A cukorbetegség korunk egyik népbetegsége, a magas vérnyomás és a degeneratív ízületi betegségek mellett - az előrejelzések szerint - a következő évtizedekben Földünkön a leggyakoribb betegségek egyikévé fog válni. A betegek meghatározó többségét, mintegy 95 százalékát az ún. 2-es típusú cukorbetegek alkotják. E korábban időskorinak is nevezett betegség egyik fő jellemzője, hogy a betegek meghatározó többsége esetében a kórkép felnőttkorban kezdődik és a betegség általában sokáig, évtizedeken át nem szorul inzulinkezelésre....
amputáció
A cukorbaj egy komplex anyagcsere-betegség, amelyre az jellemző, hogy az inzulinelválasztás, illetve ennek hatása nem megfelelő. Ha ezt a bajt nem kezelik, magas vércukorszint alakul ki, amit kis és nagy érszövődmények kísérhetnek. A cukorszintet befolyásolni tudjuk, s ezen keresztül befolyásoljuk az egész anyagcserét is, mégpedig úgy, hogy pótoljuk az inzulint vagy hatását javítjuk. Többféle cukorbetegség létezik.
Cukorbetegség - "Mindennapi" történet
"Mindig gyorsan megizzadtam. Nem aggódtam emiatt, még akkor sem gondoltam semmi bajra, mikor - úgy három éve - azt vettem észre, hogy sokkal hamarabb kimelegszem, mint korábban. Mivel sokat izzadtam, sokszor szomjas is voltam, ez is teljesen logikusnak tűnt. Rengeteget ittam, gyakrabban kellett vécére mennem - de még ez sem aggasztott. Csak, mikor már állandóan gyengének éreztem magam, akkor kerestem fel háziorvosomat azt remélve, hogy néhány vitaminnal újra rendbe hoz. Vérvizsgálatot végzett, ami kimutatta: igen magas a vércukorszintem" - emlékszik vissza betegsége kialakulására egy 48 éves cukorbeteg asszony.
A modern sebészeti műszerek, eszközök, érzéstelenítő és altató eljárások korában elég nehéz elképzelni, hogy a régi korok orvosai miként is tudtak felülemelkedni azokon a nehézségeken, melyek akkoriban összehasonlíthatatlanul nagyobb arányban szedték áldozataikat.
Nem túlzás kijelentenünk, hogy az évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt élt gyógyítók felfedezéseiben gyökeredzik az a tudás, ami ma alapját képezi a szikével dolgozó orvosok munkájának.
A XIX. században számos orvos írta be magát a sebészeti szakkönyvekbe (egyesek a történelemkönyvekbe is).
Larrey francia hadsebész például az amputációk biztonságossá tételében, Cooper a sérült nagyerek (pl. arteria carotis, aorta) lekötésében járt az élen. Dupuytren végezte el az első hasfali bélkivezetést (anus praeternaturalis) és állkapocs-rezekciót (az ő nevéhez fűződik a huzamos behatásra kialakuló súlyos tenyéri kontraktúra leírása is).
A XX. század első évtizedei sorra hozták magukkal azokat a döntő jelentőségű felfedezéseket, melyek nélkül ma aligha tudnánk elképzelni a modern orvosi diagnosztikát és terápiát.
Tán a legnagyobbak mind között Karl Landsteiner felfedezése a vércsoportokat, valamint Sir Alexander Fleming szintén Nobel-díjjal elismert felfedezése a penicillint illetően. A harmincas évek elején már a szulfonamid terápiás hatását is felismerik.
"Az emberi méltóság egy és oszthatatlan" (Bibó István)
Nemzetközi szabályozás
A betegek jogait korábban az orvosi, ápolói hivatás szakmai előírásai között, inkább orvosi, ápolói magatartási szabályként fogalmazták meg.
Az orvosetikai, orvosjogi szemléletváltás több mint 30 éve kezdődött az Egyesült Államok és Nyugat-Európa egészségügyi rendszereiben. Az Amerikai Kórházszövetség 1973-ban fogalmazta meg "A betegek jogai" címmel az USA-ban érvényes betegjogi kartát, majd ezt számos nyugat-európai ország is követte. A betegjogok iránti érdeklődés az Amerikai Egyesült Államokban szorosan kapcsolódott egészségügyi költségrobbanáshoz, ezért itt a betegjogok főleg személyiségi, önrendelkezési jogok gyakorlásának gazdasági vonatkozásait és intézményi biztosítékait, a szolgáltatás minőségével kapcsolatos jogokat és normákat tartalmazzák. Az európai betegjogi mozgalmak inkább ideologikus és etikai indíttatásúak, gazdasági, fogyasztói érdekek védelmével az európai és a hazai szabályozás még adós marad.
Száraz üszkösödés (gangréna) akkor alakul ki, amikor az érintett terület (leggyakrabban végtag) vérkeringése károsodik és a szövetek oxigén- és tápanyagellátása tartósan súlyos zavart szenved.
Nedves üszkösödésről akkor beszélünk, amikor – leggyakrabban ún. anaerob (levegő és oxigén nélkül életképes) – baktériumok a szöveteket elpusztítják, mintegy elfolyósítják. Ebben az esetben mindenképpen műtéti megoldás szükséges, hiszen a vérkeringésbe jutó baktériumtoxinok a beteg életét veszélyeztetik.
Definíció
A cukorbetegség (diabetes mellitus) a szénhidrátanyagcsere zavara, amely a vérben, illetve a testnedvekben megemelkedett cukorszinttel és kóros anyagcseretermékekkel jár.
Két fajtája különböztethető meg.
Az 1-es típusú diabetes mellitus más néven inzulindependens diabetes mellitus oka a hasnyálmirigy inzulint termelő szigetsejtjeinek (Langerhans szigetek) pusztulása. Általában 40 éves kor előtt jelentkezik, a betegek gyakrabban soványak, a tünetek igen gyorsan alakulnak ki és súlyos formában jelentkeznek. A kezelés inzulinpótlás formájában történik.
A világon 387 millióan szenvednek cukorbetegségben, Magyarországon ez a szám a jelenlegi 800.000-ről 2025-re várhatóan 1 millióra nő.
A cukorbetegek száma folyamatosan, évente 5-10%-kal emelkedik, 2035-re a világon várhatóan 592 millió ember szenved majd ettől a betegségtől. De mit tehetünk a betegség megelőzése érdekében, illetve cukorbetegként mire kell odafigyelnünk a mindennapok során?
Mi történhet vérellátási zavar esetén?
Az érelmeszesedés valamennyi eret, a működésük szempontjából döntő vérátáramláson keresztül minden szervünket érintő, fokozatosan súlyosbodó állapot. Vannak életfontosságú szervek, amelyek vérellátási zavara halálhoz, vagy súlyos életminőség-csökkenéshez vezet. Az érelmeszesedés okozta keringési zavarok közé a szívinfarktus, a szélütés, az alsó végtagok érszűkülete tartozik.
A lábszárfekély valódi népbetegség. Magyarországon 100.000-re becsülhető a lábszárfekélyes betegek száma. Ha ezt az ún. szövethiányos állapotot megfelelő sebkezeléssel, gyógyszeres kezeléssel vagy akár műtéttel sem lehet megszüntetni, következik az amputáció. Valóban nincs más megoldás?
A lábszárfekély az alsó végtag fekélyes betegsége, amely elsősorban középkorú és idősebb embereknél alakul ki, valamilyen más érbetegség hatására, amelyek előfordulása az életkorral előrehaladva fokozatosan növekszik. A különböző érbetegségek gyakorisága az európai unió felnőtt lakossága körében 20%-os, míg vénás lábszárfekély a lakosság 1%-ánál fordul elő.
A fagyás a termikus traumák közé tartozó sérülés, és az égéshez hasonlóan súlyossága függ a hatást okozó hőmérséklettől, valamint a hidegben tartózkodás idejétől.
A hideg szervezetre gyakorolt hatását fokozza a nyirkos, párás levegő, a légmozgás, a nedves öltözék, és minden olyan tényező, amely rontja a vérkeringést. Ezek közé tartozik a szoros ruházat és az érszűkület is.
Az egészséghez való jog rögzítve van Magyarország Alaptörvényében. Ez mind az egészség megőrzésére, mind annak helyreállítására vonatkoztatható.
A mindennapokban nem a jogból vezetjük le, nem jogász szemüvegén keresztül látjuk és láttatjuk egészségügyi problémáinkat, és ez így természetes.
A napokban hosszú szenvedés után elhunyt brazil modell (Mariana Bridi da Costa) és hozzátartozói iránti együttérzés szinte kitapintható volt szerte a nagyvilágban, még az egyébként szenzációhajhász média részéről is.
A „rossz belegondolni” ráirányította a figyelmet saját sebezhetőségünkre, a fatális kimenetelű fertőzések lehetőségére, a felismerés és diagnózis, a rendelkezésre álló terápiás beavatkozások korlátaira. A húszéves nő életét veséi, gyomra egy részének és mind a négy végtagjának eltávolításával, azaz testének torzóvá csonkításával sem sikerült megmenteni. Mivel cikkünk az evidencia alapú orvoslás szemszögéből közelít ehhez a megrendítő esethez, a felvetődő lelkiismereti, etikai, az emberi méltósággal kapcsolatos megfontolásokat szánt szándékkal mellőzzük.
Maradnak a száraz tények, melyek szerint a fiatal manöken esete nem példa nélküli, a világon több százezren halnak meg évente fatális kimenetelű vérmérgezésben. Más kérdés, hogy ép immunrendszerű, alapbetegséggel rejtetten sem érintett fiatal emberek, és kompetens orvosi ellátás esetén ritkán torkollik egy banálisnak tűnő fertőzés szepszisbe. A dél-amerikai modell esetével kapcsolatosan számos kérdés merül fel, ideértve megelőző egészségi állapotát, immunstátuszát, életmódját, táplálkozását, valamint magát az orvosi ellátást. Mind olyan faktor, melyek külön-külön is szerepet játszhattak a fertőzés uralhatatlanná válásában.
A baleset vagy betegség következtében amputáción átesettek többségét fantomfájdalmak kínozzák. Az elveszített végtag helyén úgy érzik a betegek a sokszor rohamszerűen fellépő fájdalmat, mintha az még ténylegesen létezne.
A hiányzó kar vagy láb fájdalomérzékenységét az agy téves alkalmazkodása, illetve az alkalmazkodás elmaradása okozza.
