A magány Ă©rzĂ©sĂ©nek megtapasztalása szinte elkerĂĽlhetetlen az Ă©letĂĽnk során hosszabb vagy rövidebb idĹ‘re. Egy-egy Ăşj helyzet, költözĂ©s, munkahelyváltás mind azzal járnak, hogy a korábbi társas kapcsolataink felborulnak. Vannak olyanok is azonban, akik számára a magány nem csupán átmeneti állapot, hanem mindennapi Ă©letĂĽk velejárĂłja. A tudományos eredmĂ©nyek pedig már bĹ‘sĂ©ges bizonyĂtĂ©kot szolgáltattak arra, hogy a társas izoláciĂł krĂłnikus formája komoly egĂ©szsĂ©grombolĂł hatással járhat.
Ugyan még nem teljesen ismert a kapcsolat az elszigeteltség és a testi-lelki egészség között, a következő öt tény valóságtartalma megkérdőjelezhetetlen.
1. A fizikai fájdalomhoz hasonlóan hat az agyra
Naomi Eisenberger szociálpszicholĂłgus hĂşsz Ă©vvel ezelĹ‘tti forradalmi eredmĂ©nye szerint a társas csoportbĂłl törtĂ©nĹ‘ kirekesztĂ©s Ă©s ezzel egyĂĽtt a magány Ă©rzĂ©se az agynak ugyanabban a rĂ©giĂłjában fejti ki hatását, mint a testi fájdalom. EvolĂşciĂłs szempontbĂłl ennek magyarázata, hogy a csoporthoz, törzshöz tartozás jelentette a biztonságot, táplálĂ©kot Ă©s lakĂłhelyet, a kirekesztĂ©s pedig komoly veszĂ©llyel járt. Manapság a magány Ă©s elszigeteltsĂ©g a tĂşlĂ©lĂ©si folyamatokat indĂthatja be, azokkal a fájdalomszignálokkal egyĂĽtt, amik Ĺ‘seink számára a veszĂ©lyt jeleztĂ©k. A krĂłnikusan magányos emberek szervezetĂ©ben a stresszhormonnak nevezett kortizol szintje reggel magasabban van, mint a jĂł társas kapcsolatokkal rendelkezĹ‘knĂ©l, Ă©s estig sem tĂ©r teljes nyugvĂłpontra.
2. A rossz alvásunkért is felelhet
Egy 2011-es kutatás alapján a magányos emberek Ă©jszaka több alvási nehĂ©zsĂ©gtĹ‘l szenvednek. Érdekes mĂłdon az eredmĂ©nyek szerint az objektĂv elszigeteltsĂ©gnĂ©l nagyobb kihatással van az alvásminĹ‘sĂ©gre az, hogy valaki mennyire Ă©rzi magát magányosnak – fĂĽggetlenĂĽl attĂłl, hogy hány társas kapcsolattal is rendelkezik.
3. Növelheti a demencia kockázatát
Egy több, mint kétezer főt vizsgáló holland kutatás szerint azok az emberek, akik magányérzésről számoltak be (attól függetlenül, hogy családjukkal éltek-e vagy hány barátjuk volt), gyakrabban voltak személyesen érintettek a demenciában, mint azok, akik egyedül éltek. A kutatók adatai szerint a magányosságérzés 64 százalékkal növelte a demencia kockázatát. Fontos azonban figyelembe vennünk, hogy ez nem feltétlenül jelent ok-okozati összefüggést, hiszem az is elképzelhető, hogy a demenciával együtt járó hangulatváltozások azok, amik visszavonultsághoz és magányhoz vezethetnek.
4. Hozzájárulhat a korai halálhoz
KĂ©t nagylĂ©ptĂ©kű kutatás is arra az eredmĂ©nyre jutott, miszerint egĂ©szen komoly következmĂ©nyei lehetnek a magányosságnak. Az egyikben negyvenötezer 45 Ă©v feletti szĂvbeteg, vagy arra magas kockázattal rendelkezĹ‘ szemĂ©lyt vizsgáltak. EredmĂ©nyeik szerint akik egyedĂĽl Ă©ltek, nagyobb valĂłszĂnűsĂ©ggel hunytak el szĂvrohamban, stroke-ban vagy más komplikáciĂłban, mint a jobb társas kapcsolatokkal rendelkezĹ‘k.
A másik vizsgálatban a hatvan év feletti résztvevők körében az mutatkozott meg, hogy 45 százalékkal nagyobb eséllyel hunytak el a kutatás hat éve során azok, akik magányosnak, elszigeteltnek vagy kirekesztettnek érezték magukat a közösségükben – még akkor is, ha egyébként nem is éltek egyedül.
5. Ă–sszetörheti a szĂvĂĽnket (szĂł szerint)
A krĂłnikusan magányos emberek esetĂ©ben olyan genetikai változások állnak be, amik gyulladásos folyamatokat indĂtanak be, derĂĽl ki egy 2011-es kutatásbĂłl. A gyulladásos válaszok pedig hosszĂş távon szĂvbetegsĂ©ghez Ă©s rákhoz is vezethetnek. Ugyan az ok-okozati összefĂĽggĂ©s ebben az esetben sem teljesen magátĂłl Ă©rtetĹ‘dĹ‘, ám a tanulmány szerzĹ‘je, Steven Cole szerint a gyulladáscsökkentĹ‘ gyĂłgyszerek szedĂ©se javallott lehet azoknak, akik hosszĂş idĹ‘n keresztĂĽl magányrĂłl számolnak be.
Fontos látnunk tehát, hogy az egyedĂĽllĂ©t Ă©s elszigeteltsĂ©g Ă©rzĂ©se mind testi, mind pedig lelki szinten elĹ‘nytelen változásokat indĂt be. Érdemes törekednĂĽnk a társas kapcsolataink aktĂv működtetĂ©sĂ©re Ă©s a közössĂ©gĂĽnkön belĂĽli társas támasz keresĂ©sĂ©re. NĂ©zzĂĽnk körĂĽl lakĂłhelyĂĽnkön közössĂ©gi klubok, támogatĂł csoportok vagy szabadidĹ‘s körök tekintetĂ©ben – elkĂ©pzelhetĹ‘, hogy Ăşj barátaink csak egy karnyĂşjtásnyira várnak. Már most elkezdhetjĂĽk feltĂ©rkĂ©pezni a lehetĹ‘sĂ©geinket, hogy miután lecsengett a járvány, milyen aktĂv kikapcsolĂłdásra cserĂ©ljĂĽk le az eddigi telefonos kapcsolattartást!
forrás: felejtek.hu
(CNN)