agyvérzés

[gac]

Elvesző tudat

Az agy működésére utaló egyik jellemző tulajdonság az éberségi szint. Más azonban az éberségi szint egy unalmas értekezleten, és más a volánnál ülve, mondjuk egy vészhelyzet kikerülése után néhány pillanattal. Normális esetben - például külső ingerek hatására - az agy szemvillanásnyi idő alatt képes egy alacsonyabb éberségi szintről - például szunyókálásból - magasabb éberségi szintre váltani.

A koleszterin a lipidek közé tartozó vegyület, amely a sejtmembrán és egyes hormonok felépítésében lényeges szerepet játszik. Nélkülözhetetlen a szervezet élettani folyamataiban, mégis mennyiségének kóros megnövekedése komoly veszélyekkel jár.

Alapvetően két típusa létezik. A "rossz" koleszterin az ún. LDL felelős a szervezetben többek között az érelmeszesedés kialakulásáért, ezzel szemben a "jó" koleszterin az ún. HDL az érelmeszesedés védőfaktorának számít.

Hiperbárikus kamraA nyár és a kánikula nem kedvez a szív-és érrendszeri rendellenességekkel küzdőknek. A magyarok 30 százaléka magas vérnyomással küzd, melynek legrettegettebb szövődménye a stroke. Évente 50.000 magyar család szembesül közvetlen közelről a szélütéssel és éli át annak hatásait, következményeit. A stroke utáni felépülésben nagy szerep jut a hozzátartozóknak, akik sokat tehetnek azért, hogy a beteg újra teljes életet élhessen.
Az arra hajlamosaknál a nyári hirtelen időjárás változások, a hosszan tartó kánikula, a nem megfelelő folyadékbevitel és az egészségtelen táplálkozás nagyban hozzájárulhatnak a vérnyomás megemelkedéséhez, és megnő az egyes szövődmények veszélye is.
A stroke az agyérgörcs és az agyvérzés közös elnevezése. Az agyérgörcs az agyi erek elzáródását, az agyvérzés pedig az agyi erek „kiszakadását” jelenti. A stroke következtében a sérült érterület által ellátott agyrész károsodik, és kiesik annak funkciója, az agy nem kap elég oxigént.

A stroke-ról másképpen I. rész - előfordulása, tünetei

A szélütés, a szív- és érrendszeri és a daganatos megbetegedések után a harmadik leggyakoribb halálok: évente 18 ezren halnak meg valamilyen agyi katasztrófában Magyarországon.

Míg az 50-es, 60-as években a hazai stroke-halálozás megegyezett az európaival, addig ma Magyarország az áldozatok számát tekintve a vezető helyen áll.

Mire kell figyelni segítségnyújtás közben?

Ha valaki rosszul lesz az utcán, baleset éri, a betegtől, a hozzátartozóktól, a helyszínen tartózkodó bámészkodóktól nem minden esetben nyerhető pontos információ a történtekkel kapcsolatban.

Különösen igaz ez akkor, ha eszméletlen embert találunk egyedül. Ilyenkor sokat segíthet a feltalálási helyszín vizsgálata.
A sérülés vagy a beteg megtalálásának helyszíne nagyon sok mindenről árulkodhat, még egy laikus számára is.
Földön fekvő eszméletlen ember állványzat, fa alatt, lépcső tövében magasról történt esésre hívhatja fel a figyelmet.

Biztosan már mindannyian találkoztak olyan szélütötte emberrel, aki lebénulva, tolókocsiba kényszerülve éli az életét, esetleg súlyos beszéd-, járás-, vagy más életműködéseket befolyásoló zavarai vannak.

A szélütés, az agyi érkatasztrófa - nemzetközileg elfogadott nevén: a stroke az agyi véráramlás zavara vagy agyvérzés miatt az agy szövetében létrejövő károsodás. Az érintett agyterület nagyságától és helyétől függően leggyakrabban valamelyik testfél zsibbadásához, illetve bénulásához, beszédzavarhoz, a járás, egyensúly, nyelés vagy látás zavarához vezethet, a beteg hangulata is rosszabbodhat.

Az idén már az év első két hónapjában annyi extrém kis súlyú, 1000 gramm alatti gyerek szültetett élve, mint 2009-ben a teljes évben! Ezen gyerekeknek csak alig több mint a fele életképes a továbbiakban. Az OEP adatai szerint, amíg 2008-ban több mint 99 ezer csecsemő látta meg a napvilágot, tavaly mindössze 96,5 ezer baba született. A csecsemőhalandóság aránya a Balti államokban, Bulgáriában és Magyarországon a legmagasabb Európában – 13-14,2 ezrelék között alakul, míg más országokban ez az arány 6,1-10,3 ezreléket tesz ki.

Nem csak az a probléma, hogy kevés gyerek születik, hanem az is elmondható, hogy az Észak-Atlanti régióban Magyarországon vannak a leginkább veszélyeztetett állapotban a gyerekek.” – hangsúlyozza Schultheisz Judit, a Gézengúz Alapítvány orvos-igazgatója. Elég megnézni a 2007-re rendelkezésre álló adatokat, amikor a 97,6 ezer újszülött 42,5%-ánál állapítottak meg születéskori egészségügyi ellátást igénylő rendellenességet, és a koraszülöttek száma csaknem elérte a 7 ezret. A KSH adatai szerint évente 7-8 ezer koraszülött gyermekek születik, akik közül 6 ezer szorulna kezelésre veszélyeztetett fejlődésmenet miatt. Ezen gyermekeknek azonban csak mindössze a fele részesül kezelésben és ők sem mind a korai időszakban, azaz nem már a csecsemő, illetve kisgyermek korban.

A népszerű sorozat hatodik évadjának 11-es epizódja felett hosszasan rágcsálhatták ceruzájuk végét a szakértők és a forgatókönyvírók. Egy olyan betegség köré kellett diagnosztikus csapdákkal tűnődésre késztető történetet fabrikálniuk, mellyel még a különleges kórképekkel foglalkozó intézmények orvosai sem bizonyosan találkoznak pályájuk során.

A Behçet-betegség ritka variánsának, mások szerint inkomplett megnyilvánulásának tartott tünetegyüttest John Hughes és Peter Stovin brit orvosok írták le elsőként a múlt század ötvenes éveinek a végén. Több helyütt antifoszfolipid szindrómaként hivatkoznak rá, ez már – hozzáértők számára – önmagában informatív lehet az autoimmun betegség patofiziológiáját illetően.

Ebben az esetben az immunrendszerünk – rendkívül bonyolult folyamatokon keresztül, interleukinok, tumornekrózis- és egyéb szabályozófaktorok, limfocita-produktumok közvetítésével – testidegen komponensként véli felismerni a szervezet sajátját, az erek falában lévő egyes foszfolipideket. Némi hezitálás után az immunrendszer neutrofil granulocitái és antitestjei támadásba lendülnek. Nem mindenhol, és nem is következetesen. Kitüntetett területek a végtagi mélyvénák, a főgyűjtőerek, az agyi vénás öblök és – mindenekelőtt – a tüdőben lévő artériák.

Egészséges hús - avagy miért nem kapnak infarktust az eszkimók?

A hal ősidők óta az emberiség fontos tápláléka.

Az első halak 400-500 millió éve jelentek meg az óceánokban. Ma megközelítőleg 20 000 különböző halfajta él a tengerekben és az óceánokban, s folyóink, tavaink is sokféle halnak nyújtanak otthont.

Mi történhet vérellátási zavar esetén?

Az érelmeszesedés valamennyi eret, a működésük szempontjából döntő vérátáramláson keresztül minden szervünket érintő, fokozatosan súlyosbodó állapot. Vannak életfontosságú szervek, amelyek vérellátási zavara halálhoz, vagy súlyos életminőség-csökkenéshez vezet. Az érelmeszesedés okozta keringési zavarok közé a szívinfarktus, a szélütés, az alsó végtagok érszűkülete tartozik.

Kevés só, sok gyümölcs - a táplálkozás és a magas vérnyomás

Hazánk felnőtt lakosságának 15-20 százaléka hipertóniás. Sokan nem is tudnak a betegségükről, így kezelést sem kapnak, pedig a magas vérnyomás megnöveli az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri megbetegedések, pl. a szívizominfarktus vagy az agyvérzés kialakulásának a kockázatát.

A magas vérnyomás kialakulhat valamilyen ismert megbetegedés következtében; ilyenkor másodlagos, szekunder hipertóniáról beszélünk.

Leggyakrabban:

Rengeteget hallunk róla, de mégsem tudjuk, hogy pontosan mit is takar az a rövid szó, hogy STROKE (vagy szélütés). Sajnos napjainkban egyre több embert érint ez az agyi érkatasztrófa, aminek ha nem ismerjük fel időben a jeleit, könnyen halálos kimenetelű is lehet. A rizikófaktorok kizárásával azonban akár 80%-kal csökkenthető lenne a stroke kialakulásának a kockázata.

A stroke világszerte és Magyarországon is a harmadik leggyakoribb haláloknak számít. Ennek az agyban hirtelen jelentkező érelzáródásnak lappangási ideje nincsen, kialakulásának a jelei pedig jól felismerhetőek.

Stressz
Tartósan magas vérnyomás
Rohanó életmód
Obesitás vagyis elhízás
Keringési problémák
Egészségtelen ételek

Feliratkozás agyvérzés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×