éva

forrás: archívum
(Patika Tükör – 040303)

Közzétéve: 2016. 04. 06. 00:28

Címkék

felső végtagi keringési zavar

Kategória

Belgyógyászat / labordiagnosztika

Szívinfarktusom volt három alkalommal, Pécsett sürgősségin hazaküldtek, mentő szállított be. Orvos mellett tartózkodó ápoló szerint ez nem sürgősségi ellátáshoz tartozik. Később egy doktornő is haza akart küldeni, menjek evvel a panasszal kardiológushoz. Végül nagy nehezen bentfogtak, mert elmondtam, nekem most van szükségem segítségre, kora reggel műtöttek, főverőér elzáródással. Hajszálon múlott az életem!

Válasz

Új hozzászólás

Stroke, szívinfarktus, elzáródó erek – Mi történhet vérellátási zavar esetén?

Egyszerű szöveg

Egészségügyi költéseink

Füstbe borult utak