értorna

[gac]

A futás, kocogás előnyös, kivéve extrém túlsúly esetén!A metabolikus szindróma az iparosodott társadalmak népbetegsége. A túlzott energiabevitel és a mozgásszegény életmód következtében alakul ki. Központi problémája az inzulin rezisztencia és az ehhez társuló másodlagos betegségek, melyek együttesen felgyorsítják az érelmeszesedés folyamatát. A fiatal generáció „képernyő-függése”, a kóla, chips és gyorséttermek népszerűsége miatt egyre fiatalabb életkorban jelentkezik a betegség, előfordulása már a gyermekgyógyászati gyakorlatban sem ismeretlen. A tünetegyüttes megelőzésében a tudatos táplálkozás és a rendszeres testmozgás szerepe alapvető fontosságú.

A metabolikus szindróma (X szindróma) meghatározása (WHO)

A glukóz intolerancia kezdeti megnyilvánulása az emelkedett éhgyomri vércukorszint, majd csökken a glukóztolerancia, végül manifesztálódik a diabetes mellitus. A szénhidrátanyagcsere-zavar mellett további három jellemző tünetből legalább kettő jelenléte szükséges a tünetegyüttes megállapításához:

1. hipertónia (ismételten magas vérnyomás)
2. diszlipidémia (emelkedett összkoleszterin vagy LDL-koleszterin vagy triglicerid, vagy csökkent HDL-koleszterin szint)
3. alma típusú elhízás (BMI = 27 kg/m2 és/vagy derékkörfogat férfiaknál >94 cm, nőknél >80 cm-nél)A betegség kialakulásaA metabolikus szindróma létrejöttében központi szerepet játszik a felszaporodott viszcerális zsírszövet, illetve az általa termelt hormonszerű anyagok. Kellően nagy túlsúly esetén az inzulinrezisztencia kialakulása mindenkinél csak idő kérdése, de ha a családban halmozottan fordul elő cukorbetegség, már kisebb mértékű elhízás esetén is kialakulhat. Az inzulinérzékenység csökkenése eleinte az inzulintermelés fokozódását indukálja. A hiperinzulinémia emeli a szimpatikus idegrendszer aktivitását (sympathoadrenalis túlműködés), amely megteremti a magas vérnyomás kialakulásának előfeltételét. Egy idő után a hasnyálmirigy már képtelen a kompenzatórikus, azaz az inzulinrezisztencia mértékének megfelelő mennyiségű inzulint termelni, felütik fejüket a szénhidrát anyagcsere zavarai. A magasabb vércukorszint, illetve az inzulinhatás elégtelensége elősegítik az atherogén lipideltérések kialakulását, ami érbetegségeket okoz.

Levelet kaptam, melyben fiatal, kétgyermekes anya a mélyvénás trombózisról érdeklődik. Mint írja, egy évvel ezelőtt szenvedte el e betegséget. Azóta a lába állandóan dagad, ellilul, fáj. Bár rendszeresen jár ellenőrző vizsgálatokra, gyógyszert is szed, javulást azonban nem észlel. Kérdezi, tornázhat-e, vállalhat-e álló munkát, s mennyire veszélyes e betegség az emberi életre?

A visszérbetegség gyakori állapot. Kialakulásának pontos oka nem ismert...

A visszerek - más szóval vénák - az oxigénben szegény, széndioxidban gazdag, elhasznált vért szállítják a szövetekből a szív felé. Érthető, hogy álló testhelyzetben az alsó végtag vénáinak vékony falára helyenként több mint egyméteres véroszlop nyomása nehezedik. A vénákban hártyás szerkezetű, zsebes billentyűk akadályozzák meg, hogy ez a véroszlop a gravitáció hatására visszazúduljon a láb felé.

 

Mi történhet vérellátási zavar esetén?

Az érelmeszesedés valamennyi eret, a működésük szempontjából döntő vérátáramláson keresztül minden szervünket érintő, fokozatosan súlyosbodó állapot. Vannak életfontosságú szervek, amelyek vérellátási zavara halálhoz, vagy súlyos életminőség-csökkenéshez vezet. Az érelmeszesedés okozta keringési zavarok közé a szívinfarktus, a szélütés, az alsó végtagok érszűkülete tartozik.

Tanácsok glaukómásoknak

A glaucoma szó görög eredetű, és Hippokratésztől ered. Általában "zöldes"-nek fordítják, pedig valószínűbb, hogy homályos, fátyolos a szó eredeti jelentése.

Okok és következmények

 

Szervezetünkben háromféle izomszövet található. A simaizomzat akaratunktól függetlenül működik, megtalálható - többek között - a gyomor és a belek falában, a hörgőkben, a méhfalban és a prosztatában, de részben az érfali simaizomzat összehúzódása szabályozza például a vérnyomást is. A szívizomzat szintén akaratunktól függetlenül működik, tartós, erőteljes munkára specializálódott szövet. A harántcsíkolt izomzat építi fel a vázizomzatot.

A láb ápolása a mindennapos tisztálkodás elengedhetetlen része. Ha megfelelően ügyelünk a láb higiéniájára, sok kellemetlenségtől, betegségtől kímélhetjük meg magunkat. A tél elmúltával nemcsak szervezetünk, de bőrünk is több gondoskodást, odafigyelést igényel. A téli időjárás viszontagságai lábainkat sem kímélték.

Tavasszal a leggyakoribb probléma a talpon, sarkon megjelenő bőrkeményedés. Ezeken a gondokon otthon is tudunk segíteni a patikákban és az üzletekben kapható speciális lábápoló készítményekkel (lábfürdő, talpradír, puhítókrémek) és gyógynövényekkel.

Régóta ismert betegség, napjainkban egyre többet hallhatunk róla.

Nevezik néma gyilkosnak is, mert sokszor alig kísérik tünetek, de legsúlyosabb szövődménye, a tüdőembólia akár halálos is lehet. Ismerjük okait, tudjuk, hogyan védekezhetünk ellene. Mégis rengeteg áldozatot szed ma is, amikor a diagnosztikai és a terápiás lehetőségek is igen fejlettek.

Tippek, tanácsok, gyakorlatok

Ha tudatosan végezzük megszokott, mindennapi tennivalóinkat, már ezzel is sokat segíthetünk szervezetünknek a felfrissülésben, edzettségünk fejlesztésében. Ha több energiát használunk el, mint amennyit a táplálékszerzéssel magunkhoz veszünk, testsúlycsökkenést érhetünk el. Természetesen nem mindegy, hogy mit és hogyan csinálunk. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a rendszerességre: lehetőleg mindennap végezzünk valamilyen mozgást.

A legegészségesebb láb is elfárad estére, s bizony nem árt, ha - hetente legalább egyszer - időt szentelünk a "karbantartására".

· Puhítás

Talpunk bizonyos részein - ott, ahová a teljes testsúlyunk nehezedik - bőrkeményedés keletkezik. Ez a keményebb bőr megerősíti, védi a talpunk ezen pontjait, végső soron tehát a megvastagodott bőr hasznos is lehet. De semmiképpen ne hagyjuk, hogy túlságosan megvastagodjon a bőrkeményedés, mert ez később fájdalmas lehet. Bőrpuhító krémmel kenjük be a problémás területeket, majd bőrradírral vagy bőrkeményedés eltávolítására alkalmas reszelővel dörzsöljük át a lábunkat.

· Áztatás

Ritka betegségeknek hívjuk azokat a betegségeket, amelyek előfordulása a népességben kevesebb, mint 1/2000, azaz kétezer emberből legfeljebb egyet súlyt.

Azonban több ezer ilyen betegséget tartanak nyilván, amelyek együttesen már jelentős részét érintik az embereknek – ezért is hívják fel a figyelmet február utolsó napján a ritka betegségekre.

Álló helyzetben jól látható az alsó végtagi kitágult, kanyargós vénák. (varicositas) Az alsó végtag felületesen futó, kitágult, kanyargós vénái nemcsak esztétikai szempontból zavaróak, hanem tünetekkel is járhatnak. A felnőtt lakosság több, mint 10%-ánál találkozunk ezzel a betegséggel, az előfordulása nőknél gyakoribb. A visszeresség kialakulásában részben öröklött, részben szerzett tényezők játszanak szerepet.

Feliratkozás értorna csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×