Magyarországon még mindig a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik a legfőbb halálokot. Míg Nyugat-Európában a várható életkor egyre kitolódik, Magyarországon csak az elmúlt időben kezdett lassan emelkedni. Az alacsony életkor okai főként a civilizáció ártalmai között keresendők. A felgyorsult élettempó, a rossz táplálkozási szokások, az elhízás, a fizikai állóképesség csökkenése, az ülő életmód, a dohányzás mind-mind a szívbetegségek kialakulásához vezethetnek.
érfal
Bevett és megalapozott szokás, hogy szív és keringési betegségben szenvedőknél az orvos valamilyen acetilszalicilát készítményt rendel a betegség előrehaladását illetve kiújulásának kockázatát csökkentendő.
Szögezzük le az elején: a csokoládé mértékkel fogyasztva egészséges.
Az internetet elárasztó egészségbulvár félrevezető vagy riogató írásait – a tejcsokoládé csupán kalória, napi egy csoki és májbeteg leszel stb. – a helyükön kell kezelni.
A csokoládé kakaótartalmánál fogva értékes forrása az endothelt (érbelhártyát) védő, az erek rugalmasságának megőrzésében szerepet játszó, a „rossz koleszterin” (LDL – Low Density Lipoprotein) mennyiségét és a vérnyomást hosszabb távon csökkentő vegyületeknek.
Ezek közül a polifenolok körébe tartozó, antioxidáns tulajdonságokkal bíró flavonoidokat szokták kiemelni (procianidin, katechin), melyekből egyértelműen az étcsokoládéban van a legtöbb, de a tejcsokoládéban található mennyiség is vetekszik a fekete teában, borban vagy az eperben megtalálható flavonoidok mennyiségével. Ráadásul – ezzel ellenkező híresztelésekkel szemben – túlnyomórészt fel is szívódnak.
Az emberi szervezet jobban működik, mint a legprecízebb szakemberek által összeállított gépezet, viszont ha meghibásodik benne valami, az hatással van a többi szervre is. Ilyen ok-okozati kapcsolat van a cukorbetegség és a vesebetegség között is: a cukorbetegség egyik legalattomosabb szövődménye a vesebetegség, ami sokáig észrevehetetlen és csak akkor produkál tüneteket, amikor már nagy a baj.
Két alattomos betegségről van szó, ami egyre több ember életét érinti. Becslések szerint világszerte 285 millió, Magyarországon pedig egymillió ember szenved cukorbetegségben, és minden tizedik ember érint valamilyen fokú vesezavar. A diabétesznek ugyanúgy, mint a vesebetegségnek van egy lappangó fázisa, amikor nem mutat ugyan tüneteket, de súlyos rombolást végez a szervezetben: károsítja az érfalakat, szív-és érrendszeri illetve veseproblémákat okoz.
Kézenfekvő választás volt egy újabb anyagcsere-betegség sorozatba emelése, mivel felettébb ritka, tünetei szerteágazóak lehetnek, zavarba ejtő átfedésekkel szolgálva az olykor egészen más okkal, eredettel, lefolyással bíró kórképekhez.
Első leírója, a német Johannes Fabry neve hallatán francia vagy akár magyar felmenőkre is gondolhatnánk, ami nem kizárt, de nem is valószínűsíthető – erre utaló információkkal ugyanis nem bírunk. Ebből következően epizódbéli „fábri” ejtése sem szerencsés. Fabry bizonyosan Németországban született 1860-ban és ott is halt meg 1930-ban. A bőrgyógyászok jobban ismerhetik a nevét, túlnyomórészt ezen szakterületen ténykedett, messze földön elismertté téve az általa harmincnyolc évig vezetett dortmundi bőrgyógyászati klinikát (1889-1927).
Ahogy az lenni szokott, a betegséget nem egyedül fedezte fel, de a nevezéktan, illetve a szerzői nevek egyszerűsítésére való törekvés nem ismer kegyelmet: a másik leíró (a londoni William Anderson) elszórtan még említésre kerül ugyan (Anderson–Fabry kór), de neve egyre inkább feledésbe merül.
Maga a kór genetikai eredetű, nemhez kötött (az anya hordozza X-kromoszómáján, így csak az XY kariotípusú férfiakat sújthatja): a Xq22-es lokalizációban lévő hibás genetikai információ alapján kevés alfa-galaktozidáz áll rendelékezésre bizonyos lipidek (zsírok) zökkenőmentes metabolizációjához. Ezen lipidek lebontásának lizoszómális hiányosságai köztes szinten rekedt metabolitok (jórészt glikoszfingolipid) különböző szövetekben történő felszaporodását okozzák. Érintettek lehetnek az erek simaizmai (angiokeratoma), a szem, az idegrendszer, az emésztőrendszer, a szív, a vesék (House és csapata utóbbi miatt keverte össze amiloid-felhalmozódással, azaz amiloidózissal), gyakorlatilag minden szerv.
A népszerű sorozat hatodik évadjának 11-es epizódja felett hosszasan rágcsálhatták ceruzájuk végét a szakértők és a forgatókönyvírók. Egy olyan betegség köré kellett diagnosztikus csapdákkal tűnődésre késztető történetet fabrikálniuk, mellyel még a különleges kórképekkel foglalkozó intézmények orvosai sem bizonyosan találkoznak pályájuk során.
A Behçet-betegség ritka variánsának, mások szerint inkomplett megnyilvánulásának tartott tünetegyüttest John Hughes és Peter Stovin brit orvosok írták le elsőként a múlt század ötvenes éveinek a végén. Több helyütt antifoszfolipid szindrómaként hivatkoznak rá, ez már – hozzáértők számára – önmagában informatív lehet az autoimmun betegség patofiziológiáját illetően.
Ebben az esetben az immunrendszerünk – rendkívül bonyolult folyamatokon keresztül, interleukinok, tumornekrózis- és egyéb szabályozófaktorok, limfocita-produktumok közvetítésével – testidegen komponensként véli felismerni a szervezet sajátját, az erek falában lévő egyes foszfolipideket. Némi hezitálás után az immunrendszer neutrofil granulocitái és antitestjei támadásba lendülnek. Nem mindenhol, és nem is következetesen. Kitüntetett területek a végtagi mélyvénák, a főgyűjtőerek, az agyi vénás öblök és – mindenekelőtt – a tüdőben lévő artériák.
Ez a rövid cikk nem születhetett volna meg (vagy csupán később, különösebb apropó nélkül), ha nincs a sokunk által kedvelt dr. House (House M.D.) filmsorozat, melynek epizódjai hétről hétre nézők millióit ragasztja a tévé képernyője elé.
Amint arról egy korábbi írásban szót ejtettem, a sorozat alapvetően hiteles. Noha csúsznak be hibák, ezek ritkán fajsúlyosak, nem nehéz felettük napirendre térni. A nézők túlnyomó többsége nyilván észre sem veszi. Jól van ez így, nem kínos pontosságra törekvő továbbképző tanfolyamot látunk szerda esténként, hanem a drámai szórakoztató műfaj világszerte elismert, mérvadó díjakkal jutalmazott jeles darabjait.
A gyógyító páfrányfenyő
Tegyünk egy képzeletbeli utazást a múltba. 270 millió évvel ezelőtt – ezt az időszakot a szakemberek perm korszaknak nevezik –, dinoszauruszok népesítették be a Földet. Ekkoriban a páfrányfenyő ősi fajai alkották a gazdag növényvilág egyik jellegzetes csoportját. A megkövesedett növényi maradványok – a fosszíliák – tanúbizonysága szerint 140 millió évvel ezelőtt, a krétakorban Ázsia, Európa és Amerika területén több fajuk élt, a harmadkorra azonban már csak egy faj maradt, aminek valószínű oka éppen a fa magvait terjesztő nagytermetű állatok kihalása volt.
Mi történhet vérellátási zavar esetén?
Az érelmeszesedés valamennyi eret, a működésük szempontjából döntő vérátáramláson keresztül minden szervünket érintő, fokozatosan súlyosbodó állapot. Vannak életfontosságú szervek, amelyek vérellátási zavara halálhoz, vagy súlyos életminőség-csökkenéshez vezet. Az érelmeszesedés okozta keringési zavarok közé a szívinfarktus, a szélütés, az alsó végtagok érszűkülete tartozik.
Okok és következmények
Szervezetünkben háromféle izomszövet található. A simaizomzat akaratunktól függetlenül működik, megtalálható - többek között - a gyomor és a belek falában, a hörgőkben, a méhfalban és a prosztatában, de részben az érfali simaizomzat összehúzódása szabályozza például a vérnyomást is. A szívizomzat szintén akaratunktól függetlenül működik, tartós, erőteljes munkára specializálódott szövet. A harántcsíkolt izomzat építi fel a vázizomzatot.
Csokoládé és az érelmeszesedés
Mielőtt még bárki elfogultsággal vádolhatna, előre beismerem, szeretem a csokoládét, mégpedig a fekete, úgynevezett keserűcsokoládét.
Éppen ezért nagyon megörültem, amikor egy rangos tudományos folyóiratban, az American Journal of Clinical Nutritionban egy elegáns kísérlet eredményeként arról számoltak be, hogy a kakaópor és a keserűcsokoládé csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Kérdezzük nem egyszer, amikor mentőautót látunk szirénázva elhaladni mellettünk. Valóban, a mentőgépkocsik (főként a rohammentők) – a forgalmi helyzettől függően – jóval nagyobb sebességgel is hajthatnának, legtöbbször mégsem teszik ezt.
A sofőrnek ugyanis nem csak a beteg vagy sérült mielőbbi kórházba juttatására kell törekednie, hanem fokozottan ügyelnie kell a többi közlekedésben részt vevő biztonságára is. Utóbbi fontosságával már csak az vetekedik, hogy a mentőben fekvő embert szállításból eredő komplikációk, azaz szállítási trauma nélkül kell szakintézménybe szállítani.
Ha egy sportoló egyik veséjét el kell távolítani, az nem csupán jövőbeni sporttevékenységére, hanem – főként hosszabb távon – mindennapi életvezetésére is hatással lehet.
Az egyik vese kiesése esetén ugyanis a szervezet homeosztázisa sérülékenyebbé válik. A vesék részt vesznek a vérnyomás hormonális (renin-angiotenzin), központi és környéki idegrendszeri (vegetatív), valamint egyéb mechanizmusok által megvalósuló összetett szabályozásában. A kor előrehaladtával emelkedhet a vérnyomás, növekedhet a valószínűsége a magasvérnyomás betegség kialakulásának.
Több követéses vizsgálat számolt be arról, hogy az egyik oldali szerv eltávolítása után a megmaradt vese szöveteiben idővel degeneratív, szklerotikus folyamatok indulhatnak be. Ez egyes esetekben – hosszú évek alatt – a vese funkciójának, többek között az érgomolyagokhoz kötött szűrőképességnek, azaz a glomeruláris filtrációnak a romlásához, a fehérjemegtartó képesség csökkenéséhez, illetve veseelégtelenséghez is vezethet (utóbbi indikátora a vizeletben kimutatható kreatinin szintjének emelkedése).
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a más és más betegcsoportokon végzett, különböző intézetekhez köthető vizsgálatok ellentmondásosak, leginkább a túlsúlyossággal párhuzamosan megfigyelhető kockázat-emelkedésében bontakozott ki egyetértés.
A szív működését egy pumpaként képzelhetjük el, ahol a pumpa funkciója, hogy a test érrendszerébe elegendő mennyiségű vért juttasson. Abban az esetben, amikor a szív pumpafunkciója nem kielégítő, szívelégtelenség (keringési elégtelenség) alakul ki. A betegség leggyakoribb oka szív izomzatának megbetegedése (pl. szívinfarctus), gyakori ok lehet a verőerek elsődleges megbetegedése (érszűkület), vagy a szív billentyűinek betegsége is. Az okok között szerepelhet továbbá a szív üregeinek csökkent tágulékonysága pl. kamrafalmegvastagodás esetén.
Az alsó végtag felületesen futó, kitágult, kanyargós vénái nemcsak esztétikai szempontból zavaróak, hanem tünetekkel is járhatnak. A felnőtt lakosság több, mint 10%-ánál találkozunk ezzel a betegséggel, az előfordulása nőknél gyakoribb. A visszeresség kialakulásában részben öröklött, részben szerzett tényezők játszanak szerepet.
Versbe szőtt egészség
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
Önnek ajánljuk
Táblázatok
Cikkeinkből
Jó tudni...
Orvosviccek
- Doktor úr, a férjem repülő csészealjnak képzeli magát!
- Küldje el hozzám.
- Jó, de le tud itt szállni??
