légszomj

Ha ritkább a levegő

A hegymászókról szóló riportokat, ismeretterjesztő filmeket nézők gyakran hallhatják a kifejezést: hegyibetegség. E szót hallva az embernek félelmetes, esetleg misztikus elképzelései támadhatnak. Honnan, miért és mikor támadhat a csúcsokat ostromlókra ez az alattomos kórság. Tényleg alattomos? Tényleg kiszámíthatatlan? Mit tudunk a hegyibetegségről?

A kedvelt orvosi sorozat epizódjainak hátterét, a felmerülő kórképeket boncolgató írásaink között ezúttal nem dr. House, hanem kollégája és barátja, dr. Wilson egy esete szolgált apropóval.

Wilson Tucker nevű páciense évekkel korábban egy nem részletezett rosszindulatú betegség okán szorult kórházi kezelésre. Kemoterápiát kapott, és a teljes remissziót követően gyógyultnak nyilvánították

Gyermekkori szívbetegségek

A nehézlégzés a légvétel nehezítettsége, mely igen kellemetlen érzettel jár együtt. Talán nincs is olyan ember, aki így, vagy úgy nem érezte volna már e panaszt.

Egészséges egyéneknél futáskor, megerőltető fizikai munka hatására, de idegi megrázkódtatásra is jelentkezhet. Ilyenkor természetesen nem betegség váltja ki, hanem a szervezet túlterhelése és nem is érezzük azt különösebben kellemetlennek. Különböző betegségek panaszaként fellépő légszomjnál csökkent fizikai teljesítőképesség mellett találkozunk azzal.

A légszomj talán a leggyakoribb tünete tüdőbetegségeknek, szívbetegségnek. A diagnózis szempontjából fontos megfigyelni, hogy mikor jelentkezett először a nehézlégzés, s kezdettől fogva változott-e a jellege? Lappangva lépett-e fel, vagy hirtelen kezdődött? Az is lényeges, hogy nappal, vagy éjszaka jelentkezik-e? Mikor jobb, fekve, vagy ülve? Összeállításunkkal segítünk eligazodni abban, hogy mi minden okozhatja e panaszt.

Ritka betegségeknek hívjuk azokat a betegségeket, amelyek előfordulása a népességben kevesebb, mint 1/2000, azaz kétezer emberből legfeljebb egyet súlyt.

Azonban több ezer ilyen betegséget tartanak nyilván, amelyek együttesen már jelentős részét érintik az embereknek – ezért is hívják fel a figyelmet február utolsó napján a ritka betegségekre.

A szív működését egy pumpaként képzelhetjük el, ahol a pumpa funkciója, hogy a test érrendszerébe elegendő mennyiségű vért juttasson. Abban az esetben, amikor a szív pumpafunkciója nem kielégítő, szívelégtelenség (keringési elégtelenség) alakul ki. A betegség leggyakoribb oka szív izomzatának megbetegedése (pl. szívinfarctus), gyakori ok lehet a verőerek elsődleges megbetegedése (érszűkület), vagy a szív billentyűinek betegsége is. Az okok között szerepelhet továbbá a szív üregeinek csökkent tágulékonysága pl. kamrafalmegvastagodás esetén.