szívinfarktus

A fittség egy olyan pszichés-fizikai állapot, amely magában foglalja az egészséget, a minőségi életet, az általános közérzetet, és a megnövekedett mindennapi teljesítőképességet.

A fittség elérésében a személyi edzőnek is nagy szerepe van, aki egy általánosan képzett fitness szakember, aki egyénre szabott edzés- és életmódprogramot tud kialakítani úgy, hogy a páciens adottságait, egészségi állapotát, fitness céljait maximálisan szem előtt tartja.

Magyarországon még mindig a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik a legfőbb halálokot. Míg Nyugat-Európában a várható életkor egyre kitolódik, Magyarországon csak az elmúlt időben kezdett lassan emelkedni. Az alacsony életkor okai főként a civilizáció ártalmai között keresendők. A felgyorsult élettempó, a rossz táplálkozási szokások, az elhízás, a fizikai állóképesség csökkenése, az ülő életmód, a dohányzás mind-mind a szívbetegségek kialakulásához vezethetnek.

A koleszterin a lipidek közé tartozó vegyület, amely a sejtmembrán és egyes hormonok felépítésében lényeges szerepet játszik. Nélkülözhetetlen a szervezet élettani folyamataiban, mégis mennyiségének kóros megnövekedése komoly veszélyekkel jár.

Alapvetően két típusa létezik. A "rossz" koleszterin az ún. LDL felelős a szervezetben többek között az érelmeszesedés kialakulásáért, ezzel szemben a "jó" koleszterin az ún. HDL az érelmeszesedés védőfaktorának számít.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 53%-át szív- és érrendszeri betegségek okozták, míg a férfiak között ezek a betegségek 47%-ban felelősek a halálozásért.
A gyengébb nem tagjai közül szív- és érrendszeri betegségben ma már minden földrészen többen vesztik életüket, mint valamennyi rosszindulatú daganat, tuberkulózis, malária és AIDS következtében együttesen. Szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának egy nagymamát, édesanyát, közeli hozzátartozót, testvért emiatt. Ezek az adatok különösen azért elszomorítóak, mivel a szív- és érrendszeri betegségek megfelelő életmóddal, megfelelő odafigyeléssel mintegy 80%-ban megelőzhetőek lennének.

Dr. Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke szerint sajátos emancipáció zajlott le a szív- és érrendszeri betegségek terén. Való igaz, hogy nagyon sokáig döntően a férfiak kórjának hitték a menedzser- és életmódbetegséget, napjainkra azonban már a nőket is utolérte.

A betegség helyes megállapítása és a kellő kezelés, beavatkozás eldöntése mellett óriási szerepe van az elsősegélynyújtás sikerében az időtényezőnek.

A biológiai halál beállta mintegy négy perc alatt következik be. Szerencsés esetben - ha a beteg például előttünk esik össze, vagy a baleset az orrunk előtt történik - ennyi időnk van annak felismerésére, hogy az életfontos szervműködések vagy azok valamelyike megszűnt, és hogy hozzálássunk a légzés és/vagy a keringés pótlásához. Ez a nem túl hosszú idő azonban lényegesen lecsökkenhet, ha nem vagyunk a helyszínen, amikor a baj bekövetkezik.

A koszorúér-betegség kialakulásának számos olyan rizikófaktora ismert, amelyek nem befolyásolhatók: életkor, nem, családi öröklődés (genetika). Vannak olyan betegségek, amelyek kialakulását nem tudjuk jelen tudásunkkal megakadályozni (pl. magas vérnyomás betegség, cukorbetegség), de megfelelő kezeléssel a szívinfarktus kialakulásának esélye ezen betegnél is jelentősen csökkenthető. Vannak azonban olyan rizikótényezők, melyek életmódbeli változtatásokkal megszüntethetők, ezáltal a koszorúér-betegség kockázata csökkenthető. Ezek közé tartozik a dohányzás és a mozgásszegény, ülő életmód.

RizikóRiadó néven indít ismeretterjesztő programot a Magyar Kardiológusok Társasága

Magyarország halálozási statisztikáiban az első helyen a szív- és érrendszeri betegségek okozta halál áll, míg európai viszonylatban ez a fajta halálozási ok csupán a harmadik. Szintén elkeserítő adat, hogy Magyarországon az 50 év feletti férfiak még várható élettartama mindössze 23 év, amiből csupán 11 évet tölthetnek el egészségben. Az elrettentő adatoknak több oka is van, ilyen az egészségtudatos életvezetés teljes hiánya, és a csaknem behozhatatlan elmaradás az egészségügyi felvilágosítás terén.

A dohányzás alapvető veszélyei – nagyításához kattintson a képre! (Médiatár)Földünkön több mint egy milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. A dohányzás 3 millió ember halálát okozza évente. Törvényi beavatkozás és a józan belátás, az egészségtudatos gondolkodásmód megerősödése nélkül ez a szám a következő évezred '20-as, '30-as éveire akár 10 millióra emelkedhet.
A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. Ha ennek a tendenciának nem tudunk gátat szabni, akkor becslések szerint az egész életen át tartó dohányzás 250 millió ma élő gyermek halálát fogja okozni. 151 országot tekintve a serdülő korú lányok körülbelül 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a rendkívül káros szenvedélynek.
Hazánk a világranglistán dobogós helyre került. Évente csaknem 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek húsz százalékát teszi ki. Magyarországon minden harmadik ember dohányzik, és ezt az arányt évek hosszú sora óta nem sikerül visszaszorítani. A fiatalok egyre hamarabb kezdik, minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiket követik. Minden ötödik gyermek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.

A köszvényes betegek diétája

Szívhang néven országos kampányt indít a szív és érrendszeri betegségek megelőzésének, a rizikófaktorok karbantartásának, valamint a szűrővizsgálatok népszerűsítésére a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT), amelyhez számos közéleti személység is csatlakozott.
A magyarok több mint fele szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Csaknem 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, 1 millióan cukorbetegek, a lakosság fele pedig túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képest hazánkban jóval többen dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, ugyanakkor sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, nem beszélve a mozgásszegény életmódról. Ezek az okok felelősek a szív- és érrendszeri halálozások csaknem 80 százalékáért.
A Szívhang Program célja, hogy mindenki vállaljon felelősséget saját egészségéért, ismerje meg rizikófaktorait, legyen tisztában a szűrővizsgálatok jelentőségével. Az MKT ugyanakkor szeretne javítani az orvosok, nővérek és betegek együttműködésének minőségén is.

DEFINÍCIÓ

A koszorúérbetegségről beszélünk akkor, ha a szív vérellátása a szívet ellátó verőerek betegsége miatt károsodik. A szív verőereinek falában az úgynevezett koszorúerekben az érelmeszesedés részjelenségeként mész rakódik le, az erek falát beszűkítve. Ez a hosszantartó folyamat végül károsítja a szívizom oxigén- és tápanyagellátását, a károsodás súlyos esetben olyan komoly, hogy szívizomelhalás (infarktus), hirtelen halál is felléphet.

A beszűkült falú koszorúérben vérrög alakulhat ki, azt teljesen elzárva.

ELÖFORDULÁS

A koszorúérbetegség a világ fejlett országaiban a halálozás vezető okát képezi.

A világon több mint egymilliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg mintegy 6 millió ember halálát okozza évente. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek.

A cigarettázók környezetében élőknél sokkal gyakoribbak a szívpanaszok, ugyanakkor fokozódik a halálos szívizomelhalás esélye is. Ma van a „Ne gyújts rá” világnap.

A stressz ellen szelíd módszerekkel

Modern, felgyorsult világunkban a stressz állandó kísérőnkké vált.

Normális "dózisban" (I. stádium) a stressz fontos az életben maradáshoz: munkára serkent, motivál, még az immunsejteket is fokozott szaporodásra serkenti. A túlzott stressz azonban megterheli a szervezetet.

A világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt, szenvedélyük miatt évente 4 millióan vesztik életüket, ebből közel 20 százalék a nők köréből kerül ki. 151 országot tekintve a serdülőkorú lányok hozzávetőleg 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a káros szenvedélynek.
Hazánk a dohányzást tekintve a világranglistán dobogós helyre került. Évente 35 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki.
Magyarországon a személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, körülbelül 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítő hosszának negyvennyolcszorosát – füstölik el évente.

Rengeteget hallunk róla, de mégsem tudjuk, hogy pontosan mit is takar az a rövid szó, hogy STROKE (vagy szélütés). Sajnos napjainkban egyre több embert érint ez az agyi érkatasztrófa, aminek ha nem ismerjük fel időben a jeleit, könnyen halálos kimenetelű is lehet. A rizikófaktorok kizárásával azonban akár 80%-kal csökkenthető lenne a stroke kialakulásának a kockázata.

A stroke világszerte és Magyarországon is a harmadik leggyakoribb haláloknak számít. Ennek az agyban hirtelen jelentkező érelzáródásnak lappangási ideje nincsen, kialakulásának a jelei pedig jól felismerhetőek.

A szív működését egy pumpaként képzelhetjük el, ahol a pumpa funkciója, hogy a test érrendszerébe elegendő mennyiségű vért juttasson. Abban az esetben, amikor a szív pumpafunkciója nem kielégítő, szívelégtelenség (keringési elégtelenség) alakul ki. A betegség leggyakoribb oka szív izomzatának megbetegedése (pl. szívinfarctus), gyakori ok lehet a verőerek elsődleges megbetegedése (érszűkület), vagy a szív billentyűinek betegsége is. Az okok között szerepelhet továbbá a szív üregeinek csökkent tágulékonysága pl. kamrafalmegvastagodás esetén.

Az elsősegélynyújtás során esetenként szükség lehet a sérült szorult, veszélyes helyzetbôl történő kimentésére.

Ehhez azonban csak akkor fogjunk hozzá, ha ezzel nem veszélyeztetjük sem az ő, sem pedig a segélynyújtó(k) testi épségét. A mentés akkor indokolt, ha az ellátást a beteg feltalálási helyén nem lehet megkezdeni.

Az omega-3 zsírsavak szerepe a táplálkozásban és a gyógyításban

Az omega-3 zsírsavak mindig is jelen voltak az emberiség táplálkozásában, de csak az utóbbi évtizedekben ismerték fel, hogy milyen fontos szerepük van a szervezet megfelelő működésének fenntartásában, az egészség megőrzésében, és a betegségek gyógyításában.

Feliratkozás szívinfarktus csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×