embólia

A szélütéses beteg otthoni ápolása

A stroke-on átesett beteget általában néhány hetes kórházi kezelés után hazaengedik. A javulás sokszor már a kórházban megkezdődik, de az igazi gyógyulás otthon indul meg.

A hozzátartozóknak azonban óriási fejtörést okoz, hogyan ápolják, gondozzák az ágyhoz kötött beteget.

A népszerű sorozat hatodik évadjának 11-es epizódja felett hosszasan rágcsálhatták ceruzájuk végét a szakértők és a forgatókönyvírók. Egy olyan betegség köré kellett diagnosztikus csapdákkal tűnődésre késztető történetet fabrikálniuk, mellyel még a különleges kórképekkel foglalkozó intézmények orvosai sem bizonyosan találkoznak pályájuk során.

A Behçet-betegség ritka variánsának, mások szerint inkomplett megnyilvánulásának tartott tünetegyüttest John Hughes és Peter Stovin brit orvosok írták le elsőként a múlt század ötvenes éveinek a végén. Több helyütt antifoszfolipid szindrómaként hivatkoznak rá, ez már – hozzáértők számára – önmagában informatív lehet az autoimmun betegség patofiziológiáját illetően.

Ebben az esetben az immunrendszerünk – rendkívül bonyolult folyamatokon keresztül, interleukinok, tumornekrózis- és egyéb szabályozófaktorok, limfocita-produktumok közvetítésével – testidegen komponensként véli felismerni a szervezet sajátját, az erek falában lévő egyes foszfolipideket. Némi hezitálás után az immunrendszer neutrofil granulocitái és antitestjei támadásba lendülnek. Nem mindenhol, és nem is következetesen. Kitüntetett területek a végtagi mélyvénák, a főgyűjtőerek, az agyi vénás öblök és – mindenekelőtt – a tüdőben lévő artériák.

Mi történhet vérellátási zavar esetén?

Az érelmeszesedés valamennyi eret, a működésük szempontjából döntő vérátáramláson keresztül minden szervünket érintő, fokozatosan súlyosbodó állapot. Vannak életfontosságú szervek, amelyek vérellátási zavara halálhoz, vagy súlyos életminőség-csökkenéshez vezet. Az érelmeszesedés okozta keringési zavarok közé a szívinfarktus, a szélütés, az alsó végtagok érszűkülete tartozik.

Az időjárási frontok sok embernek okoznak fejfájást, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.

A fiatal, egészséges szervezet kevéssé frontérzékeny, de a kor előrehaladtával egyre többen szembesülnek azzal a ténnyel, hogy egy meleg- vagy hidegfront erőreljesen megtépázhatja komfortérzetüket. A látszólag különböző panaszok az arra érzékeny szervezet két fő élettani reakciójára vezethetőek vissza.

Hogyan hatnak?

A fogamzásgátló tabletta feltalálása után igen hamar a legnépszerűbb védekezési eszközzé vált. Nem volt többé körülményes ügyeskedés, megszakított élvezet, idegen anyag a testben. Látszólag. Csak bekapunk egy pirulát, mint amikor a fejünk fáj, és ezzel nemcsak egy-egy szeretkezés idejére, de folyamatos hatállyal drasztikusan eltöröljük a megtermékenyülés lehetőségét. De vajon mi történik a női testben, amikor harcba küldünk egy kémiai anyagot? Milyen beavatkozás képes legyőzni a sejtekbe kódolt, őserejű ösztönt?

Fiatal emberek halálával szembesülni mindig lesújtó. Különösen igaz ez, ha a tragédiát kamera is megörökíti – Fehér Miklós magyar válogatott labdarúgó halálát megrendülve, könnyekkel küszködve néztük a televízió képernyőjén keresztül. Hogyan történhet meg ez látszólag makkegészséges fiatalokkal?

Az ájulás okairól

Tikkasztó meleg, egy gyermek elájul az iskolai ünnepségen. Arca viaszfehér, bőre verejtékes, szeme fennakad, ébreszthetetlen. Keze, lába lóg, tónustalan, olyan, mintha meghalt volna. Az első nagy izgalom után, lélekjelenléttel bíró társa észreveszi, hogy van pulzusa, lélegzik is, még ha kissé gyengén is. Az ájult pedig, miután vízszintesbe került, netán lábát is égnek emelték, visszatér e világba, szemeit kinyitja, ébredezik. Arca még sápadt, de bőre már szárad, igen gyengének érzi magát. Nem tudja, hogy mi is történt vele, talán még arra sem emlékszik, hogy hol van.

A szakemberek szerint fiatalkorban tehetünk a legtöbbet csontjaink épségének megőrzéséért, mégpedig - elsősorban - megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú élelmiszer fogyasztásával és rendszeres testmozgással. Persze előfordulhat, hogy mindez kevés.

Akinek felmenői között volt vagy van csontritkulásos beteg, aki erős dohányos, esetleg rendszeres alkoholfogyasztó, aki valamilyen krónikus betegség miatt szteroidtartalmú tablettákat szed vagy bizonyos krónikus megbetegedésekben - például veseelégtelenségben, pajzsmirigy-működési rendellenességben - szenved, annak számolnia kell az üvegcsontúvá válás veszélyével. Utóbbi esetekben a szakorvosok ún. másodlagos csontritkulásról beszélnek.

Régóta ismert betegség, napjainkban egyre többet hallhatunk róla.

Nevezik néma gyilkosnak is, mert sokszor alig kísérik tünetek, de legsúlyosabb szövődménye, a tüdőembólia akár halálos is lehet. Ismerjük okait, tudjuk, hogyan védekezhetünk ellene. Mégis rengeteg áldozatot szed ma is, amikor a diagnosztikai és a terápiás lehetőségek is igen fejlettek.

Szívritmuszavarok fajtái: pitvarremegés és pitvarlebegés

Már az ókori gyógyítók is tapintották a pulzust, de hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a különböző ritmuszavarokat az orvosok azonosítsák, jelentőségüket értékeljék. Szabálytalan pulzus észleléséről már az 1700-as évekből maradtak fenn adatok, de e kór jelentőségét csak a huszadik század elején sikerült felismerni.

A pitvarfibrilláció - pitvarremegés - az egyik leggyakoribb olyan ritmuszavar, melynek klinikai jelentősége sem elhanyagolható. A 60 év feletti korosztály 5-10 százalékában van jelen. A kor előrehaladtával előfordulása gyakoribbá válik. Több nemzetközi tanulmány igazolta e ritmuszavar jelentőségét.

A világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt, szenvedélyük miatt évente 4 millióan vesztik életüket, ebből közel 20 százalék a nők köréből kerül ki. 151 országot tekintve a serdülőkorú lányok hozzávetőleg 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a káros szenvedélynek.
Hazánk a dohányzást tekintve a világranglistán dobogós helyre került. Évente 35 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki.
Magyarországon a személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, körülbelül 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítő hosszának negyvennyolcszorosát – füstölik el évente.

Rengeteget hallunk róla, de mégsem tudjuk, hogy pontosan mit is takar az a rövid szó, hogy STROKE (vagy szélütés). Sajnos napjainkban egyre több embert érint ez az agyi érkatasztrófa, aminek ha nem ismerjük fel időben a jeleit, könnyen halálos kimenetelű is lehet. A rizikófaktorok kizárásával azonban akár 80%-kal csökkenthető lenne a stroke kialakulásának a kockázata.

A stroke világszerte és Magyarországon is a harmadik leggyakoribb haláloknak számít. Ennek az agyban hirtelen jelentkező érelzáródásnak lappangási ideje nincsen, kialakulásának a jelei pedig jól felismerhetőek.

Nem gyulladásos és nem rosszindulatú betegség, csupán a hereburok vénáinak visszeres elváltozása, megvastagodása, kanyargóssá válása.
Sok esetben teljesen panaszmentes, csak valamely vizsgálat során derül ki a megléte. De okozhat kellemetlen, húzó, feszítő, sőt deréktájba sugárzó fájdalmat is, többnyire álló helyzetben.

Panasszal - az esetek zömében - az állófoglalkozást végzők keresik fel orvosukat. Az esetek döntő többsége a bal oldali herét érinti. Ennek az a magyarázata, hogy jobb oldalon a véna spermatica (herevéna) hegyesszögben ömlik a véna cavába, míg bal oldalon kedvezőtlenebb áramlási viszonyok közepette, szinte nyomás ellenében, a vesevénába.

Feliratkozás embólia csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×